Szerintetek létezik szabad akarat?

Nincs szabad akarat, erről volt egy nagyon jó kísérlet vagy 8 éve, indexen fent van a cikk róla.

Másrészt kb a Westworld 3 évada is erről szól, hogy mennyire függ a genetika meg a szoc körülmények.

"A kettő nem zárja ki egymást"

Nem, de nem is következnek egymásból, a kérdésed alatti kifejtéssel ellentétben (ahol az ateizmusra próbáltad ráhúzni a determinisztikus világképet).

Az ateizmus annyit jelent, hogy az ember nem hisz az istenek létében. Ennyi, semmi több. Emellett az egyik ateista hihet abban hogy minden döntése csak illúzió, mert a világ előre determinált, a másik meg hihet a szabad akaratban, hogy semmi nincs előre megírva.

Hogy te miben hiszel, az nyilván a te dolgod, viszont hogy mit jelent az ateizmus (illetve a determinizmus), az nem hitkérdés, ezek definiált fogalmak. Én csak ezt igyekeztem tisztázni.

Szabad akaratot kell előszőr meghatározni.

Szabad akarat nem jelenti azt,hogy nem lehet előre kiszámolni.

Csövi.

Ha nem létezik szabad cselekvés, akkor nem létezik szabad akarat sem.

Pl. ha sok karma megver, akkor egyátalán nincs szabad akaratod, ha a világ tetején vagy pl. vmi mágnás szuperceleb akkor van szabad akaratod.

Nem vok keresztény, buddhisták lényegébe aszondják azért olyan nehéz az élet mert onnan pl. istenként születhetsz ujra (ezért kell ellenállni bizonyos állapotok ellen is de ez 1értelmü vagyis morális szempontbol [ha akkor van])

valojában ha magasan vagy akkor nem is olyan 1értelmü (de majd megtudodÖ)

meg ilyenek stb. majd irock ventivoltam =D hahaha

"Mi az álláspontotok ezzel kapcsolatban?"

Szerintem van szabad akarat, de mivel bizonyítani nem tudom, ezért ez csak az én hitem, az meg az én magánügyem. :) Mindenesetre ha tévedek, akkor annyit el kell ismerjek, hogy piszok jó illúzióról van szó.

"Egy barátommal vitatkoztunk ezen, és igazából nem tudtunk dűlőre jutni a kérdésben."

Ne csodálkozz rajta, az ember ezen kábé azóta gondolkodik, mióta agy nő a fejébe, és a mai napig nem jutott dűlőre e kérdésben. Filozófusok ezrei és még több rágódik jelenleg is ezen a kérdésen. Szerintem ezt 100%-os bizonyossággal sosem lehet majd eldönteni, ez ugyanolyan örök kérdés fog maradni, mint hogy van-e teremtő meg hogy mi volt az ősrobbanás előtti pillanatban, meg hogy én ugyanolyannak látom-e a pirosat mint te. Millió ilyen, elsőre tök egyszerűnek tűnő kérdés van, amit aztán a végtelenségig el lehet bonyolítani, ha nagyon elkezd rajta töprengeni az ember.

"akkor mondhatjuk hogy minden dolog ezen a világon ok-okozati összefüggésben van egymással,"

A makrovilágban annak tűnik, igen, egyértelműen. Ha én húzok a porba egy bottal egy csíkot, akkor azt a mozdulatot akárhol, akármikor akárhányszor ismétlem meg, ha poros a talaj, akkor csík fog maradni utána. Soha senki sem tapasztalta ennek ellenkezőjét, semmilyen formában.

A mikrovilágban nem teljesen így vannak a dolgok. Ott mondjuk nincs poros talaj, meg bot, viszont vannak bizonyos jelenségek, amelyek arra engednek következtetni, hogy az olyan fogalmak, mint pl. a kauzalitás, nem teljesen úgy működnek, ahogyan a makrovilágban megszoktuk. Vagy talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy ha a kauzalitásnak azt az értelmezését, amelyet a makrovilágbeli megszokott történésekből kiindulva társítunk ehhez a fogalomhoz, megpróbáljuk ráhúzni a mikrovilág történéseire, akkor fals eredményeket kapunk. Ráadásul az anyag minél apróbb részeire próbáljuk ráhúzni, annál falsabbak lesznek az eredmények. Egészen odáig, hogy egy bizonyos pont után már attól fals eredményeket kapunk, ha megpróbáljuk anyagként kezelni az anyagot alkotó apró összetevőket. Abban a mérettartományban már az anyag a köznapi értelemben vett formájában - ahogyan a makrovilágban ismerjük - megszűnik létezni, nem értelmezhető fogalommá válik. Energiák vannak, meg hatások, meg fotonok elképzelhetetlen mértékű áradata minden pillanatban minden apró térrészletben.

A makrovilág viszont tulajdonképpen miriádnyi mikrovilágbeli történésből áll össze, tehát valamilyen módon és valamilyen mértékben biztosan hatással van a makrovilágra is ez a különbség. Lehet hogy ez az, ami az elsőre determináltnak tűnő világot indeterminálttá teszi. (De az is lehet, hogy csak még nem értjük elég jól a mikrovilág működését és a két világ - helyesebben a világunk két, egymástól eltérőnek tűnő megjelenési formájának - egymással való kapcsolatát. Bár olyan meg valószínűleg soha nem lesz, hogy mindent kristálytisztán érteni fogunk a világ működéséről.)

"vagy bármiről ami történik a világban hiszen mindent tud. Viszont ha ez így van, akkor milyen alapon kéri számon a teremtményeit a döntéseik miatt, amikor ő tette ilyenné őket?"

Ez pedig úgy magyarázzák, hogy Isten valóban tudja, hogy mi lesz a vége, ki hová fog jutni, de ezt előre nem köti ugye az emberek orrára (az emberek nem ismerik sem saját, sem más jövőjét), és mivel szabad akaratot adott nekik, ezért rajtuk múlik, hogy mikor milyen helyzetben hogyan döntenek. Aztán majd az Ítélet napján a szabad akaratukból hozott döntéseik alapján fogja jutalmazni vagy büntetni őket a megfelelő módon.

Ezt értelmezheted úgy is, hogy a világ determinált, hiszen Isten előre tudja, hogy hogyan fog végződni az egész, tehát akkor előre meg is van írva az egész világ az elejétől a végéig, és igaz Madáchnak az a néhány sora, hogy:

"Be van fejezve a nagy mű, igen.

A gép forog, az alkotó pihen.

Év-milliókig eljár tengelyén,

Míg egy kerékfogát ujítni kell."

Viszont értelmeztheted úgy is, hogy a világ nem determinált, mert:

Egyrészt Isten nem kötötte senki emberfia orrára, hogy mi lészen a jövőben, és arról is gondoskodott, hogy ezt ember saját akaratából soha ne is tudja megismerni. Innentől pedig hiába determinált, ha nem tudjuk megmondani a jövőbeli eseményeket, akkor akár indetermináltnak is tekinthető.

Másrészt Isten is bármikor belenyúlhat a világ sorsába, ezzel az egyébként determinált módon működő világban változást idézvén elő, ami aztán új mederbe tereli annak folyását. Ez pedig egyértelműen olyan lehetőséget helyez kilátásba, amely indeterminálhatja a világot.

Mindkét esetben az ember szabad akaratán múlik, hogy hogyan éli az életét, mit tesz, hogyan dönt, és az alapján számon is kérhető majd élete befejeztével.

Ha nem lenne szabad akarat, akkor az emberek nem lopnának, paráználkodnának, gyilkolnának, hanem kizárólag beprogramozott jó dolgokat tennének.

Isten nem fosztott meg senkit a választás lehetőségétől.

Ádámnak is elmondta, mit ne tegyen ha élvezni akarja korlátlanul az életet.

Nem fosztotta meg a szabad akaratától, amit Ádám rosszul használ fel.

A döntés szabadsága felelősséggel jár. Az ember nem kapott korlátlan hatalmat, vannak elvek amiket azért kell betartani, mert az eredményez boldogságot, békét, harmóniát.

Ezek erkölcsi elvek. A többi dologban, hogy milyen ételt főzzél, vagy fát ültessél, milyen legyen a házad, vagy a kerted, stb, a Te kizárólagos döntésed.