Miért ellenszenvesek Jehova Tanúi más vallásuak számára?

"ha elvárjátok Jehova tanúitól, hogy tartsák tiszteletben a ti vallásos meggyőződéseteket, akkor ti is tartsátok tiszteletben az ő hitük kifejezését."

Ez rendben is lenne, csakhogy az ő hitük kifejezése az, hogy nem tartják tiszteletben a mi akaratunkat vagy hitünket.

Olyan, mintha azt mondaná az oroszlán az antilopnak: ha elvárod, hogy tiszteletben tartsam az életed, akkor te is tartsd tiszteletben, hogy én meg éhes vagyok.

Na akkor hogy van ez? :)

Mi, Jehova tanúi nem vadászunk senkire, nem vagyunk ellensége senkinek. Rossz az utolsó példázat, nagyon nem ül!

Gusev

Sziasztok!

Gusev írta:

"Ha egy Jehova tanúja azt mondaná, hogy 'számomra nem az adventisták ellenszenvesek, csak az, ahogy viselkednek, csak az, amiről-, és ahogyan beszélnek, ahogy gondolkoznak, csak az, ahogyan élnek', akkor Péter rögtön felvilágosítást adna arról, hogy ez miért képmutatás. Majd újra elénk tárná, hogy milyen a nagyszerű és megkérdőjelezhetetlen tolerancia. Igaz?"

Nem igaz. Én megkérdezném, hogy ezt mire alapozod, és ez alapján eldönteném, hogy valóban van-e benne igazság, vagy nincsen. Ráadásul ha - rossz szokásodhoz híven - nem csak kiragadtad volna ezt a mondatot az általam leírtakból - ráadásul pontatlanul idézve és használva - hanem tisztességesen elolvastad volna akkor láttad volna: "és természetesen ezen a téren is tisztelet a kivételnek."

Én példákkal támasztottam alá, hogy mire alapozom ezt a kijelentésemet. Biztos vagyok benne, hogy vannak olyan tanúk, akikre nem vonatkoznak ezek, de sajnos akikkel én találkoztam azoknál ezt tapasztaltam.

Üdv. Péter

Egy ember esetéből nem lehet jellemzést adni a Tanúkról. Ismerek példákat és is különböző oldalakról, amik nagyon pozitívak, de az ellenkezőjével is találkoztam. Nem mondhatom azt, hogy a katolikusok, az adventisták, a reformátusok ilyenek vagy olyanok, mert ismertem valakit közülük, aki számomra elfogadhatatlan volt. Ez nem alátámasztása az állításnak.

Abban igaza van Péternek, hogy meg kell újulni, mert a világ változik. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az apostolok Jézus által megadott módszerét kellene felülbírálni. Ha ezzel kezdjük, mivel folytatjuk?

Hozzátenném azt is, hogy nagyon sokan kifejezetten örülnek, amikor fölkeressük őket, mert senki nem nyitja rájuk az ajtót, senki nem törődik a "lelki egészségükkel", nincs akivel megbeszéljék a bennük fölmerülő kérdéseket, vagy az eddigi válaszok nem elégítették ki őket.

Gusev

"Nem mondhatom azt, hogy a katolikusok, az adventisták, a reformátusok ilyenek vagy olyanok, mert ismertem valakit közülük, aki számomra elfogadhatatlan volt."

Az itt írók szerintem nagy többségben inkább negatív tapasztalatokkal rendelkeznek, nem egy-két kirívó esetről van szó.

"Hozzátenném azt is, hogy nagyon sokan kifejezetten örülnek, amikor fölkeressük őket, mert senki nem nyitja rájuk az ajtót, senki nem törődik a "lelki egészségükkel", nincs akivel megbeszéljék a bennük fölmerülő kérdéseket, vagy az eddigi válaszok nem elégítették ki őket."

Biztos van ilyen, semmi gond. De a többieket miért nem lehet békén hagyni, ha nem kérnek belőle? És nehogy megint az apostolokkal gyere, mert az az idő már kicsit elmúlt, alkalmazkodni kell, mert különben néhány bigott mániája marad csak a felekezet, legalábbis mások szemében biztosan. Itt már nem a sivatag szélén tébláboló elszórt családokról van szó, akik az elnyomás és a szegénység elől nem találnak kiutat!

Elég messzire vezet ez a kérdés. Igaz, ma már nem kell több száz kilométert gyalogolva fölkeresni gyülekezeteket, hogy az apostolok leveleit elvigyék, ott felolvassák, majd az egységes tanítás szerint éljenek a testvérek. A technika sokat változott még száz év alatt is, nemhogy kétezer alatt. Jehova tanúi is használják az új lehetőségeket, sőt sok dologban előbbre tartanak, mint mások. A technika új megjelenési formát ad, ez nagy változás. Viszont az emberek a hit dolgában nem tartanak előbbre, mint kétezer éve. Hiába a sok lehetőség, nem élnek vele, sőt egyre rosszabb helyzetben vannak. Pál apostol pontosan írt a mai állapotokról: az emberekben kihűl a szeretet. Márpedig Isten a szeretet.

A sokféle vallás nem hozza magával azt, hogy egyre többen fordulnak Isten felé, egyre jobban értik, hogy mit jelent Jézus váltságáldozata...nem is érdekli legtöbbjüket. Tehát hiába van ez a nagy szabadság, felvilágosultság, fejlődés, az ember most sem képes irányítani az életét. Még lépteit sem! Pedig azt sugallja minden, hogy 'igen, ma már képes vagy rá, nincs szükséged Istenre'. Tehát lehet, hogy a régi módszer (már ami ránk jellemző) nem is idejétmúlt?

Sziasztok!

"Ez viszont nem jelenti azt, hogy az apostolok Jézus által megadott módszerét kellene felülbírálni."

Nem felülbírálásról van szó. Vannak módszerek, melyek egy adott környezetben működnek, máshol nem. Ilyen elven állj ki a Nyugati Pályaudvarra prédikálni, mert Pál apostol is így tett Athénban...

Én úgy gondolom, hogy minden korra igaz, hogy életeddel és cselekedeteiddel kell bizonyságot tenni Krisztusról. Véleményem szerint minden ember környezetében van annyi ember akiknek be tudja mutatni a gyakorlatban mit jelent Krisztus követése. Az működött az őskeresztényeknél is, és most is...

Üdv. Péter

"Pál apostol pontosan írt a mai állapotokról: az emberekben kihűl a szeretet."

1. Pál apostolnak ebben teljesen igaza volt akkor is, most is.

2. A szeretet nem fogja felütni a fejét ott, ahol ezt erőltetik. Ha valóban így gondolják a Tanúk, akkor nem tudják mi fán terem a szeretet. Annak idején, mikor ez a "metódus" leíródott, még egyszerűen nem voltak ismertek Jézus tanításai, és ezért kellett "hírdetni" . Ma már szó nincs ilyesmiről, ha valaki érdeklődik, könnyen utána tud menni. (Most nem a helyhezkötött rokkantakról vagy idősekről beszélek, hanem azokról, akik csak egy nyugodt vasárnapot szeretnének eltölteni a családdal.) Nem hírdetni kell ma már, hanem elfogadtatni az emberekkel, hogy a vallás nem árt senkinek, egy barát lehet. Épp az ellenkezőjét teszitek. El kellene fogadni, hogy a világ változik, és az Úr talán már kiadott volna egy második, javított kiadást a Könyvből, csak nincs aki leírja, mert senki nem figyel, akkora siker volt az első.

Kedves Gusev: Ezt most nem fogod érteni, de azért leírom. Ne a Bibliára halgass, hanem arra a valamire, amiről a Biblia szól. Fordulj kicsit befelé, és magadban keresd a célt az alapján, amit a könyvből tanultál, de ne a könyvből vedd szó szerint. Ahogy a hívők mondják, Isten bennünk van. Ez azt is jelenti, hogy nem egy könyvben. A könyv arra való, hogy felismerjük magunkban, és éljünk vele, de gondolkodni is kell, mert ezt a képességet nem véletlenül kaptuk. A Biblia leírja az alapelvet, a célt, de a mód csak akkor volt igaz, ezért kell ma már használni a fejünket is.

(Egy ateista.)

Kedves 40-es!

Sajnos nagyon is értem, amiről írtál. Sokan gondolkodnak így, pontosabban már a legelején is így gondolkodtak néhányan.

Tudod, Pál apostol a vég idejét jellemezte azzal, hogy az emberek inkább önmagukat szeretők lesznek, semmint Istent szeretők.

Igen, mi megkérdőjelezhetetlennek, ihletettnek fogadjuk el a Bibliát, Isten szavaként, amit azért íratott le emberekkel, hogy segítségül és útmutatóul legyen mindenkinek, így nekünk is, akik a vég idején élünk. Azért, hogy HIÁNYTALANUL felkészítettek legyünk. Nem szól arról, hogy akik most élünk, bíráljuk felül, hogy aktuáli-e még a tanítás.(2Timóteusz 3:16,17) Elfogadjuk, hogy Isten szava élő és ható, nem csak arra alkalmas hogy vizsgálgassuk magunkat.

Valaki azt írta, hogy akár a Nyugati pályaudvarra is kiállhatnánk prédikálni, maradiságunkban. Szerintem ez sem rosszabb, mint a tévében kiállni prédikálni.

Ha az ajtóban egy biztosítási ügynök csönget és a pénzre pályázik (pedig ők is jönnek kéretlenül), sokkal természetesebbnek veszik, mintha valaki bibliai gondolatokról szeretne beszélgetni. Ez van.

A mi életünk része az, hogy arról beszélünk, ami a szívünkben és az elménkben van. Mi is beszélgetünk a környezetünkben élőkkel, ez csak természetes. Ha maradinak tűnik, hogy folyton Jézus parancsára hivatkozva keressük meg az embereket, akkor legyen a szemetekben maradi, még (sajnos) idegesítő is lehet, mi akkor is ennek a parancsnak szeretnénk megfelelni.

Gusev