Melyik vallás az IGAZI? Miért?

Elözönek:

"Az igazság megismerése a legeslegfontosabb dolog..."

Ebben abszolút igazad van. És hidd el, senki sem akarja "gyáván" és "(téma)elterelö" szándékkel kihúzni magát az általad feltett kérdés(ek) megválaszolása alól!

Az érveid stimmelnek (hogy csak EGYETLEN igazság van) és nekem Te személy szerint szimpatikus is vagy...

A baj csak az, hogy az az igazság, amit Te annak hiszel, az sajnos egy "költött" igazság és semmiképpen sem felel meg a tényeknek. (És a szeriöz exegézének = biblia-forráskutatás).

Ez csak a TI "bibliakutató-igazságotok"!

Itt egy kis önállóságot várnék el Töled (kérlek, ne haragudj meg érte...), hogy az igazság keresését és eldöntését NEM a vezetöitekre bízod, akik 150 évvel ezelött letértek (és tették mindezt nagyon "fantáziadús" módon)a Jézus által és az Ö egyháza által lefektetett és 2000 éven át hüségesen (!) megörzött tanokról, hanem Te (!) kezdesz el ezzel/ezekkel a dologgal, tehát a jelenlegi hited tanaival foglalkozni, a dolgoknak (szeriöz helyeken!) utánanézni, utánaolvasni.

Ha így teszel, garantálom, hogy nagyon meg fogsz lepödni.

Ne "edd", meg csak úgy, amit valaki eléd tesz (föleg ha az "a müveletlen Amerikából", a szekták hazájából jön), akármilyen tetszetös tálcán kinálják is fel Neked!

Gyözödj meg róla Magad, hol az igazság! Ez egy kis munkát fog majd jelenteni, de megéri!

(Nekem is ráment jópár évem, míg rájöttem, mi mindent tett tönkre Luther és hogy hol volt (ill. van) az igazság...)

Tehát elmélyedt tanúlmányok nélkül ez nem fog menni és Nektek kilépni is nagyon nehéz, ha jól tudom, tényleg hösies bátorságot követel...

De Jézus meg fog jutalmazni érte, ebben biztos vagyok!

Az Ö igazságát keresd tehát (és ne a Russel-ét), amit Jézus és az Apostolok tanítottak és az eredeti Bibliából, ne egy átírtból!!

Minden jót!

A Háromságtanhoz még annyit:

misztikai ismeretek nélkül nehéz megérteni a vallási dolgokat.

A Biblia a "teória", a misztika az ezt követö MEGÈLT tan!

Vannak emberek (ma is!), akik Istentöl abban a kegyben részesülnek, hogy hallják a hangját, Isten beszél hozzájuk. (Könyvtipp: a világhírü Alan Ames könyvei!)

Ugyanez mondható el Jézus Krisztusról (Könyvtipp: "Fausztina Növér naplója")

És a Szentlélekkel is ugyanilyen tapasztalatot gyüjtött már nem egy Szent.

Tehát Isten mindhárom alakjában szól, szólt már emberekhez!

Ezekkel a dolgokkal természetesen csak a katolikus egyház foglalkozik (Luther megtiltotta a Szentekkel való foglalkozást is!), de ott jól dokumentált, szeriöz irodalom áll mindenki rendelkezésére, aki többet akar tudni, mint ami csak látható...

Kedves utolsó hozzászóló!

Eddig sem kételkedtem abban, hogy vannak olyan emberek, akik mereven hiszik azt, hogy amit itt előadnak bizonyos igazságokról vagy igazságnak vélt dogmákról. Lehetsz te is őszinte a saját hitedben, de az őszinteség önmagában nem elég, ha nem tudod bizonyítani értelemmel (és nem misztikával), amiben hiszel. Ilyen bizonyíték pedig most is elmaradt.

Azt pedig nem várhatod el senkitől, hogy egyes személyek által állítólag átélt (isteni) élmények beszámolóit hitelesnek fogadja el. Még akkor sem, ha ezek közül néhányan talán szavahihető emberek. Már csak azért sem, mert jól tudjuk, hogy milyen hihető csalásra képesek a sötét oldal láthatatlan képviselői, Sátán és démonai. Gyakran válnak a "világosság angyalává" és okoznak fogékony embereknek különleges élményt.

Valójában éppen ezért csak a józan és racionális érvekkel lehet BIZTONSÁGOSAN az ismereted és a hited mélységének az alapját lerakni. Csak ez lehet olyan sziklára épített ház, mely a viharnak is ellenáll - nem is beszélve arról, hogy az ilyen ismeretet MINDENKI megértheti, mint azt a tételt, hogy 2+2=4. De a szubjektív "megtapasztalásokat", "istenélményeket" nem szabadna felhasználni karizmatikus tekintély gyártására. Ha pedig ezen szellemi termés még a bibliával is ellentétbe kerül - és persze onnan lehet a legjobban tudni, hogy nem Istentől van -, akkor már komoly a kár.

Az a súlyos hiba, hogy sokan valós meggyőződés híján felülnek olyan bírálók szavára, akik már eleve hamis dolgokat állítanak a Tanúkról.

Nem is szaporítom tovább a szót, csak egy szempontot ajánlanák a figyelmedbe és ezzel rögtön a tárgyra térnék.

Tudsz-e olyan verset vagy szövegrészt mondani a háromság dogma védelmében, amelynek az értelmezése nincs ellentétben a szűkebb és tágabb szövegkörnyezettel, vagy nem bizonyíthatóan betoldás egyes fordításokba? Mert ugyanis jó néhány "érv", melyet a háromság védelmében felhoztok, viták tárgya sok fordító részéről világméretekben. Érdekes, hogy pont azokkal a versekkel nem egyezik sok fordító, amelyek éppen a háromságot támogatják annak hívei szerint! Pont ezek a kritikus versek, de miért?

Valószínűleg azért, mert ezen kétértelmű verseket fordították egyes elfogult fordítók (sokan nem!) úgy, hogy az a háromságot támogatja.

Kedves Utolsó!

Most volt idöd sokat írni, úgy látom, de az Arkanagyal Mihály-kérdésemet mégsem válaszoltad meg...

És örülnék, ha a bibliahamisításhoz meg a Russel okkultista dolgaihoz is szólnál valamit.

Azonkívül szeretném felvonni a figyelmedet arra a tényre, hogy sehol, egyetlen keresztény csoportosulásban sem vizsgálják meg olyan szigorúan és behatóan (néha évtizedekig!) az "istenélményeket", misztikus megéléseket mint a kat. egyházban!!!

De azt hiszem, Rólad úgyis minden érvelés lepereg, amit mond az ember Neked jóindulatból és segíteniakarásból, hogy kikerülj abból az "emberi szabdaságot" erösen korlátozó és pszihoterrorral felérö szektából...

Csak lezárólag még annyit: ha Jézust öszinte szívböl kérnéd, megmutatná Neked az igazat és a helyes utat. (Ès talán még egy "istenélményed" is lehetne!)

De Te jobban hiszel a Russel alapítótoknak, egy jött-ment amerikai idiótának az agymosásaival, aki Jézust és a Mihály Arkangyalt is összekeveri és még nagyon sokminden mást, aki meghamisította a Bibliát és aki anyagilag csak kihasznál Titeket...

Imádkozz sokat, hogy kikerülj ezektöl!

15:52-nek.

Tessék, kikerestem ezt a részt a Bibliából. (Szent István Társulat fordítása):

János 14,6-tól

"6

Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet - válaszolta Jézus. - Senki sem juthat el az Atyához, csak általam.

7

Ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek, de mostantól fogva ismeritek és látjátok."

8

Erre Fülöp kérte: "Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, s az elég lesz nekünk."

9

"Már oly régóta veletek vagyok - felelte Jézus -, és nem ismersz, Fülöp? Aki engem látott, az Atyát is látta. Hogy mondhatod hát: Mutasd meg nekünk az Atyát?

10

Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok s az Atya bennem? A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem magamtól mondom, s a tetteket is az Atya viszi végbe, aki bennem van.

11

Higgyétek, hogy én az Atyában vagyok, s az Atya bennem. Ha másképpen nem, legalább a tetteimért higgyétek."

A tetteket tekintve is bebizonyította Jézus, hogy Ö Isten is, mert csak Isten teremthet életet!!

Több embert is feltámasztott a halálból, az egyik már testileg enyészett!

Jehova Tanúinak-nak:

Tehát Jézus NEM Isten "teremtménye", mint az ember vagy az angyalok, hanem Maga Isten, a Szentháromság egyik része!

Életet adó és a természeti elemeknek fölött uralkodó!!

Ezek pedig Isteni tulajdonságok.

(vihar, hullámok stb.)

Egyébként attól, hogy mi nem tudjuk elképzelni a Szentháromságot (mert csak emberek vagyunk), attól az még létezhet, ha már olyan dolgok is léteznek, méghozzá köztünk, gyarló emberek között, mint pld. a "bilokáció". (testileg egyszerre több helyen való tartózkodás, megjelenés, müködés).

A talán leghíresebb, legismertebb példa erre a 60-as években elhúnyt olasz Pió Atya és a ma is élö és müködö Fratel Cosimo.

[link]

[link]

[link] (sajnos ehhez nem találtam magyar linket, de talán tud valaki németül?)

Köszönöm buzgalmad, de nem fogsz olyan részt vagy verset találni a bibliában a háromság védelmében, ami fenti kritériumoknak ne felelne meg. Ezzel elárultam, hogy ez sem olyan.

Jézus ezt mondta neki: "Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csakis énáltalam. Ha engem megismertetek volna, az Atyámat is megismertétek volna; mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt."

Fülöp ezt mondta neki: "Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk."

Jézus így szólt hozzá: "Ennyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem látott, látta az Atyát is. Hogyhogy azt mondod: 'Mutasd meg nekünk az Atyát.' Nem hiszed, hogy én egységben vagyok az Atyával, és az Atya egységben van velem? Amiket mondok nektek, azokat nem saját magamtól szólom, hanem az Atya, aki egységben marad velem, ő viszi véghez a cselekedeteit.  Higgyétek el nekem, hogy én egységben vagyok az Atyával, és az Atya egységben van velem; ha pedig nem, magukért a cselekedetekért higgyetek.

Leszögezhető-e a következő mondat a Megváltóról? Jézus annyira tökéletesen visszatükrözte az Atyja személyiségét, hogy elmondhatta: "Aki engem látott, látta az Atyát is" (János 14:9).

A háromság egyes hívei szerint ez a vers többről szól, mint amit itt megállapítottam. De valóban többet is beleérthetünk ebbe azon kívül? Akkor olvasd el a János 6:46-t:

(János 6:46) "Nem mintha bárki is látta volna az Atyát, kivéve azt, aki az Istentől van; ő látta az Atyát."

Tehát aki Jézust látta, az valójában hogyan láthatta Jehovát? Úgy, ahogy a háromság hívei bele akarják magyarázni? Szó sincs róla.

Jézus e versekben az Atyjával való "egységéről" (hen) beszélt, mely ugyanolyan egység, mint amilyen a tanítványai között is lennie kell! A tanítványok biztosan nem alkottak semmiféle háromságot, igaz?

Ha megfigyeled, akkor Jézus még itt is (10-es vers) elismerte, hogy alázatos, alárendelt szolgája csupán a Mindenhatónak, aki nem saját magától szól, hanem Jehova szól általa, mint a legnagyobb próféta által, az Ő tökéletes Fia által.

Igen, Ő az "út", akit követnünk kell (nem csak szóban!), Ő az "igazság", hiszen feltárta a Mindenható Isten igazságát előttünk, és Ő az "élet", hiszen általa lehet örök életünk, mivel hűséggel végrehajtotta Jehova akaratát a földön. De itt sincs szó a háromság gondolatáról sem.

Fülöp világossá is tette ezt, hiszen egyértelműen különbséget tett Jézus és az Atyja között a kérdésével. Ebből határozottan kiderül, hogy a tanítványok semmiféle misztikus háromságos kapcsolatban nem hittek! Ezt Jézus azért rakta helyre, mert Fülöp a kérdésével nem látta át, hogy az Ő jelenléte tökéletes visszatükrözése Jehovának, mivel teljes egységben van vele, mint ahogy a tanítványainak is egységben kell lenniük egymással.

"A tetteket tekintve is bebizonyította Jézus, hogy Ö Isten is, mert csak Isten teremthet életet!!

Több embert is feltámasztott a halálból, az egyik már testileg enyészett!"

Ez megint nem jó érv, mert ugyanis emberek is feltámasztottak halottakat. Az Isten szó nem csak a Mindenhatóra vonatkozhat, hanem teremtményekre is a bibliában.

"Életet adó és a természeti elemeknek fölött uralkodó!!

Ezek pedig Isteni tulajdonságok."

A Biblia igazsága csodálatos, mivel kiveti magából a nem odavaló hamis tanokat. Még arról is van feljegyzés, hogy Jehova bármely embert is képessé tud tenni csodálatos dolgokra, ha úgy akarja. A "Jézus istensége" mellett gyakran felhozott érvvel ellentétben, volt olyan isteni csodaadomány, amivel az apostolok is képesek voltak a bűnük megbocsátására!

"Most volt idöd sokat írni, úgy látom, de az Arkanagyal Mihály-kérdésemet mégsem válaszoltad meg...

És örülnék, ha a bibliahamisításhoz meg a Russel okkultista dolgaihoz is szólnál valamit."

Az Arkangyalról te magad írtad le az igazságot, mi pedig azt írtuk le, hogy miért hisszük Jézust Mihály Arkangyalnak.

Russell pedig egy értelmes és gondolkozó ember volt, aki nem volt "tévedhetetlen hit és erkölcs" dolgában, mint ahogy a pápák annak képzelik magukat. Ennek ellenére nem foglakozott okkultizmussal, de a vádolói gyakran igen!

A "hamisításról" meg annyit, hogy bizonyítani kellene, de ez nem megy.

"pszihoterrorral", vagyis pontosabban pszichoterrorral sem foglakozik Jehova Tanúinál senki. De visszakérdeznék: Ezzel lehet-e tartós és valódi, isteni békét létrehozni világméretekben a szívekben, ami Jehova Tanúira jellemző?! Aki azt állítja, hogy "igen", az NEM MOND IGAZAT.

Te viszont elismered, hogy a katolikus egyház ma is ugyanazzal a szellemmel rendelkezik, mint régen és a közelmúltban. Ha ez így van (márpedig így van), akkor ezek szerint semmi jobbra és szebbre nem számíthatunk a részükről a jövőben. Akkor csak ismerni kell pontosan a múltját és tudjuk a jövőét, jól mondom? Akkor viszont sok millió embernek a saját hittestvéreitől kell erőszakos halált halnia a jövőben is? Ugye ez nem kérdés?! Borzasztó ez így, nem?

Nem véletlenül mondom én annyiszor, hogy a jó és rossz gyümölcsök jézusi mércéjének teljes figyelmen kívül hagyása halálos csapda azoknak, akik nem hajlandók tovább látni az orruknál.

Azt gondolom, hogy személyében nem sértegettem vagy rágalmaztam senkit. A hitrendszerek, világnézetek pedig kritizálhatóak, mint ahogy ti is ezt teszitek. Csak kérdés, hogy ki mit bizonyít ebből? A Tanúkat gyakran támadják azzal, hogy a "kereszténység" fő tanait "tagadó szellemben" írt Új Világ fordításuk, meg van hamisítva.

De kérdés, hogy mihez képest! Az ő fordításaikhoz képest valóban, de nem az a mérce. Az igazi kánon, vagyis mérce szerint viszont nincs hamisítás és ez rendre ki is derül az ilyen, fentihez hasonló érvekkel szemben.

Halló J.Tanui!

Itt a katekizmus linkje, ha érdekel valakit, itt hasonlítgathattok:

[link]

Itt pedig az idevágó részek belöle:

ELSŐ FEJEZET

HISZEK AZ ATYAISTENBEN

198 Hitvallásunk Istennel kezdődik, mert Isten "az első (...) és az utolsó" (Iz 44,6), mindennek kezdete és vége. A Credo az Atyaistennel kezdődik, mert az Atya a Szentháromság első isteni személye; szimbólumunk az ég és a föld teremtésével kezdődik, mert a teremtés Isten minden művének kezdete és alapja.

1. Cikkely

"HISZEK A MINDENHATÓ ATYAISTENBEN, MENNYNEK ÉS FÖLDNEK TEREMTŐJÉBEN"

1. §.

HISZEK ISTENBEN

199 "Hiszek Istenben" -- ez a hitvallás első és legalapvetőbb kijelentése. Az egész hitvallás Istenről beszél, s amikor az emberről és a világról van szó, akkor is minden Istennel van kapcsolatban. A hitvallás cikkelyei mind az elsőtől függenek, ugyanúgy, ahogy a tízparancsolat további parancsolatai az elsőt fejtik ki. A többi cikkelyek egyre jobban megismertetnek Istennel, ahogy Ő lépésről lépésre kinyilatkoztatta magát az embereknek. "Helyesen vallják meg tehát az emberek először azt, hogy hisznek Istenben." [1]

I. "Hiszek az egy Istenben"

200 E szavakkal kezdődik a Nicea--konstantinápolyi hitvallás. Isten egyetlenségének megvallása, mely az Ószövetség isteni kinyilatkoztatásában gyökerezik, nem választható el Isten létének megvallásától, és éppoly alapvető. Isten Egy: csak egy Isten van. "A keresztény hit tehát hiszi és vallja, (...) hogy Isten természet, állag és lényeg tekintetében egy." [2]

201 Izraelnek, választott népének Isten úgy nyilatkoztatta ki magát, mint az Egy: "Halljad Izrael, az Úr, a mi Istenünk egyetlen Úr! Szeresd Uradat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből" (MTörv 6,4--5). A próféták által Isten arra hívta Izraelt és minden népet, hogy hozzá, az egyetlen Istenhez térjen meg: "Térjetek hozzám és megszabadultok, ti minden határai a földnek! Mert én vagyok az Isten, és nincsen más. (...) Előttem hajlik meg minden térd, és rám esküszik minden nyelv. ťCsak az Úrban van -- fogják majd mondani -- igazságosság és erőŤ." (Iz 45,22--24) [3]

202 Maga Jézus is megerősíti, hogy Isten az "egyetlen Úr", és Őt "teljes szívből, teljes lélekből, minden érzéssel és minden erővel szeretni kell". [4] Ugyanakkor megmutatja, hogy ő "az Úr". [5] A keresztény hit sajátsága, hogy vallja: "Jézus az Úr". Ez nem ellentétes az egy Istenbe vetett hittel. A Szentlélekben, az "Úrban és éltetőben" hinni semmiféle megosztást nem okoz az egy Istenben:

"Szilárdan hisszük és őszintén valljuk, hogy csak egyetlen egy örök, mérhetetlen és változhatatlan, fölfoghatatlan, mindenható és kimondhatatlan, igaz Isten van, Atya, Fiú és Szentlélek: bár három személy, de egy lényeg, állag vagy egészen egyszerű természet." [6]

II. Isten kinyilatkoztatja a nevét

203 Isten kinyilatkoztatta magát népének, Izraelnek azáltal, hogy megismertette vele a Nevét. A név a lényeget, a személy identitását és életének értelmét fejezi ki. Istennek van neve. Nem névtelen erő. A nevét megmondani azt jelenti, hogy megismerteti magát másokkal, bizonyos értelemben kiszolgáltatja magát azáltal, hogy hozzáférhetővé, mélyebben megismerhetővé és megszólíthatóvá, mégpedig személyesen megszólíthatóvá teszi magát.

204 Isten lépésről lépésre, különböző neveken nyilatkoztatta ki magát népének, de az isteni Név kinyilatkoztatása Mózesnek -- az égő csipkebokor teofániájakor, a kivonulás és a sinai-hegyi szövetségkötés küszöbén -- mind az Ó-, mind az Újszövetség számára alapvető kinyilatkoztatás.

AZ ÉLŐ ISTEN

205 Isten hívja Mózest az égő, de el nem égő csipkebokor közepéből. Isten mondja Mózesnek: "Én vagyok atyád Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene" (Kiv 3,6). Isten az atyák Istene, Ő, aki a pátriárkákat vándorlásaik során meghívta és vezette. Hűséges és irgalmas Isten, aki emlékezik rájuk és a maga ígéreteire; jön, hogy utódaikat kiszabadítsa a rabszolgaságból. Olyan Isten ő, aki tér és idő fölött ezt meg tudja és meg akarja tenni, s aki e terv megvalósításához mindenhatósággal fog hozzá.

"ÉN VAGYOK AKI VAGYOK"

Akkor Mózes mondta Istennek: "Íme, én elmegyek Izrael fiaihoz, és mondom nekik: ťAtyáitok Istene küldött engem hozzátokŤ. Ha mondják majd nekem: ťMi az ő neve?Ť, mit mondjak nekik?" Akkor Isten válaszolta Mózesnek: "Én vagyok aki vagyok." Mondta: "Így mondd Izrael fiainak: ťAki vagyokŤ küldött engem hozzátok. (...) Ez az én nevem mindörökre, és ez az én emlékezetem nemzedékről nemzedékre." (Kiv 3,13--15)

206 Isten, amikor kinyilatkoztatja titokzatos JHVH nevét --tudniillik "Én vagyok Az, aki van", vagy: "Én vagyok Az, aki vagyok", vagy: "Én vagyok Az, aki Én vagyok" --, megmondja, hogy ki Ő és milyen néven kell szólítani. Ez az isteni Név titok, miként Isten misztérium. Egyszerre kinyilatkoztatott név és bizonyos értelemben visszautasítása a névnek. Ezért nagyon jól kifejezi Istent, tudniillik, hogy Ő végtelenül fölülmúl mindent, amit megérteni vagy kimondani tudunk: Ő a "rejtőző Isten" (Iz 45,15), Neve kimondhatatlan; [7] ugyanakkor Ő az az Isten, aki megajándékozza az embereket közelségével.

207 Isten a nevével együtt a hűségét is kinyilatkoztatja, mely kezdettől volt és örökre megmarad, éppúgy érvényes a múltban ("Én vagyok atyád Istene" Kiv 3,6), mint a jövőben ("Én veled leszek" Kiv 3,12). Isten, aki a nevét úgy nyilatkoztatja ki, hogy "Én vagyok", olyan Istennek nyilatkoztatja ki magát, aki mindig jelen van, népe üdvözítésére van jelen.

208 Isten titokzatos és vonzó jelenléte előtt az ember rádöbben a maga kicsiségére. Az égő csipkebokor előtt Mózes megoldja saruját és eltakarja arcát az isteni Szentség színe előtt. [8] A háromszor szent Isten Fölsége előtt Izajás így kiált: "Jaj nekem, elvesztem! Mert tisztátalan ajkú ember vagyok!" (Iz 6,5). Az isteni jelek láttán, melyeket Jézus tett, Péter fölkiált: "Uram, menj ki tőlem, mert én bűnös ember vagyok!" (Lk 5,8). Mivel azonban Isten szent, megbocsáthat az embernek, aki bűnösnek vallja magát Őelőtte: "Nem akarok teret adni föllobbanó haragomnak, (...) mert Isten vagyok, nem ember, a Szent a te körödben" (Oz 11,9). Így mondja János apostol is: "Színe előtt megnyugtatjuk szívünket. És ha szívünk vádol is bennünket valamivel, Isten nagyobb a mi szívünknél, és ő mindent ismer." (1Jn 3,19--20)

209 Izrael népe az Isten szentsége iránti félő tiszteletből nem ejti ki Isten nevét. A Szentírás olvasásakor a kinyilatkoztatott nevet az isteni méltóságot jelző Adonáj, görögül: Küriosz, 'Úr' névvel helyettesítik. Ezzel a címmel valljuk ünnepélyesen Jézus istenségét: "Jézus az Úr".

"AZ IRGALOM ÉS A KÖNYÖRÜLET ISTENE"

210 Miután Izrael vétkezett és elfordult Istenétől, hogy az aranyborjút imádja, [9] Isten hallgat Mózes közbenjáró könyörgésére, és vállalja, hogy együtt vonul hűtlen népével. Így mutatja meg szeretetét. [10] Amikor Mózes azt kéri, hogy láthassa az ő dicsőségét, Isten így válaszol neki: "Egész jóságomat megmutatom neked, és kimondom előtted a JHVH nevet" (Kiv 33,18--19). És az Úr elvonult Mózes előtt és mondotta: "JHVH, JHVH, az irgalom és a könyörület Istene, késedelmes a haragra, gazdag a kegyelemben és hűségben" (Kiv 34,6). És Mózes megtudta, hogy az Úr megbocsátó Isten. [11]

211 Az "Én vagyok" vagy "Ő van" istennév kifejezi Isten hűségét. Az emberi bűnben rejlő hűtlenség és a megszolgált büntetés ellenére Isten megőrzi "irgalmasságát ezredíziglen" (Kiv 34,7). Isten kinyilatkoztatja, hogy "ő gazdag az irgalomban" (Ef 2,4), és oly messzire megy, hogy saját Fiát adja oda. Jézus föláldozza az életét, hogy megszabadítson minket a bűntől, s így kinyilatkoztatja, hogy Ő maga is viseli az isteni nevet: "Amikor majd a magasba emelik az Emberfiát, akkor majd megtudjátok, hogy ťÉn vagyokŤ" (Jn 8,28).

EGYEDÜL ISTEN VAN

212 A századok folyamán Izrael ki tudta bontani azt a gazdagságot, mely az isteni név kinyilatkoztatásában rejlik, és el tudott benne mélyülni. Isten egy, Rajta kívül nincsenek istenek. [12] Ő a világ és a történelem fölött áll. Ő teremtette az eget és a földet: "ezek elmúlnak, de te megmaradsz; minden elhasznált lesz, mint a ruházat, de te maradsz ugyanaz, és éveidnek nincs vége" (Zsolt 102,27--28). Benne "nincs semmiféle változás, még árnyéka sincs a változásnak" (Jak 1,17). Ő az "Aki van" öröktől fogva mindörökké, és ugyanaz marad, és hű marad ígéreteihez.

213 Az "Én vagyok Aki vagyok" kimondhatatlan név kinyilatkoztatása tehát tartalmazza az igazságot: egyedül Isten VAN. Már az ószövetségi Hetvenes fordítás és az Egyház hagyománya is így értette Isten nevét: Isten a lét és minden tökéletesség teljessége, kezdet és vég nélkül való. Míg az összes teremtmény tőle kapja a létet és mindent, amit birtokol, egyedül Ő az, aki azonos a létével, és önmagától az, aki.

III. Isten, "Ő, aki Van", igazság és szeretet

214 Isten, "Ő, aki Van", úgy nyilatkoztatta ki magát Izraelnek, mint aki "gazdag az irgalomban és a hűségben" (Kiv 34,6). E két fogalom fejezi ki az isteni név gazdagságának lényegét. Isten minden művében megmutatja a maga jóakaratát, jóságát, kegyelmét és szeretetét, de megbízhatóságát, türelmét, hűségét és igazságát is. "Hálát adok nevednek irgalmasságodért és hűségedért" (Zsolt 138,2). [13] Ő az Igazság, mert "Isten világosság, és benne nincs sötétség" (1Jn 1,5); ő a Szeretet -- ahogyan ezt János apostol tanítja (1Jn 4,8).

ISTEN AZ IGAZSÁG

215 "Az igazság a te igéid kezdete! Mindörökre megmaradnak a te igaz ítéleteid" (Zsolt 119,160). "Igen, Uram Istenem, te vagy az Isten, a te szavaid igazak" (2Sám 7,28); ezért Isten ígéretei mindig teljesülnek. [14] Isten maga az Igazság; szavai nem csalhatnak meg. Ezért hagyatkozhat az ember mindenben az Ő szavai igazságára és megbízhatóságára. Az ember bűnének és bukásának kezdetén a kísértő hazugsága állt, mely oda vezetett, hogy az ember kételkedni kezdett Isten szavában, jóakaratában és hűségében.

216 Isten igazsága azonos az ő bölcsességével, mely meghatározza a teremtés egész rendjét és a világ folyamatát. [15] Isten, aki egyedül teremtette az eget és a földet, [16] az egyetlen, aki egyedül tudja ajándékozni minden teremtett valóság helyes megismerését Istennel való kapcsolatában. [17]

217 Isten igaz akkor is, amikor kinyilatkoztatja önmagát: a tanítás, mely Istentől jön, "az igazság Törvénye" (Mal 2,6). Amikor a világba küldi Fiát, "tanúságot tesz az Igazságról" (Jn 18,37): "És mi tudjuk, hogy Isten Fia eljött, és megadta nekünk az érzéket, hogy megismerjük Őt, aki igaz" (1Jn 5,20). [18]

ISTEN A SZERETET

218 Történelme folyamán Izrael fölfedezhette, hogy Istennek ahhoz, hogy önmagát kinyilatkoztassa és Izraelt az összes nép közül kiválassza, hogy az övé legyen, egyetlen motívuma volt: az Ő ingyenes szeretete. [19] Izrael a prófétái által megértette, hogy Isten ugyancsak szeretetből megmenti, [20] s hűtlenségét és bűneit szüntelenül megbocsátja. [21]

219 Isten szeretete Izrael iránt hasonlít az atya fia iránti szeretetéhez. [22] Isten szeretete erősebb, mint az anya gyermekei iránti szeretete. [23] Isten jobban szereti népét, mint a vőlegény a menyasszonyát; [24] ez a szeretet le fogja győzni a leggonoszabb hűtlenségeket is; [25] el fog menni a legdrágább ajándékig: "Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte" (Jn 3,16).

220 Isten szeretete "örök" (Iz 54,8). "Mert a hegyek is megindulhatnak, és megrendülhetnek a halmok, de az én irgalmasságom nem távozik el tőled" (Iz 54,10). "Örök szeretettel szerettelek téged, ezért vontalak magamhoz irgalmasságban" (Jer 31,3).

221 Szent János még tovább megy, és azt mondja: "Isten a szeretet" (1Jn 4,8.16). Maga Isten léte a Szeretet. Amikor az idők teljességében elküldi egyszülött Fiát és a Szeretet Lelkét, Isten kinyilatkoztatja a maga legbensőbb titkát: [26] Ő maga örök szeretetközlés -- Atya, Fiú és Szentlélek --, és arra rendelt bennünket, hogy ennek legyünk részesei.

IV. Az egy Istenbe vetett hit következményei

222 Hinni Istenben, az Egyben, és Őt szeretni teljes valónkból, egész életünk számára beláthatatlan következményekkel jár:

223 Isten nagyságának és fenségének megismerése: "Íme, Isten oly nagy, hogy legyőzi tudásunkat" (Jób 36,26). Ezért Istennek "az elsőnek kell lennie, akinek szolgálunk". [27]

224 Hálaadó élet: ha Isten Egy, akkor akik vagyunk és mindenünk, amink van, tőle való: "Mid van, amit nem kaptál?" (1Kor 4,7), "Mit adhatok viszonzásul az Úrnak mindazért, amit kaptam tőle?" (Zsolt 116,12).

225 Minden ember egységének és igaz méltóságának megismerése: valamennyien Isten "képére és hasonlatosságára" (Ter 1,26) vannak teremtve.

226 A teremtett dolgok helyes használata: a hit az Egy Istenben megtanít minden dolog fölhasználására, ami nem Ő, oly mértékben, amennyiben közelebb visznek hozzá; és elszakadni tőlük oly mértékben, amennyiben eltávolítanak Tőle: [28]

"Uram, Istenem, vedd el tőlem mindazt, ami akadály közted és köztem! Uram, Istenem, add meg nekem mindazt, ami Hozzád vezet! Uram, Istenem, szabadíts meg magamtól, és add, hogy egészen a tiéd lehessek!" [29]

227 Bizalom Istenben minden körülmények között, még a viszontagságok közepette is. Jézusról nevezett Szent Teréz egyik imája csodálatosan fejezi ki ezt:

"Semmi ne zavarjon, / semmi ne rettentsen,

Minden elmúlik, / Isten nem változik,

A türelem / mindent elér;

Akié Isten, / annak nem hiányzik semmi:

Isten egyedül elég."

[30]

Összefoglalás

228 "Halljad Izrael, az Úr, a mi Istenünk egyetlen Úr...!" (MTörv 6,4; Mk 12,29). "A legnagyobbnak egyetlennek kell lennie -- páratlannak (...). Isten, ha nem egy, akkor nincsen." [31]

229 Az Istenbe vetett hit megtanít arra, hogy egyedül Istenhez forduljunk mint eredetünkhöz és végső célunkhoz, s hogy semmit elébe ne helyezzünk, és semmivel ne helyettesítsük.

230 Az önmagát kinyilatkoztató Isten kimondhatatlan misztérium marad: "Ha fölfogtad, nem Isten." [32]

231 Isten úgy nyilatkoztatta ki magát hitünknek, mint Az, aki van; megismerteti magát, mint aki "nagyirgalmú és igazmondó" (Kiv 34,6). Az Ő léte igazság és szeretet.

2. §.

AZ ATYA

I. "Az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében"

232 A keresztényeket "az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében" keresztelik meg (Mt 28,19). Előtte azonban a háromszoros "hiszek"-kel válaszolnak a kérdezőnek, aki megkérdezi őket, hogy hisznek-e az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben: "Az összes keresztények a Szentháromságban hisznek". [33]

233 A keresztényeket az Atya és a Fiú és a Szentlélek "nevében" keresztelik meg, és nem az ő "neveikben", [34] mert csak egy Isten van, a mindenható Atya és az ő egyetlen Fia és a Szentlélek: Szentháromság.