A kerékpárutak vonalvezetését miért nem lehet biztonságosra, értelmesre megépíteni, ha egyébként lenne rá hely?

#40

Itt nem lenne szó gyorsításról, a kereszteződés után 6-7 méterre fekvőrendőr, azon pedig egy kerékpáros átvezetés. Ha elsőbbségadás kötelező is van (az autósnak), akkor már teljesen egyértelmű. Ha a kerékpárosnak van EA. kötelezettsége, akkor meg egy sima fekvőrendőr.

@43: Tévedés! Ha az úttestre integrálják a kerékpárforgalmat, akkor nem kell nemhogy kettő, de egy kerékpárút sem. Legfeljebb kerékpársáv, amely minden szempontból jóval biztonságosabb, mint bármely szegregált bringásgettó. És akkor nem kell plusz tábla, nem kell pár méterenként megállni, nincs szembeforgalom...

Mindenki jobban jár -szerencsére ezt lassan a közlekedésszervezők is kezdik felismerni és inkább ezeket részuesítik előnyben a szeparált infrák helyett (legalábbis lakott területen -lakott területen kívül, ahol nincsenek kereszteződések és nagyobb a sebességkülönbség, ott van létjogosultságuk az önálló kerékpárutaknak)

#44: még jó, hogy a biciklis nyugati/északi nagyvárosok is televannak ilyen "szegregált brigásgettóval".

Érdekes ott nem derogál használni őket. Mondjuk ott erdekes módon a cukirucis országútisok meg nem a városban akarnak edzést játszani.

#46!

Örülök, hogy észak-nyugaton már tudnak teleportálni az outisok.

Senki játsza az edzést, hanem edz. De valahogy ki kell jutni a városból. És mindenki a számára legbiztonságosabb, vagy annak tűnő megoldást fogja választani.

(Tegnap egy tipikus városi bringás jött elém az elfogyó járdáról. Nem az a gond, hogy rágurult a zebrára, hanem az, hogy nem nézett semerre, nem lehetett kitalálni, hogy merre akar menni. A zebrán pedig meggondolta magát és megfordult! Az ilynek jól láthatóan életveszélyben vannak az úttesten. De én is, ha ott tekerek, ahol ők.)

Az egész mondókád pedig ott pedig ott sántít, hogy kerékpározás őshazája dél-európa. Itt van a legtöbb kerékpáros sportoló, versenyző és a legnagyobb veresenyek is. Tudom, akadnak kivételek versenyzők és híres gynaposok is vannak. A mediterrán térség az, ahol valóban lehet évente 12 hónapon át bringázni. És ha megnézed a kerékpáros utak számát, akkor azt fogod találni, hogy alig van náluk ilyen.

Lehet elgondolkozni!

#47: a mediterrán közlekedési kultúra össz sem hasonlítható az itthonival.

Ők figyelnek egymásra, hiába tűnik elsőre káosznak.

Elém rendszeresen kikacsáznak körülnézés nélkül a biciklisávba, imbolygó tarisznyás bölcsészlányok, és "magabiztos" fixis futárok is egyaránt, szóval nem csak az autósoknak okoz problémát a parkoló autósor mellett suhanó biciklis észrevétele.

#47!

A mediterrán térségben már régóta bringáznak és ebből sokan sportként tekintenek a kerékpárra. Ezért egyrész az autósok is másként viselkednek, a a bringások közül pedig sokkal több tud is bringázni. A városi bringások közül sokan még az úttestből leválasztott sávon is félnek. (Ilyen a kérdező is.) Nekem sokkal jobb, ha az ilyenek tőlem elválasztva mennek. Ezért nem jó, ha köteleznek a lépésben kacsázók közötti bringázásra.

Éppen tegnap értem be egy olaszokból álló bubis társaságot egy piros lámpánál. Na, ők is itt tekertek először! Tipikus tartisznyás társaság volt: elfoglalták az egész sávot, a társaság fele a lámpán túl állt meg és 2 mp reakcióidővel indultak.

De ettől eltekintve: Érdemes Olaszországba, Svájcba elmenni bringázni és akkor meg lehet érteni, hogy miért nem kell kerékpárút.

@46: a nyugati/északi városok ún. koppenhágai kerékoárútjai nem azonosak az itt emlegetett szegregált infrákkal: azok az úttest két szélén, irányhelyesen kialakított, attól szintben elbválasztott kerékpárinfrák - gyakorlatilag egy, az úttest és a járda szintje között kialakított kerékpársávnak felelnek meg. És a kereszteződéseken is a többi járműnek megfelelően vannak átvezetve...

A működésében inkább a kerékpársávokhoz áll közel - ennek megfelelően biztonságosabb, mint bármely önállóan vezetett bringainfra.