Jehova Tanúi miért csinálnak "hitvallási kérdést" a Jehova név használatából?

Egy versbol még nem derulnek ki a kulonbségek, bár már ez a vers (1Kor. 1:2) is bizonyítja ennek a fordításnak a fura nyelvezetét. A Magyar Bibliatársulat azért nem ajánlja a terjesztését idézem „ezért ettől a bibliatudomány és a bibliafordítás nemzetközi, valamint hazai szinten elért eredményeit ignoráló fordítástól – amely a Jehova tanúi tanítását hivatott megalapozni – elhatárolja magát“. Ezért ezek nagyon komoly vádak, s ezek a vádak héberul és ógorogul tudó szakemberektől vannak. Amúgy volt szerencsém belolvasni, mikor olvastam, olyan érzésem volt, mintha nem is magyarul írták volna, szerintem a lehető legrosszabb magyar fordítás, sok helyen olyan kifejezésekel, amiket magyar koznyelvben egyáltalán nem használunk (pl. a kinemérdemelt kedvesség a kegyelem helyett, úgy látszik a tanúknál nincs kegyelem).

Ami számomra megdobbentő volt, ahogy az ÚV fordítás meghamisította a Máté 27:52,53

valami olyan szoveggel, hogy szentek teste kifordult a sírból, és láthatóvá vált. Megnéztem a gorogben, hát semmiféleképpen sem lehet úgy fordítani, ahogy tanúk fordították, és ami ledobbentett az, hogy ezt magyarázatot már olvastam Greber (spiritizmussal foglalkozó) egyik konyvében, ahol a szellemvilággal torténo kapcsolatairol ír. Amúgy a konyvben sok hasonló tanítást fedeztem fel, mint amit a tanúk állítanak. Számomra félelmetes az, hogyha valamilyen tanítás egybecseng egy spriritiszta médium által kozolt tanítással, ami egyértelmuen nem az Istentol származik, s ez azt jelenti, hogy tanítás forrása ugyanaz. Tehát, aki tanította Grebert, az manipulálja az Ortorny Társalatot, de legalábbis hatással van rá.

De térjunk vissza Róma 10:13. Igen ez a rész egy ószovetségi idézet, de a Róma egész 10. részét figyelembe véve Jézusra utal. Tehát Jézus nevét (személyét) úgy kell segítségul hívni, mint az Ószovetség JHVH-ját. S amikor a tanítványok segítségul hívták Jézus nevét azt ugyanúgy tették, mint a zsidóság JHVH-val. Ezt bizonyítja István kivégzése is :

„Megkövezék azért Istvánt, ki imádkozik és ezt mondja vala: Uram Jézus, vedd magadhoz az én lelkemet!“

Csel. 7:59

Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy az Atyához ne imádkozzunk Jézus Krisztus nevében. Csak azt bizonyítottam, hogy bizony az elso századi tanítványok Jézushoz is imádkoztak. Tehát szabad Jézushoz is imádkozni, úgy ahogy azt István tette, márpedig az van odaírva, hogy imádkozott, nem az, hogy beszédet mondott Jézushoz, tehát nem igaz az állításod, hogy István nem imádkozott Jézushoz. A Biblia van az általad idézett szakértok állításával szemben. Márpedig imádkozni csak Istenhez lehet. Jézust meg úgy kell tisztelni, mint az Atyát. (János 5:23) Ha Jézus csak egy teremtmény lenne, akkor nem lehetne Őt úgy tisztelni, mint az Atyát, mert kulonben bálványimádás lenne a tisztelete (2 Mózes 20:5)

Kulonben már írtam egyszer, hogy sok helyen Jézus úgy utal magára, mint az Ószovetség JHVH-jára. Pl.

„Jeruzsálem, * Jeruzsálem! Ki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, a kik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképen a tyúk egybegyűjti kis csirkéit szárnya alá; és te nem akartad.“

Ki akarta osszegyujteni mindig Izráelt az Ószovetségben ?

Pesze ettol még két kulonboző személy marad az Atya és Fiú, de ugyannak az Istenségnek a részei, aminek a keretén belul az Atya a feje a Fiúnak, de attól még egylényegu az Atyával. Persze nem akarlak meggyozni, mert nem tudnálak, ezeknek a dolgoknak felfogásához tényleg csak a Szent Szellem nyithatja meg az elmédet.

Kérlek, olvasd el figyelmesen:

A Biblia eredetileg héber, arámi (a héber egyik rokonnyelve) és görög nyelven íródott. Mivel ma már csak kevesen értik ezeket a nyelveket, szükségessé vált,hogy a Szent Bibliát modern nyelvekre fordítsák, és így a benne található életadó üzenet minden emberhez eljusson.

A új bibliafordítás,(ÚV)>>New World Translation of the Holy Scriptures<< 1984-es kiadása (több mint 100 nyelvre lefordították) a Héber-Arámi Iratok 39 könyvét, és Keresztény Görög Iratok 27 átdolgozottkönyvét tartalmazza.Az Új Világ Bibliafordító Bizottság úgy döntött, hogy a Szentírásnak ezt a két részét a megírásuk eredeti nyelvei alapján nevezi el, és nem a közismert "Ószövetség" és "Újszövetség" elnevezéseket használja, mivel a Biblia valójában egyetlen mű, és egyik része sem elavult vagy "ó".Az üzenete a Héber Iratok első könyvétől kezdve a Görög Iratok utolsó könyvéig összefüggő. Az olvasót több mint 125000 keresztutalás és egy bibliai kifejezésekből álló szójegyzék segíti a Biblia egészének a tanulmányozásában.

A Biblia a világegyetem legfőbb Urának a szent akaratát tárja fel, ezért nagyfokú tiszteletlenség, sőt sértés lenne Isten felséges voltávalés hatalmával szemben, ha kihagynánk vagy eltitkolnánk az egyedülálló isteni nevet, amely a héber szövegben egyértelműen fellelhető közel 7000 helyen. Ennek a fordításnak a legkiemelkedőbb jellegzetessége az, hogy visszahelyezte az isteni nevet, az azt megillető helyre a bibliai szövegben. A Héber Iratok 6973, a Keresztény Görög Iratokban pedig 237 helyen jelenik meg a magyar nyelvben általánosan elfogadott "Jehova" név.

(ÚV) Máté: 27:52,53---->

52: És az emléksírok megnyíltak, és sok, alvásba merült szent teste előtünt

53: (és az emberek, akik a feltámadása után kifelé jöttek az emléksírok közül, bementek a szent városba), és láthatóvá váltak sokak számára.

Nincs semmilyen "kifordulna" vagy egyéb téged (is)megdöbbentő írás.

És pár dolgot még figyelembe kellene venni:

1-Szövegkörnyezet

2-Nem minden esetben kell szó szerint értelmezni a leírtakat.

3-(ezt én kérdem) Mi ebben a megdöbbentő?

Teljesen lényegtelen, hogy kis felekezet, hogy nevezi az Ószovetséget vagy az Újszovetséget, simán héber iratoknak nevezni már eleve hulyeség, mert arámul is írtak egyes részeket, ha nekem valaki azt mondja, hogy héber iratok, hát nem ószovetség jut eszembe, a gorog iratokra sem az újszovetség. Szerintem maradjunk csak a jó bevált elnevezéseknél.

Nem emlékeszem pontosan, hogy kifordult vagy elotunt, nem ezen van lényeg, de az értelmét, amit leírtam, az általad betett UV idézet bizonyítja. Nézd meg a gorog szoveget, fogj egy szótárt, abból kiderul, hogy ahogy ezt részt Máté 27:52,53-at a tanúk nem fordítják helyesen, a helyes a gorog szoveghez hu fordítást az általd lenézett egyházak fordításai adják vissza :

"A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste.

Ezek kijöttek a sírokból, és Jézus feltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek."

Ahogy a tanúk lefordították, ugyanazt az értelmet adta vissza egy spiritiszta médium is, ez a megdobbentő, a fordítás spiritiszta gyokerei.

Jehova Tanúi törekedtek a lehető legszószerintibb fordításra, annak érdekében, hogy a leghűségesebben adják vissza az eredeti gondolatot. És ezen van a hangsúly!

Mivel tapasztalható, hogy sok-sok fordítás szenved olyan fordítói szabadosság, pontatlanság, következetlenség, és tévedés, esetleg szándékos betoldás kézjegyétől, ami nagymértékben rontja az érthetőséget. Ez alól a magyar fordítások sem kivételek!

Ez az oka annak, hogy az ÚV fordításban néhány szokatlan kifejezést olvashatsz. Ezt elismert nemzetközi szaktekintélyek is alátámasszák mindenkinek.

A spiritiszta hókuszpókuszt pedig felejtsük el, mert ha valakik, akkor a Tanúk valóban ellene vannak ennek. De egy kicsit bővebben, a Biblia pontosságára is kitérek ez után.

Előbb viszont István "imájáról".

(Lukács 23:34) "Jézus pedig ezt mondta: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit tesznek...”

Ezt Jézus mondta, mivel benne van a versben. Mikor mondta? nem sokkal, mielőtt meghalt! István nemde Jézus példáját és hasonló szavait ismételte, amikor megkövezték?

(Cselekedetek 7:60) "Aztán térdre ereszkedett, és erős hangon felkiáltott: „Jehova, ne ródd fel nekik ezt a bűnt!” És ezt mondva, halálalvásba merült."

Persze, sok más Bibliafordításban csak az "Uram" kifejezés szerepel, mintha ezt is Jézusnak címezte volna, pedig István látomásában Jézus, "Isten jobbján állt" és "Isten dicsősége" is jelen volt!

István pedig Jézus példáját ismételte, amikor arra kérte Istent, hogy "ne rója fel nekik ezt a bűnt". Vagyis Jézus azon példáját, amikor Ő maga is az általa imádott Istenéhez könyörgött.

Ezért írja az ÚV fordítás, hogy Jehovától kérte, és nem Jézustól, hogy "ne rója fel nekik bűneiket".

De ez a szomorú jelenet valóban István "látomásában" történt, és nem ima hangzott el, mivel "szemtől-szembe" beszélt István velük. Az ima gondolatban és nem "látásban" történik.

Egy másik kérdés, de ezt egészíti ki, hogy érthetőbb legyen:

Jézus miért az Atyját kérte, hogy "bocsásson meg nekik"? Ha Ő a háromság része lett volna, nem tudott volna megbocsátani? Nem azt mondta, hogy "bocsáss meg nekik, mert én már megbocsátottam, igaz? Milyen furcsán is hangozna!

De nem, Jézus egy tőle nagyobb hatalommal rendelkező Lényhez beszélt, aki már valóban képes volt a bűnök bocsánatára! Igen, valóban csak Jehova a bűnök megbocsátója, ebből a versből szó szerint ki is derül. Ezért is mondják, (hiszik) hogy Jézus az Atyjával "egylényegű" és "istenségben" egyenlő, mert róla is azt olvashatjuk, hogy a bűnök begbocsátója és néhány hasonlót. De ilyenkor mindig elfelejtik azokat az egyértelmű Írásszövegeket, mint ez is, ami világossá teszi, hogy Jézus Jehova "Nevében" teszi ezeket, és végső soron nem veszi át Jehovától az ítélkezés jogát, csak végrehajtja. Ő mindig hűségesen azt teszi, amit az Istene mond neki. "Magától a Fiú nem tehet semmit", mondja Jézus. (János 5:19)

Ő olyan, mint a Király nevében fellépő "ítéletvégrehajtó", aki végső soron "bűnöket bocsát meg", és "ítélkezik", de nem az általa is imádott Istenétől függetlenűl, szuverén módon, hanem az Ő akaratának a szellemében.

Tehát Jézust nem "imádhatjuk", mégha némely fordítás egyes félre magyarázható jelentésű héber és görög szavakat "imád" formában ad is vissza! Hiszen rengeteg ellenkező bizonyték van, hogy a Jézus által is imádott "egyedüli igaz Istent" szabad csak imádnunk. Jézust a legerőteljesebb módon tisztelhetjük, "hódolhatunk" neki (mint egy uralkodónak), a legnagyobb emberként, aki valaha élt, vagy égi Atyja "melleti"(!) felmagasztalt állásában és dicsőségében, de a keresztényeknek, Jézus példáját követve, csakis Istent szabad imádni, és egyedül hozzá imádkozni!

Most majd az ÚV fordítás pontosságáról írok valamennyit..

Az Új Világ Fordítás:

Jehova Tanúi megvizsgálták azokat a főbb vonalakat, amelyek révén a Héber Iratok elterjedtek. Ezeket figyelembe vették az ÚV fordítás elkészítésénél. Ezek elsősorban a szamaritánus Pentateuch, az arám Targumok, a görög Septuaginta, a tibériai héber szöveg, a palesztinai héber szöveg, a babiloni héber szöveg és a Holt-tengeri tekercsek héber szövege. E szövegek összevetésének és tanulmányozásának eredményeként biztosak lehetünk abban, hogy a Héber Iratok alapjában véve úgy jutottak el hozzánk, ahogyan Isten szolgái először leírták azokat.

Az (angol nyelvű) Új Világ fordítás jellegzetes vonása, hogy esetében egy teljesen új fordítás készült az eredeti bibliai nyelvekből, a héber, az arám és a görög nyelvből, s nem valamely más angol nyelvű fordítás átdolgozása vagy egyéb fordítás stílusának, szókincsének vagy ritmusának lemásolása történt. Ami a héber—arám részt illeti, a jól kidolgozott és általánosan elfogadott Rudolf Kittel-féle Biblia Hebraica 7., 8. és 9. kiadásának 1951—1955. évi szövege került lefordításra. A New World Translation—With References elnevezésű Biblia lábjegyzeteinek átdolgozásánál a Biblia Hebraica Stuttgartensia néven ismert héber szöveg 1977-es új kiadását használták fel. A görög nyelvű rész alapja főleg a Westcott és Hort-féle, 1881-ben kiadott szöveg. Az Új Világ Biblia Fordítási Bizottság azonban más görög szövegeket is figyelembe vett, köztük az 1948-as Nestle-féle görög szöveget. A Fordítási Bizottság a Biblia igen kifejező és pontos fordítását hozta létre; ez világos és eleven szöveget eredményezett, ami lehetővé teszi Isten Szavának mélyebb, pontosabb megértését.

Az Új Világ fordítás tehát több évszázados bibliakutatás és vizsgálódás eredménye. Igen megbízható szövegeken alapul, és a szöveg hű tolmácsolása gazdagon megtérült. A lebilincselő és magával ragadó stílus egyszersmind becsületes és pontos fordítást nyújt a komoly bibliatanulmányozáshoz.

Ami a következetességet mint sajátosságot illeti, figyeljük meg, mit mondott erről Alexander Thomson, héber és görög szövegmagyarázattal foglalkozó tudós a Keresztény Görög Iratok angol nyelvű Új Világ fordításáról szóló bírálatában: „A fordítás nyilvánvalóan szakavatott és okos tudósok munkája, akik azon voltak, hogy a lehető legpontosabban adják vissza a görög szöveg valódi értelmét, mindazt, amit az angol nyelv képes kifejezni. A fordítás célul tűzte ki, hogy minden jelentősebb görög kifejezésre ugyanazt az angol szót használja, és — amennyire csak lehetséges — szó szerinti fordítást ad . . . A rendszerint ’igazolni’ igével fordított szót általában nagyon helyesen az ’igaznak jelent ki’ kifejezéssel fordították . . . A kereszt szót ’kínoszlop’-ként adták vissza, ami további finomítást jelent . . . A Lukács 23:43 fordítása is jó: ’Valóban mondom neked ma, velem leszel a Paradicsomban.’ Ez jelentős előrelépést jelent a legtöbb változat értelmezéséhez képest.” A Héber Iratok fordításáról ugyanez a bíráló a következőket mondja: „Az Új Világ fordítás nagyszerű teljesítmény. Lendületes és eleven, az olvasót gondolkodásra és vizsgálódásra készteti. Ez nem fölényes bibliakritikusok műve, hanem olyan tudósoké, akik tisztelik Istent és az ő Szavát” (The Differentiator, 1952. április, 52—57. oldal és 1954. június, 136. oldal).

„TELE van hamisítással!” Ezt mondták a XVI. században Luther Márton bibliafordításáról az ellenfelei. Azt hitték, be tudják bizonyítani, hogy a Luther Biblia bizonyíthatóan „1400 eretnek tévedést és hazugságot” tartalmaz. Ma Luther Bibliájára úgy tekintenek, mint korszakalkotó fordításra. A Translating the Bible című könyv egyenesen „egy géniusz művének” nevezi.

Ebben a mi korunkban az Új Világ fordítás-t szintén hamisítással vádolták. Vajon miért? Mert eltér sok vers hagyományos tolmácsolásától, valamint kihangsúlyozza Isten nevének, a Jehova névnek a használatát. Ezekben a dolgokban tehát eltér a megszokottól. Akkor ez hamisítást jelent? Korántsem. Aprólékos gondossággal és a részleteket is figyelembe véve készült ez a fordítás, s ami a szokásostól eltérőnek tűnhet, azt az őszinte erőfeszítést tükrözi vissza, hogy az eredeti nyelvek szavainak és kifejezéseinek árnyalatait is gondosan feltüntesse.

Bizonyos szokatlan kifejezéseket viszont, amelyekről feltételezik, hogy Jehova Tanúi találták ki, más bibliafordítások vagy segédkönyvek alátámasztanak. A Lukács 23:43-ban az Új Világ fordítás feljegyzi Jézusnak a vele együtt kivégzett bűnözőhöz intézett szavait: „Valóban mondom neked ma, te velem leszel a Paradicsomban.” Az eredeti görög szövegben nem használtak írásjeleket, mint például vesszőket; a fordítók azonban rendszerint alkalmaznak bizonyos írásjeleket, hogy az olvasást megkönnyítsék. De legtöbbjük a Lukács 23:43 olvasatában azt az érzést kelti az olvasóban, mintha Jézus és a bűnöző még azon a napon bejutott volna a Paradicsomba. A New English Bible-ban ezt olvashatjuk: „Ezt mondom neked: ma velem leszel a Paradicsomban.” Mindazonáltal nem az összes fordítás tolmácsolja ezt a gondolatot. Wilhelm Michaelis professzor ezt a verset így fordítja: „Valóban már ma biztosítékát adom neked: (egy nap) együtt leszel velem a paradicsomban.” Ez a fordítás sokkal logikusabb, mint a New English Bible fordítás. A halála előtt álló bűnöző nem mehetett még ugyanazon a napon Jézussal a Paradicsomba. Jézus nem támadt fel egészen a halálát követő harmadik napig. Az eközben eltelt idő alatt a Hádeszben volt, az emberiség közös sírjában (Cselekedetek 2:27, 31; 10:39, 40).

A Máté 26:26 szerint az Új Világ fordítás-ban Jézus azt mondja, amikor az Úr vacsoráját bevezeti, a kenyérről, amelyet odanyújt tanítványainak: „Ez jelenti az én testemet.” A legtöbb fordítás ezt a verset így adja vissza: „Ez az én testem”, ezt az állítást azért használják, hogy alátámassza azt a hiedelmet: az Úr vacsorája ünneplése folyamán a kenyér szó szerint Krisztus testévé válik. A szó, amely az Új Világ fordítás-ban „jelent”-ként van fordítva (es·tin′, az ei·mi′ egyik alakja) a görög „lenni” szóból származik, azonban jelentése lehet „jelenteni” is. Thayer Greek-English Lexicon of the New Testament című művében azt mondja, hogy ez az ige „gyakran [egyenértékű] a megjelölni, jelenteni, sejtetni” igékkel. Valóban a „jelent” ésszerű fordítás itt. Amikor Jézus bevezette az Utolsó vacsorát, húsa még mindig a csontjait borította, akkor hát hogyan lehetet a kenyér szó szerinti teste?

A János 1:1-et az Új Világ fordítás-ban így olvassuk: „A Szó egy isten volt.” Sok fordításban ezt a kifejezést egyszerűen így olvassuk: „A Szó Isten volt”, és azért használják így, hogy alátámasszák a háromságtant. Egyáltalán nem meglepő hát, hogy a trinitáriusoknak nem tetszik az Új Világ fordítás-ban használt kifejezés. A János 1:1-et azonban nem hamisították meg, annak bebizonyítása céljából, hogy nem Jézus a Mindenható Isten. Jehova Tanúi és sokan mások, már jóval azelőtt, hogy az Új Világ fordítás megjelent volna, kétségbe vonták az „isten” szó nagy betűvel való írását. Igyekezetük arra irányult, hogy pontosan adják vissza az eredeti nyelv jelentését. Az „egy isten” kifejezést használja egyébként öt német bibliafordító is abban a versben. Legkevesebb 13 további fordító a következő kifejezéseket használja, mint például „isteni természetű” avagy „istenhez hasonló természetű”. Ezek a fordítások teljes összhangban vannak a Biblia többi részeivel, hogy kimutassák, igenis Jézus az égben egy isten abban az értelemben, hogy isteni. De Jehova és Jézus nem ugyanaz a lény, nem ugyanaz az Isten, hanem egy különálló lény. (János 14:28; 20:17).

A Lukács 4:18-ban az Új Világ fordítás szerint Jézus magára alkalmazta Ésaiás próféciáját ezt mondva: „Jehova szelleme van rajtam” (Ésaiás 61:1). Sokan kifogásolják a Jehova név használatát ezen a helyen. Ez azonban csupán egy a 200-nál is több hely közül, ahol a név a Keresztény Görög Iratok Új Világ fordítás-ban, az úgynevezett Újszövetségben előfordul. Elismerjük, az „Újszövetség” legkorábbi időkből fennmaradt görög kéziratai nem tartalmazzák Isten személyes nevét. A nevet azonban alapos okok alapján használtuk az Új Világ fordítás-ban, nem csupán egy rögeszme játszott közre. És mások is hasonló módon jártak el. A német nyelvű fordítások közül legalább 11 változat használja a „Jehova” (vagy a héber nyelvből átvett „Yahweh”) nevet az „Újszövetség” szövegében, mialatt négy fordító zárójelben hozzáfűzi a nevet az „Úr” szó után. Több mint 70 német fordítás lábjegyzetben vagy megjegyzésként alkalmazza a nevet.

Izraelben Isten nevét bármilyen tilalom nélkül kiejtették több mint ezer éven át. Ez az a név, amely a leggyakrabban jelenik meg a Héber Szent Iratokban („Ószövetség”), és nincs meggyőző bizonyíték arra nézve, hogy a név ismeretlen lett volna a köznép előtt, vagy hogy a kiejtését elfelejtették volna időszámításunk szerint az első században, amikor a zsidó-keresztényeket Isten arra ihlette, hogy megírják az „Újszövetség” könyveit (Ruth 2:4).

Wolfgang Feneberg megjegyzi a jezsuita folyóiratban, amelynek Entschluss/Offen (1985. április) a címe: „Ő [Jézus] nem mellőzte atyja YHWH nevét és nem hallgatta el előlünk azt, hanem gondjainkra bízta. Másképpen teljesen megmagyarázhatatlan, hogy az Úr imájában miért hangzana így az első kérés: ’Szenteltessék meg a te neved!’ ” Feneberg továbbá megjegyzi, hogy „a keresztény idők előtti kéziratokban, melyek a görögül beszélő zsidók számára készültek, Isten nevét nem fejezték ki más szavakkal, például a kýrios (Úr) szóval, hanem a tetragramma formát (YHWH) írták le héberül, vagy az ősi héber betűkkel . . . Névre való visszaemlékezéseket találunk az egyházatyák írásaiban; őket azonban ez nem foglalkoztatja különösképpen. E névnek kýrios (Úr) szóval való fordítása jobban érdekelte az egyházatyákat avégett, hogy a kýrios kiválóságát Jézus Krisztusnak tulajdonítsák.” Az Új Világ fordítás eredeti formájában állítja vissza a nevet a Biblia szövegében mindenütt, ahol jogos, tudományos oka van rá, hogy ezt megtegye. (Lásd a Függelék 1D-t a Referencia Bibliá-ban.)

Vagyis még a kereszténységen belül is elismerik (nem csak Ő, hanem sokan), hogy a háromság mítosza volt az oka annak az igyekezetnek, hogy Isten nevét kivegyék, elhomályosítsák, és Jézusnal tulajdonítsák az egyedüli Istent megillető kiválóságot, és más Isten jelzőket.

Mi az oka e kíméletlen bírálgatásnak?

Luther Bibliáját azért kritizálták, mert egy olyan ember munkája volt, aki pellengérre állította napjai hagyományos vallásának a hiányosságait. Az ő fordítása megnyitotta az utat az egyszerű emberek számára, hogy tapasztalják az igazságot sok dologban, amit ő mondott. Hasonló módon az Új Világ fordítás-t is kritizálják, mert Jehova Tanúi adták ki, akik nyíltan kijelentik, hogy a kereszténység sok hiedelme nem a Bibliából származik. Az Új Világ fordítás — ténylegesen bármelyik Biblia — teljesen nyilvánvalóvá teszi ezt.

Le kell szögezni, hogy az Új Világ fordítás tudományos munka. Az izraeli Benjamin Kedar professzor 1989-ben ezt mondta: „A héber Bibliával és annak fordításaival kapcsolatban végzett filológiai kutatásaim során, gyakran hivatkozom arra az angol kiadásra, amely New World Translation-ként ismert. Minden alkalommal megerősödik bennem az az érzés, hogy ez a munka azt az őszinte törekvést tükrözi, hogy a szövegből a lehető legpontosabb megértést nyerjük. Az eredeti nyelv széles körű ismeretének bizonyítékát nyújtva, ez a fordítás érthetően adja vissza egy második nyelven az eredeti szavakat anélkül, hogy szükségtelenül eltérne a héber nyelv sajátos szerkezetétől . . . Minden nyelvi kifejezés lehetőséget ad egy bizonyos fokú szabadságra az értelmezésben vagy a fordításban. A nyelvészeti megoldás bármely adott esetben magában rejti a vita lehetőségét. A New World Translation-ben azonban soha nem fedeztem fel semmilyen elfogult szándékot arra, hogy a szövegbe olyasmit olvassanak bele, amit az nem tartalmaz.”

Namost sokan érvelgetnek itt azzal, hogy a héber nyelv tudósai így meg úgy kritizálják az ÚV fordítást.

Ez, és még sokan mások viszont megerősítik, hogy nagyon pontos!

Akkor hogy is van ez? Kit, milyen célok vezérelnek, milyen okkal kritizál, vagy dicsér? Az biztos, hogy a sok Bibliaellenes tanítás leleplezése miatt, mely alapjaiban sérti a monopol helyzetben lévő egyházakat, az ellenállás nagy, és a hangadók kritikája sem halk szavú, hanem nagy hangú.

Így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy mennyi bírálat éri ezt a fordítást. Nem csoda az sem, hogy "nem ajánlott a használata" és az "erős" egyázak óva intenek a forgatásától. Csakhogy mindenkinek csakis a saját életéért kell felelnie abból a szempontból, hogy hagyja-e magát rászedni, vagy sem!

Sajnálom, hogy ennyi hozzászólásomba került ezt leírnom, de egyszerűen ezt a témát, nem lehet zanzásítani, mert nem marad érthető. Sajnálom azokat is, akiknek ezek a cikkek túl hosszúak és unalmasak voltak, valószínűleg akkor, nem nekik írtam!