A katolikusok valójában vámpírok, mert Krisztus "vérét" veszik magukhoz?

Akkor a szúnyogok is vámpírok?

A vámpírok általában kicsit többek annál, hogy vért isznak. Ezek pedig nincsenek meg a katolikusokban.

Aztán még ott is hibás az egész, hogy a katolikus áldozás során átváltoztatott ostyát esznek a hívek. A pap az aki mellé még az átváltoztatott bort is issza.

Tehát még itt sem stimmel a kérdés. Akkor már inkább próbáld meg kannibalizmussal vagy másik felekezettel bár a vámpír rész másik felekezeteknél sem stimmelne.

Valószínűleg azok a római katolikus vezetők, akik kitalálták ezt az átváltoztatást vagy átlényegülést, érzékeltek bizonyos dolgokat az igazságból, például azt, hogy a földi dolgok, mint pl. a fizikai kenyér és a bor nem képesek szellemi téren életet adni, vagy változást hozni. De erre a problémára nem jó választ adtak. Tehát ez az átváltoztatás dolog, most micsoda is valójában, ez már megüti-e a varázslás vagy bálványimádás mértékét, nehéz megítélni. Amit könnyű megítélni, hogy ilyen átváltoztatásról nincs szó a Bibliában. A másik, amit könnyű megítélni, hogy ez az ún. átváltoztatás vagy átlényegülés nem hozta meg a kívánt eredményt. Akik ezen a szertartáson részt vesznek, nem lesznek erkölcsösebbek ettől, hogy ebben hisznek és ebben rész vesznek, holott a római katolikus egyház szerint az lenne e szertartás egyik célja, hogy életet, mármint szellemi életet adjon. De ez nem történik meg, az emberek, akik az áldozásban részt vesznek, továbbra is halottak maradnak a bűneikben. Szóval én nem akarom megítélni, hogy pontosan mi ez a szertartás, az biztos, hogy nem vámpírkodás. De mivel nem biblikus, és nem működik, én nem javaslok semmi ilyenben részt venni, mert éppenséggel akár jóval veszélyesebb lehet, mint aminek én jelenleg gondolom.

Én jártam a misére fiatal koromban, bizonyos mértékig kényszerből, mert katolikus iskolába jártam, és kötelező volt. Nekem nem tett jót, hogy néha magamhoz vettem az ostyát (és bort), mert vétkeztem a lelkiismeretem ellen, amely hit vagy lelkiismeret ugyan nem volt helyes, de akkor is vétkeztem ellene. Ugyanis a katolikus egyházban az előtte való gyónáshoz kötik a részvételt ebben a szertartásban, az ún. áldozásban. Én viszont nem gyóntam, mert nem bíztam tinédzser koromban a papokban, viszont nem akartam feltűnően kilógni a többiek közül, úgyhogy nagyon ritkán mégis magamhoz vettem.

Az már más kérdés, hogy azért így is eléggé kilógtam, mert legtöbben minden vasárnap megtették ezt, de senki rá nem kérdezett, sem a papok, sem az osztálytársak közül, hogy én miért csak nagyon ritkán teszem. Ha rákérdeztek volna, azt hiszem, bevallottam volna az igazságot, és akkor valami párbeszéd elindulhatott volna.

Most már ismerem a Bibliát, hogy a Jézus testét és vérét jelképező kenyeret és bort bárki magához veheti, akiben benne van a Szentlélek, a világosságban jár, törkedve a szent éltre, nem kell ehhez valami gyónást vagy bármi hasonlót közvetlenül előtte csinálni. Hiszen az egyik dolog, amit ünneplünk az úrvacsorában, az az, hogy nekünk, akik a Lélek szerint járunk, a legjobb asztalról, az Úr asztaláról van ételünk és italunk, ami nem a külső, halandó testünket táplálja, hanem belülről éltet. Ez az asztal Krisztus kegyelme és szeretetete, amely abban nyilvánult meg leginkább, hogy testét és vérét értünk áldozta. Ettől a szeretettől még a halál sem választ el minket. Nem fizikai ételt-italt ünnepelünk, vagy abban bízunk, hogy a fizikai étel-ital valamiért valami mássá változik, mint ami valójában, hanem a lelki ételt és italt. A lelki étel, hogy Isten gyermekeiként egy test vagyunk, királyi papság, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessük nagy tetteit annak, aki a sötétségből az Ő örök világosságára vezetett minket, és a lelki ital, hogy egyedül Krisztus vére az, ami eltörli a bűneinket, ami megújít, és ami éltet, és amíg hűségesek vagyunk Őhozzá (nem tökéletesek), addig Ő szívesen fogad az Ő asztalánál. Saját cselekedet végrehajtása, beleérte a gyónást, nem képes a bűneinktől megtisztítani. Krisztus vére elég számunkra, hogy mindig szégyen nélkül, bizalommal és nyíltan álljunk Isten előtt és az emberek előtt, amíg annak a nyomdokaiban járunk, akiből ez a drága vér származik.

Ennek ellenére rendkívül rossz döntés volt a protestantizmus egyházai részéről, hogy a fürdővízzel kidobták a gyereket is, és eltörölték a bűnök megvallását. A Bibliában el vagyunk hívva arra, hogy a testvéreinknek nyíltan beszéljünk arról, hogy mi folyik az életünkben, beelérte azt is, ha bűnöket követtünk el. Most én is megvallottam egyik régi bűnömet, amikor vétketem a katolikus gimnáziumban a lelkiiseretem ellen. Pont azért valljuk meg a bűneinket, mert bízunk abban, hogy Krisztus vére a megváltásunk után is megtisztít a vétkektől. Ha nem valljuk meg bűneinket, akkor igazából nem bízunk Jézus vérében, vagy igazából azt állítjuk, hogy nincsenek érdemleges bűneink, amivel hazuggá tesszük Krisztust. A bűnök megvallása ugyan önmagában nem fog senkit megtisztítani, mert erre csak Krisztus vére képes, de ha folyamatosan rejtegetjük a bűneinket (nem egy pap elől, hanem a testvéreink elől), akkor nem jutunk hozzá a testvéreink imában vagy más módon nyújtott segítségéhez, és eljuthatunk egy olyan állapotba, ahonnan már nincs visszaút Jézus véréhez, mert a teljes sötétségben találhatjuk magunkat, ahol már nem tudjuk hová megyünk, és merre van a megbocsátás. Lásd Júdás, akiről egyetlen másik apostol sem tudta, hogy lopkodja a pénzt a közös erszényből, mert mindenki előtt titkolta. Egy ponton rászakadt egy olyan hatalmas kísértés, amiben nem tudott megállni a testvérei nélkül, és halálos bűnt követett el.

Sajnos sok egyházban nincs meg az testvéri bizalom, hogy át tudjanak lépni azon az akadályon, hogy megvallják egymásnak a bűneiket, anélkül hogy ezért megítélnék őket, vagy kipletykálnák őket. Ezért kell egy olyan gyülekezet, ahol minden tag tisztáéban van azzal, hogy ő is bűnös, ő sem különb senkinél, és ő is csak Krisztus kegyelme által lehet tiszta Isten előtt.

üdv, a javuló Stefán

"Valószínűleg azok a római katolikus vezetők, akik kitalálták..."

Semmit nem kellett kitalálniuk, elég egyértelműen benne van a Bibliában, Jézus szó szerint azt mondja, hogy az Ő teste és vére.

6.

"Jézus testének, vérének elfogyasztása szimbolikus kannibalizmus és biztos hogy pogány eredetű szertartás. Köze nincs Jézus tanításához."

Ezt a részt ismered a Bibliából? Gyakran előkerül a miséken is.

"26Vacsora közben Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta tanítványainak, ezekkel a szavakkal: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem!” 27Aztán fogta a kelyhet, hálát adott, és ezekkel a szavakkal nyújtotta nekik: „Igyatok ebből mindnyájan, 28mert ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára."

#8

Mesélj még, ki és mikor hamisította bele? Már ha ennyire szakértő vagy és nem vaktába böfögsz be baromságokat.