Karizmatius Gyülekezetek? Ti hogy látjátok?

Asperrimus, én elsősorban nem is téged akarlak meggyőzni, mert téged majdhogynem lehetetlenség lenne, hiszen te nagyon elfogultan állsz hozzá e témához, ezt már korábban tapasztaltam nálad. Akik viszont még nincsenek benne ebbe az "ördögi körbe", amibe te már benne vagy, azoknak hasznos információkkal szolgálhatok, hiszen a Szentírás tiszta tanítása által leplezem le nem csak a Hitgyüli, hanem az összes karizmatikus felekezet valódi mivoltát.

No akkor kezdjük annak kivesézésével, hogy Jézus mire figyelmeztetett mimket? Amikor az Úr Jézust visszajövetele felől megkérdezték, válaszának első mondatában az e l h i t e t é s t ő l óvott. „Vigyázzatok, nehogy valaki félrevezessen benneteket.” (Máté 24:4)

Márpedig a figyelmeztetésének (hogy az ő eljövetele előtt [Károli] nagy jeleket és csodákat tévő hamis Krisztusok és próféták jelennek meg) a Máté 24:24-ben csak akkor van értelme, ha a csodák nem folyamatosan jönnek Istentől a közel kétezer éven át (az I. századtól napjainkig), hanem ha feltűnően a végidő utolsó stádiumában jönnek elő, hiszen pontosan az újra megjelenésük a feltűnő!

A karizmatikus (pünkösdi), mormon, adventista (stb.) egyházak szószólói (akik magukat Istentől kinevezett prófétáknak tartják) azt tanítják, hogy a gyülekezetnek az I. században adott karizmák (gyógyítás, prófétálás, nyelveken szólás) folyamatosan adatnak ma is, tehát az apostoli kor befejeztével (eredeti céljuk betöltésével) nem lett visszavonva (Istentől beszüntetve). Ez az állítás viszont értelmetlenné teszi Jézus figyelmeztetését a Máté 24:24- ben. Mert együtt a két állítás nem lehet igaz! Ugyanis, ha a karizmák (jelek) ma is érvényesek, akkor ezek nem lehetnek feltűnő jelei a hamis prófétáknak, vagyis akkor természetes, hogy nagy jeleket és csodákat tesznek egyesek. Viszont ha mégis feltűnő jeleknek számítanak a mai időkben megnyilvánuló karizmatikus (reklámszerű: a gyógyítást kihangsúlyozó hirdetések és összejövetelek propagandái) látványosságok, akkor ezek csakis tisztátalan forrásból származhatnak.

Nem véletlen, hogy a bibliai tanítói levelek az idők végére az igaz krisztusi hittől való elszakadásról, (2Thessalonika 2:3, MBT. ford.); hitető démonszellemek tanításaira való figyelésről (1Timótheus 4:1); általános negatív viselkedésformákról (2Timótheus 3:1-5); tévtanítókról és veszedelmes eretnekségekről (2Péter 2:1, MBT. ford.); a törvényszegés titkos bűnéről (2Thessalonika 2:7, Károli), és mesék tanítóiról (2Timótheus 4:3-4) jövendölnek, az evangéliumok pedig a megtévesztés felülkerekedéséről (Máté 24:5,12), a hitélet hanyatlásáról (Lukács 18:8); kegyes külsőt magukra öltő báránybőrbe öltözött farkasokról (Máté 7:15) beszélnek. (vö. Csel 20:29-30)

Például a mormonoknál Joseph Smith magát Istentől küldött prófétának tartja, csakhogy a bibliai prófétákat Isten úgy hívta el, hogy először Ő szólítja meg azokat, akiket el akar hívni, nem pedig fordítva, először az ember tolakszik oda és szólítgatja meg az Istent, ahogy ez Smithnél is történt. (Lásd pl. Sámuel elhívását a Bibliában! - 1Sám 3:1-15); az adventistáknál meg Ellen G. White vallotta magát Istentől küldött prófétaasszonynak, de hamisan azt állítja, hogy a tízparancsolat szombatja még ma is érvényes, és meg kell tartani, mert ez az Isten népének a pecsétje, üdvösségének a záloga (Csakhogy Jézus a János 7:23-ban maga mondja a szombatot Mózes törvényének, ha pedig azt valaki érvényesnek jelenti ki, akkor az egész Ószövetséget magára rántja, visszakerül a törvény és annak átka alá, a krisztusi kegyelemből kiesik, hiszen Mózes törvénye Jézus halálával érvényét vesztette. (vö. Efézus 2:15; Galata 5:4, stb...).

De ugyanez a helyzet a római katolikus egyház un. Mária- jelenéseivel is, amelyet az egyház igen sok esetben magától Máriától eredeztet, de hogy nem mindegyiket, ez is mutatja, hogy bekalkulálják az esetleges hamis hátteret, amitől nyilván szeretnék megkülönböztetni a valódit. A tény azonban az, hogy Mária jelenései egyáltalán nem Istentől vannak. Hiszen Jézus a feltűnő jeleket és csodákat egytől egyik hamisaknak mondja:

„Akkor, ha valaki azt mondja nektek: „Íme, itt a Krisztus”, vagy „ott”, ne higgyétek. Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak, nagy jeleket és csodákat művelnek, hogy ha lehet, még a választottakat is tévedésbe ejtsék. Íme, előre megmondtam nektek. Ha tehát azt mondják nektek: „Íme, a pusztában van”, ne menjetek ki; „íme, a belső szobákban”, ne higgyétek. (Máté 24:23-26, Káldi Neovulgáta ford.)

Az álpróféták és hamis Krisztusok közé tartoznak a hamis Mária- féle csodatételek is. Olyan nincs, hogy a valódi Krisztus lépne fel valódi prófétákkal és a valódi Máriával karöltve feltűnő jelek és csodák kíséretében, hiszen pontosan a csodatételek mutatják a démoni hátteret, (lásd. pl. a lourdesi különleges gyógyulásokat.)

Ha Jézus nem jelenik meg sem kint (a pusztában, vagy sivatag/ búzamező felett) sem bent, vagyis sehol sem, akkor miért jelenne meg Mária, aki meg soha sem tett egyetlen csodát sem egész földi életében, mivelhogy ilyen karizmát Istentől nem kapott, akkor mire fel csinálna ilyesmit a halála után? Csak mert a katolikus egyház az efezusi diána mintájára, és ráadásul (talán nem véletlenül!) pont Efezusban elkezdte a Mária olyan fokú dicsőítését, amely a százszorosa, ha nem ezerszerese annak, amilyen szerepet Mária betöltött a Biblia szerint?!

És ha nekik Máriától való csodatétel kell, hát megkaphatják, a Sátánnak van hatalmában csodákat tenni, és meg is teszi. Ha pl. a Mária-szobor könnyezik, az egyértelműen sátáni csoda. Nem véletlen, hogy „A Medjugoréba látogató római katolikusok 40%-a karizmatikus.” (Elliott Miller és Ken Samples: a Szűz kultusza, 118.old.)

„Ez nem is csoda; hiszen maga a Sátán is olyanná változtatja el magát, mintha a világosság angyala volna. Nem valami különös dolog tehát az, ha a Sátán szolgái is olyanná változtatják el magukat, mintha az igazságosságnak (krisztusi kegyességnek) szolgái volnának; de a végük olyan lesz, amilyent cselekedeteik szerint érdemelnek.” (Dr. Budai ford.)

És pontosan ezért van az, hogy a karizmatikus felekezetek ahányan vannak, annyifélék, és az Efézus 4:3 szerinti szent szellem egységét nem tudják felmutatni, mert Sátán vezeti Őket! Szakadásban vannak az első perctől kezdve, csak Magyarországon legalább egy tucat van belőlük, ami persze csöppet sem zavarja őket, hiszen magát mind igaznak tartja.

Nézetük szerint „teljesen felesleges hogy a Gyülekezet, mely egy szellemi test, egyetlen felekezetbe tömörüljön, egy egyházvezetői testület alá. Izrael is 12 törzsből állt, és a törzsek nem olvadtak össsze, hanem őrizték saját egyediségüket, karakterüket, saját értékeiket, mint egy önálló identitással is bíró törzs, család, mely egy nagy egésznek kisebb egysége.” (karizmatikus álláspont)

Csak hogy ha ha Pál apostol írását nézzük, az teljesen ellentétes ezzel a felfogással. Nyilván mert ők az ószövetségi helyzetet propagálják, ma viszont az újszövetségi gyülekezet felépítése a mérvadó:

„Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.” (Gal. 3,28)

„És minden gyülekezetben ekképpen rendelkezem.” (1Kor 7,17)

„Azonképen sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai vagyunk.” (Róm. 12,5)

„Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól.” (Ef 4,4)

„Ám az Egyházban Isten némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat tanítóvá tett. Adott csodatevő hatalmat, gyógyítóerőt, segítőkészséget, kormányzóképességet, különféle nyelvadományt.” (1Kor 12,28)

„Testvérek, Urunk, Jézus Krisztus nevére kérlek titeket, éljetek mindnyájan egyetértésben, ne szakadjatok pártokra , legyetek egyek ugyanabban a lelkületben, ugyanabban a felfogásban.” (1Kor 1,10)

Ezek az idézetek világosan mutatják, hogy az I. században a szent szellem vezetése alatt álló és különböző városban (pl. Róma, Filippi, Kolossé, Galata, stb.) lévő gyülekezetek ahhoz az egyetlen egyházhoz tartoztak, amely „ Egyházban Isten némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat tanítóvá tett.”

És nem egyházakról beszél, mint ahogy most vannak karizmatikus egyházak, pl. A Hit Gyülekezete; Pünkösdi Evangéliumi Közösség; Élő Ige Gyülekezet; Krisztus Szeretete Egyház; Magyarországi Késői Eső Gyülekezet; Budapesti Autonóm Gyülekezet; Őskeresztyén Apostoli Egyház; Új Jeruzsálem Gyülekezet; Boldog Isten Gyülekezete; stb., na és az összes különböző külföldi felekezet.

Vajon amikor Németh Sándor mint gyülekezeti vezető kihirdet egy rendeletet, akkor az végigfut az összes többin is és ott is érvényes? Mert Pál azt írja: „ És minden gyülekezetben ekképpen rendelkezem.” (1Kor 7,17. Tehát ami érvényes Filippiben, az Érvényes Kolosséban is.) Természetesen erről szó sincs. Ami érvényes a karizmatikus Hit Gyülekezetben az nem érvényes Jim Sanders ugyancsak karizmatikus gyülekezetében – és fordítva. (Na meg a többi karizmatikus gyülekezetben sem!)

És ez azért van, mivelhogy ezek mind egymástól különálló karizmatikus szekták. Vagyis karizmatikus mozgalomról beszélhetünk, amelyek karizmatikus szektákból állnak, amiknek egymáshoz annyi közük van, hogy magát mind a szent szellem által vezetettnek tartja. A szent szellem azonban a szektásságot nem munkálja, hanem az egy testhez való tartozást munkálja. Úgy hogy a karizmatikus mozgalom szektákból való állása azt mutatja, hogy mögöttük nem a szent szellem munkálkodik. Ennyiféle – egymással nem egyesülő – felekezet nem lehet azonos azzal, amely mércét Pál apostol meghatározott a Krisztus (egy)testére vonatkozóan.

Folyt. köv.

Most vizsgáljuk meg azokat a verseket, amelyeket a karizmatikusok saját teológiájuk igazolására használnak.

1 korintusz 18: 8-10

,,De legyenek akár prófétálás ajándékai, el lesznek távolítva; legyenek akár nyelvek, meg fognak szűnni; legyen akár ismeret, el lesz távolítva. 9 Mert részleges ismeretünk van, és részlegesen prófétálunk; 10 de amikor megérkezik, ami teljes, el lesz távolítva, ami részleges."

A karizmatikusoknak nem érdekük, hogy ezt a verset a teljes írás szellemében helyesen értelmezzék (mert akkor ez leleplezné őket), ezért az érdekeikhez mérten is magyarázzák. Azt állítják, hogy most van részleges ismeretünk, és most van az, amikor még csak tükör által, homályosan látunk, ergó a csodáknak még most is működnie kell... Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy a csodák miért is adattak, mert bizony azoknak célja is volt, ami nem a hívek gyógyítása volt, hiszen Az Újszövetségben található gyógyulási csodák között egyetlen esetben sincs hívőkről szóló feljegyzés.

Jézus első századi tanítványai maguk is szenvedtek bizonyos betegségekben, melyekből nem gyógyultak meg csoda útján. Maga Jézus is azt mondja: beteg voltam. (vö. Máté 25:36) Pál apostol testi betegséggel bajlódott, és a Galata 4:13-ban így ír: „Hiszen tudjátok, hogy először beteg testtel hirdettem nektek az evangéliumot, és ti kiálltátok a próbatételt, amelyet testi állapotom jelentett számotokra. Nem vetettetek meg, nem utasítottatok el, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust.”

Itt görög szövegben az asteneia szó szerepel, ami erőtlenséget/betegséget jelent (vö. Apcsel 28:9). Epafróditus szinte a halálhoz közeli beteg volt, nem valami bűne miatt, de Pál mégsem gyógyította meg csoda által. (Filippi 2:25-30) Timótheusnak egy kevés bort ajánlott a gyomorbántalmaira, és nála (és Trófimusnál) sem alkalmazott csodagyógyítást. (1Tim 5:23; 2Tim 4:20) Gájusnak testi felgyógyulást kíván János, de itt sincs csodagyógyítás. (3János 2.)

Korunk hitgyógyítói vajon miért nem ebben a szellemben tekintik a hívők betegségeit? Az a szellem, amely az I. században nem a hívők gyógyítására adta a gyógyítás ajándékát – most mégis ebből a célból adná? Vagy nem is ugyanarról a szellemről van szó? Bizony hogy nem!

De akkor mi volt a célja, és hogyan kell értenünk az 1Korintusz 18:8-10-et?

A keresztény gyülekezet "gyerekkorához" tartoztak a szellem csodálatos adományai, melyek a kellő időben – a gyülekezet férfikorba lépő megerősödésekor - megszűntek. A gyülekezet csodatételei Isten áldásának bizonyítékaiként szolgáltak, és fontos isteni igazságok

megtanítását célozták és nem kifejezetten orvosi ellátás célját!

Pál a nyelveken szólás célját pl. így határozza meg:

,,A törvényben meg van írva: „Idegen nyelveken és idegenek ajkával fogok szólni ehhez a néphez, és így sem hallgatnak rám”, ezt mondja az Úr (YHVH) . Úgyhogy a nyelveken való szólás jel, de nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek…” (1Korinthus 14:21-22, MBT. ford.)

Vagyis az Isten szavát kigúnyoló, a Krisztust el nem fogadó zsidó nemzet számára volt az ítéletnek a jele! (vö. Ézsaiás 28. rész; Csel 13:41). Tehát ez egy prófécia volt, I.sz. 70-ben az ítélet végrehajtatott, a jel célja akkor beteljesedett, és onnét nincs tovább nyelveken szólás Istentől.

A Zsidókhoz írt levél szerzője már a maga idejében is, mint múltról beszél a csodatevésekről:

”akkor hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel, amelyet az ÚR hirdetett először. Azok pedig, akik hallották, megerősítették ezt számunkra. Isten pedig velük együtt tett bizonyságot jelekkel és csodákkal, sokféle erővel és a Szentlélek ajándékaival, amelyeket akarata szerint osztott szét.” (Zsidók 2:3-4)

A Cselekedetek elején özönével történnek a jelek. A jó hír terjedésével szórványosabban fordulnak elő, majd egyre jobban ritkulnak, és az utolsó apostolok halálával abbamaradnak.

Márk 16:17-18

,,Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak."

Ez a szöveg pedig egyértelműen betoldás az eredeti szövegbe, hiszen a két közismert legrégebbi görög kéziratban, a Sínai és a Vatikáni-kódexben nem találhatóak! A betoldást igazolja az is, hogy a szövegük, mely szerint minden hívőt csodatételek jellemeznek – teljesen ellentétben vannak 1Korinthus 12:29-30 ihletett kijelentéseivel:

„Avagy mindnyájan apostolok-é? Vagy mindnyájan próféták-é? Avagy mindnyájan tanítók-é? Vagy mindnyájan csodatévő erők-é? Avagy mindnyájoknak van-é gyógyításra való ajándéka? Vagy mindnyájan szólnak-é nyelveken? Vagy mindnyájan magyaráznak-é?” (Károli)

Nyilvánvalóan nem, hiszen nem mindenki tett csodákat (mint pl. Barnabás, Jakab, és Silás sem). A Márk szövegének a (hamis) fényében a gyülekezet történelme során valamennyi hívőről, akik nem tettek csodákat, meg kellene állapítanunk, hogy nem voltak igazán hívők – ez pedig teljes értelmetlenség lenne!

Folyt köv.

Jézus egyszer azt mondta követőinek, hogy az őt követő gyógyászok „nála is nagyobb munkát” fognak végezni. Az igazság azonban az, hogy ez a nagyobb munka egyáltalán nem volt a gyógyászatra leszűkítve, hanem csak az volt kijelentve, hogy nagyobb dolgokat is fognak cselekedni:

„Bizony, bizony mondom néktek: A ki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál ; mert én az én Atyámhoz megyek.” (János 14,12)

Azt viszont tudni kell, hogy a gyógyítás ajándéka mellett Istentől megkapták a halottfeltámasztáshoz való erőt is a szent szellem (Isten hatékony ereje) által, tehát együtt működött az evangélizálás, a gyógyítás és a halott feltámasztás. Vö.”Elmenvén pedig prédikáljatok, mondván: Elközelített a mennyeknek országa. Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok.” (Máté 10,7-8)

Az Ördög nem tud halottat feltámasztani, erre Ő egyszerűen nem képes. Emlékezzünk csak vissza, hogy az egyiptomi fogság idején a fáraó mágusai még a botnak álcázott kígyóikkal utánozni tudták Mózes Isten által véghezvitt csodáját, de amikor a port tetvekké változtatta, ezt már ördögi trükkel megoldani nem tudták. (vö. 2Mózes 8:18) Felsültek, mint ahogy korunk karizmatikus hitgyógyítói is hasonlóképpen felsülnek a halott feltámasztás tekintetében, hiszen bennük „más szellem” munkálkodik. (vö. 2Korinthus 11:4)

Ha erről kérdezi őket valaki, akkor hímeznek-hámoznak, és előadják, hogy bizony van náluk halott feltámasztás. Hogy hol? Hát nem valamely városi kórház intenzív osztályán, hanem pl. egy mentőautó rejtett félhomályában, vagy valami eldugott brazíliai falu nádkunyhójában, amiről persze (állítólag) videofelvétel is készült. Csak az nem világos, hogy miért kell ezért olyan messzire menni? Ha csak ott működik a 'szent szellem', akkor itt milyen szellem működik? Vagy talán inkább sehol sem a szent szellem működik?!

Nem véletlenül mondja Jézus a mai kor prófétálóinak, manipulatív ördögűzőinek, hatalmas csodatettek végzőinek: „Sohasem ismertelek titeket. Távozzatok tőlem ti, akik törvénytelenséget cselekedtetek!” (Máté 7:21-23, Káldi Neovulgáta)

Itt a görög anomia szó található, és Jézus ezt a csodatévő erő és kísérőjelenségei végzőire alkalmazza, vagyis semmi más okot nem hoz fel az elítélésükre, csak ezt. Hiszen Isten visszavonta karizmáit, amint azok betöltötték céljukat . (vö.1Korinthus 13:8) Isten csak í z e l í t őt adott az eljövendő világ erőiből, ami nem tart kétezer éven át napjainkig (vö. Zsidók 6:5).

Még egy érdekesség az is, hogy a csodagyógyítások eredményességének fokát jellemzően a beteg hitétől teszik függővé. De vajon a Szentírás szerint a gyógyulni vágyó hite jogos követelmény volt az elsőszázadi keresztényeknél? Egyáltalán nem!

Jézus pl. meggyógyított egy sántát, aki még csak azt sem tudta, hogy kicsoda Jézus. (János 5:5-9, 13) Letartóztatásának estéjén pedig meggyógyította a főpap szolgájának levágott fülét, noha ez az ember tagja volt az őt elfogni szándékozó csoportnak, mely azért jött, hogy letartóztassa. (Lukács 22:50-51) Bármilyen betegségről is volt szó, Jézus sohasem vallott kudarcot. Mindig sikeres volt és soha nem kért érte ellenszolgáltatást. (Máté 15:30-31; Lukács 6:19)

De az apostolok is ugyanilyen eredményesek voltak, amikor saját kicsinyhitűségük nem csorbította a szent szellem munkáját. (vö. Csel 5:15-16) Korunk csodagyógyítói viszont igen gyakran felsülnek, a gyógyulások sokszor csak átmenetiek, vagy pszichoszomatikus jellegűek és feltűnés hajkurászástól telítettek. Mintha a keresztény hitnek a legfőbb vonása lenne a testi gyógyulás.

De mint ahogy már írtam, az igazi megmérettetésnél alul maradnak, hiszen a belőlük áradó szellem halottat támasztani nem tud, miként tudták ezt azok, akik valóban Isten szent szellemével rendelkeztek (vö.2 Király 4:37; Lukács 8:54-55; János 11:43-44; Csel 9:40; 20:9-10).

Kérdező!

"Jaajj István35, de Asperrimust vádolod korlátoltsággal, holott te ugyanazt teszed és mondod. Karizmatikusokat vádolod, Ők meg benneteket."

A különbség csak az, hogy én tudom bizonyítani állításaimat a Bibliából, Ők pedig nem (legalábbis én még nem olvastam egyetlen olyan vádjukat sem, ami megállta volna a helyét az Ige mérlegén).

"Ennek se vége se hossza..."

Dehogy nincs, minden vitának vége szakad egyszer, miután megismertük egymás érveit. (Már ha korrekt a vita és nem végződik személyeskedésbe, veszekedésbe...)

"Az Úr Szelleme rámszállt és meggyógyított a számomra reménytelennek tűnő betegségeimből, úgy mint fóbiák vese betegség, sérv...és mind ezt egy szempillantás alatt és még gyülekezet meg hatalmas teológusok sem kellettek hozzá....most akor ki gyógyított meg? Az ördög? ördög nem űz betegséget és démonokat."

Hát hatásosan nem valószínű, persze ideig-óráig lehet hatása, de ennek ára van. Viszont azt sem mondhatom, hogy Isten, mert a szentírási példák világosan mutatják, hogy a csodák célja nem a hívők betegségeinek gyógyítása volt, az elsőszázadi keresztények csak ízelítőt kaptak az eljövendő világ erőiből (Zsid 6:5). A gondjaink véglegesen csak az új világban oldódhatnak meg.

"Mikor még nem tudtam ilyen Ígéket, sem teológiát mikor még azt sem tudtam, hogy mi az, hogy felkezetek, egyszerűen térdre borultam sírva Ő pedig jött és örök életet kaptam. Teljesen mindegy, hogy teológilaig hiszel e pokolban, Izraelben, nyelveken szólásban stb stb....Érted már??? "

Nem, én keresztény vagyok, és az állításaid tökéletesen ellentétesek a Biblia tanításával:

,,Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent és akit elküldtél, a Jézus Krisztust." Mondja Jézus a János 17:3-ban, te pedig megcáfolod a szavait a saját elképzeléseiddel, de én Jézusnak hiszek, szerinte viszont nagyon is fontos az ismeret az igaz Istenről és Fiáról, hogy örök életünk lehessen, ismeretet pedig a Bibliából szerezhetsz róluk.

"Istent nem érdekli az emberi teológia."

A Biblia Istenét érdekli, hogy te milyen istenben hiszel, az más téma.

"Ő ma is gyógyíit és eleteket ment és közösségben van azokkal, akik Ő hozzá teljes szívűkből megtérnek."

Ezt ismét csak a teljes Írás cáfolja, a betegségeink az eredendő bűn következménye, attól pedig csak az új világban szabadulunk meg:

Jel 21:3

,,Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük; és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé"

Persze ha te nem a Biblia Istenét fogadod el egyedüli igaz Istennek, akkor tárgytalan...