42 évesen már gáz első gyereket vállalni? Most találtam hozzá megfelelő párt.41 vagyok, jövőre tervezzünk.

Nem gáz, csak nem átlag. De ne hallgass másokra. Csak magadra :)

Szerintem 1 gyerek siman belefer. Kisteso lehet, hogy már nem.

Barátnőm 43 éves és év elején szült. Ők még bevallalnak egy kistesot, ha osszejon.januarban állnak neki

Én nem vállalnám be. Anyám korosztálya 60 évesek, egyiknek nagyobb egészségügyi baja van, mint a másiknak. Már amelyik még él.

Aki rokkant az néha vigyáz az unokájára, de szinte mind azt mondja, hogy jó, hogy már nincs rajtuk felelősség.

Rigolyásak és merevek. 😊 Néha kirándulnak stb. de a saját tempójukban. Egy 20 éves nem erre vágyik majd.

Persze lehet, hogy te leszel a ritka kivétel és fitt, naprakész és rugalmas 60 éves leszel.

Viszont arra is gondolj, ha nem milyen rossz annak a válaszolónak is elszámolnia a lelkével, aki (ha nem is kimondva) de anyukája halálát várja csak, hogy élhesse az életét.

Dehogy.

A válaszok gázak, amik lebeszélnének.

Érdekes hozzáállások vannak.

Én erre azt tudom mondani, hogy ezt nektek kell tudni/érezni.

Anyám 42 évesen szülte húgomat. Ő már akkor 60-nak nézett ki...

Barátnőm, most 41, 5 éves a fia, és simán letagadtat 10 éves, kinézetre is, meg gondolkodásra is. Ő róla simán el tudom képzelni, hoyg szül még (nem fog).

Ja, és férjem nagymamái 73 és 75 évesek, mind nagyon jó egészségi állapotnak örvend, egyiküket sem kell ápolni... SZóval ez ne legyen szempont. Apukám 34 évesen halt meg (agyvérzés). Na ő nem volt öreg. Ezzel csak azt akarom írni, hogy ezzel az erővel senki ne vállaljon gyereket, mert mi van ha ápolni kell majd. Ahhoz nem kell öregnek lenni. Ismerek 94 éves nénit is az utcánkban, bot nélkül sétál, és mentálisan is 100%-ig rendben van.

Szóval a kor csak egy szám. SOkkal fontosabb, milyen életet élsz, milyen felfogásod van!

Ha szeretnétek, hajrá!

(Az előző vagyok)

A saját tapasztalatot tekintve nagypapám 59 éves korában hunyt el, de sajnos olyan betegségben, ami amúgy sem válogat a korban, nagymamám akkor (egészen pontosan 64 éves koráig) még dolgozott, nyáron sokat vigyázott ránk, vitt mindenfelé, aktív volt. Amióta már mi, az unokák is kirepültünk, és kevesebbet találkozunk, azóta lett kicsit "öregesebb", meg kezd néha fájdogálni a lába, vagy fárad el hamarabb. Még most, 75 évesen sem szorul egyáltalán ápolásra, annyi, hogy most már nem jön át megcsinálni nálunk is a nagytakarítást.

Amelyik ismerősöméknél nagy volt a korkülönbség, nekik általában nem olyan szoros, inkább formálisabb a kapcsolatuk a szüleikkel, de ők egyébként mellette mind többedik gyerekek (általában nagy korkülönbséggel), ennek ez is lehet az oka.