Mit szólnál hozzá, ha bevezetnék a rovást a latin betűk helyett?

Mindenki figyelmébe ajánlanám László Gyula professzor kiválóan illusztrált könyveit, tanulmányait.

Ami pedig a nagy "Árpád imádatot" illeti, ő nem volt más,l mint a hadak vezére, de főfejedelem hosszú hatalmi harc után lehetett csak késői leszármazottja, Géza fejedelem. Mert Ott volt a másik hatalom, Kurszán és a mellette álló törzsek. A nyugati krónikák nem ismerik Árpádot, csak Kurszánt, míg Bizáncban csak Árpádot. Északon Kurszán, délen Árpád, és ez Kurszán haláláig így is marad.

A Csepel-sziget vonala jelenti a határt.

Egyébként a magyarok már Etelközben sem valódi lovasnomádok, sok szántójuk, szőlőjük van. Ezt bizánci krónikások feljegyezték. A Kárpát-medence nem is alkalmas hatalmas állatállomány nomadizáló legeltetésére. Ez csak a Duna mentén és annak szigetein (Csepel-sziget, Szentendrei-sziget, Szigetköz, Csallóköz) lehetséges. Le kellett telepedni, míg a hadak korabeli zsoldosokként (királyok, hercegek szolgálatában) dúlták Nyugat-Európát, még egy ideig.

Egyébként ha Illignek igaza van a Magyarok a kitalált középkorban című művében, akkor Attila és a hun birodalom bukása és Árpádék bejövetele között kb. 200 év telt el. És a kitalált középkor 297 éve Közép-Európában nem is hiányzik.

"szerintem az autók helyett vezessük be a lovaskocsikat"

Ezt csakis abban az esetben támogatnám, ha az afféle alternatív történelmi dolgokat vennénk fel, pl: Steampunk. Egyébként nem.

Nem visszafelé kéne fejlődni, hanem előre! Az a baj, hogy sok fafejű el van szállva magától, és azt képzeli be magának, hogy amit történelemórán tanítanak, az hazugság. Itt jönnek az atlantiszi magyar meg egyéb ökörségek aztán.

A rovásírás maradjon meg érdekességnek, de nem kéne ráerőltetni senkire, aki nem akarja. Ráadásul rosszul is használják. Itt a megyében pár településnél kirakták a város szélére a település nevét rovással. Jó ez, csak épp é meg á nincs, hanem csak a meg e. Így lett Bekescsaba például. Vagy olyan településekhez is kirakták, amik nem olyan nagyon régiek, például Tótkomlós, ami Mária Terézia idején épült. Vagy Újkígyós, ami alig 150 éve. Ez mire jó?

"Ez mire jó?"

Megosztani az országot. Nem fogom visszakeresni, de hallottam már lekomcsizott polgármesterről, aki ezt azzal érdemelte ki, hogy nem akart rendelni a rovás helységnévtáblákból.

Legutóbbi válaszoló: Azzal, ha hivatalos írás lenne, talán épp elősegítené, hogy a vásári bazárosok és butikok ne csináljanak elcsépelt giccset ebből az értékes dologból.

Hiszen az ilyenek mindig az épp aktuális divathullámot lovagolják meg, ha Pikaccu kell, azt, ha rovásos kulcstartó, akkor azt.

Márpedig ha hivatalos írás lenne, hamar elülne a "divatja", hiszen csak addig menő, amíg a többinek nincs, amig kitűnik a többi közül.

Ugyanakkor minket magyarokat mind összekötne, hiszen valami, ami mindannyiunké, és amit rajtunk kívül a világban sehol nem használnak. Így minket összetartana, a többi nemzettől pedig elkülönítene, erősítené az önálló identitást.

Én is ezt gondolom róla ... Ez egy reklám tábla, mely hozzátartozik az ember történelméhez..

[link]

akkor miért ne lehetne reklámozni, ha valakinek nem tetszik akkor legalább ne legyen ellene... Nem kell ki rakni minden városba, ha azt a közösség elutasítja, de ha van rá igény, akkor miért ne?