A szabad akarat nem létezik, mert a lélek pszichés folyamatok éppúgy oksági törvények alapján működnek, mint a fizikai kölcsön hatások. Akkor mi értelme a keresztény vallásnak?

Az első mondatod egy butaságot és egy féligazságot tartalmaz. Valamint az első mondatod nem áll logikai kapcsolatban a kérdéseddel.

Innen szép nyerni.

Még ha a világ összes atomjának helyzetét, és sebességét is ismerné valaki, akkor sem lehetne a jövőt megjósolni.

A quantum fizika törvénye szerint minden csak valószínűségében létezik, pont ezért van a fénynek egyszerre hullám és pont szerű tulajdonsága.

Nincs eleve elrendeltetetség/determináció, tehát vallástól független van szabad akarat.

"mert a lélek pszichés folyamatok éppúgy oksági törvények alapján működnek"

Elsőnek igaza van. De lássuk. Te hülyeséget kérdezel: ok, félrevezeted magad, elkárhozol: okozat. És mindezt szabad akarattal. Az ok-okozat pontosan miért is zárja ki a szabad akaratot? Elfelejtetted indokolni!

A fizikai reakcióknak is több kimenetele van. A fizika nem ott áll meg, ahol az általános iskolában tanítják. A quantumifizikában folytatódik, de még azelőtt is egy csomó dolog van. A matematikában sem mindig egy megoldása lehet egy egyenletnek. Ez az egyik, a másik, hogy egy lény nem tudja felfogni a saját működését 100% - ban, ahogy egy 2 dimenziós figura sem tudná elképzelni, milyen egy 3 dimenziós világ. Magyarul ez a "felismerés" egy paradoxon. A neurológiai kapcsolatok ráadásul nem bináris alapúak és a jelek továbbítása is külömböző módokon történhet, tehát még a számítógép sem jó hasonlat, az elme leírásához.

Az ember egyik legnagyobb hibája, hogy hajlamos azt hinni mindent tud, holott a legegyszerűbbnek tűnő dolgok mögött is csomó minden lehet még. A világot teljes mértékben sosem fogjuk tudni felfogni.

Arra gondol, hogy az agy biokémiai folyamatokat alkot. A személyiséget ez formálja. A fizikai ok okozati összefüggés csak egy példa. Vagyis ha valaki agya egy adott szinten termeli a hormonokat, és ehhez tartozik a genetikai tényezők a gondolkodás adott, vagyis nincs szabad akarat. Persze, ha úgy értelmezzûk, hogy minden gondolatunk, érzésünk kizárólag az agyunk kreálmánya.

A második rész pedig azt kérdezi, hogyha ez így van akkor mi az alapja a kereszténység által említett léleknek?

Ha így nézzük logikai összefüggés egyértelmű. A kérdező pedig materalista oldalban hisz, nem a vallásosba.

Vagyis én így értelmezem.

"Vagyis ha valaki agya egy adott szinten termeli a hormonokat, és ehhez tartozik a genetikai tényezők a gondolkodás adott, vagyis nincs szabad akarat."

Ez akkor lenne így, ha mindennek csak egy kimenetele lehetne, de ahogy valaki leírta, ha minden atom helyét tudnád az univerzumban, akkor sem tudnád megmondani a jövőt, mert a kimenetel spektrumon mozog. Az ember szereti leegyszerűsíteni a dolgokat és rendszerezni azokat, ezért van az, hogy az idő folyását sokan egy filmként fogják fel, de ez ennél sokkal bonyolultabb. Az időutazós filmek is csak abban a leegyszerűsített, lineáris valóságban tudnak működni.

Az ok okozat a kettő között pedig nem nyilvánvaló, mert ha egy kimenetel lehetne, ennek a leegyszerűsített rendszernek az összességét akkor is úgy hívnák, ahogy akarnák. Hívhatod léleknek, tudatnak, szellemnek, akárminek. Hát még a quantumfizikai valójában megérteni a dolgot... Bárminek hívhatjuk, egyedül azt tudjuk biztosan, hogy van, mert ahhoz hogy ennek a puszta tényét felfogjuk, szükségünk van rá. Biztos hallottad már:

"Gondolkodom, tehát vagyok" /Descartes/

"A fizika nem ott áll meg, ahol az általános iskolában tanítják. A quantumifizikában folytatódik"

Nem igazán folytatódik. Van kvantumfizika, és van Newtoni fizika. Te erre gondolsz. De a kettő nem átmenete egymásnak, ahogy írod.

"A matematikában sem mindig egy megoldása lehet egy egyenletnek. "

Ennek semmi értelme. Vannak egyenletek a matematikában, amiknek viszont szigorúan csak egy megoldása van. Tényleg ezzel akartál bármit is bizonyítani? Ennek semmi értelme.

Kíváncsi lettem volna, hogy a kérdező hogyan gondolkodik, de ezt nem tudtuk meg

"Ennek semmi értelme. Vannak egyenletek a matematikában, amiknek viszont szigorúan csak egy megoldása van."

Másodfokú egyenleteknek két megoldása van.