Ha a doki 4 babát látott Uh-on, mekkora az esélye, hogy megmaradjon mind a 4?

Sziasztok!

Hát igen, ami feladatot kapunk, azt sokszor úgy érezzük, nem is lehet megcsinálni, és mégis sikerül. Azt nem állítom, hogy olyan egyszerű három babát egyszerre ellátni,de azért nem is olyan vészes. (talán most azért vagyok ennyire pozitív,mert a férjem elvitte a lányokat a nagymamához! ha itt lennének, biztos nem így írnám... :D ) Szóval a terhességemnek a vége lett rossz,de még így is bírtuk a 36. hétig! Aztán a császár után még jobban ki jött a toxémia, totál be voltam vizesedve, már a májfunkció is nagyon leromlott épp ezért a bőrön keresztül távoztak a méreganyagok ez leírhatatlan viszketést okozott. (vagy legalábbis szerintem ez volt, bár az orvosok sem tudtak rá mint mondani), mindez persze a császáros seb mellé igencsak szarul voltam (sokkal rosszabbul,mint terhesen) Ráadásul nálunk nem volt olyan, hogy bevihettem volna a lányokat a csecsemőosztályra. Második nap kerültem le a gyerekágyra és délután már meg is kaptam két lányt (ők annyira jól voltak és 2 kg felett születtek). Akkor még estére elvitték, de aztán többet nem adhattam be, mert nem volt hely. Igaz felajánlották, a folyosón kinn hagyhatom őket, majd rájuk figyelnek! (köszi!) Na, szóval az a két hét amit a kórházban töltöttünk szörnyű volt (mármint a szülés után, mert összesen 3 hónapot feküdtem benn). Azt már inkább le se írom, a PIC-en, ahol a kisebbik lány volt, milyen volt. A nővérekkel sem jöttem ki, mert haragudtak rám, amiért nem tudtam minden alkalommal bemenni Natihoz megetetni őt .csak 3 óránként fél órára lehetett bemenni,d e hát nekem ott volt a másik két lány, akit nekem kellett etetnem, tisztába tennem, mindent és ha ők sírtak, hogy éhesek, nem tudtam kire rábízni őket, hogy Natihoz be tudjak menni. Ami nekem sokkal rosszabb volt, mint azt bárki gondolta volna, lelkiismeretfurdalásom volt emiatt, és még b@szogattak is. Szóval minden nap csak bőgtem, így a tejem is elapadt szép lassacskán. De még így is másfél hónapos korukig sikerült fejegetnem valamennyit,aztán feladtam amikor már csak napi 60 ml jött össze a három lánynak egész napra. (szopni csak egyikük tudott, a másik kettő cumizavaros lett)

Na, de aztán hazajöhettünk -pont a szülinapomon!- és itthon már sokkal nagyobb nyugi volt, meg persze jöttek a nagyszülők is segíteni. Ez íg yment egy ideig, talán 3 hónapos korukig. Aztán jöttek a problémák. (ugye a nemevés Natinál, ami 3hónapos ikres maminál is van most, vagy hasonló, remélem kezd megoldódni!)Viszotn az éjszakák meg akkor kezdtek beállni, már tudtam aludni 5-6-ig is reggel. Persze ez azóta megint elromlott, mert kb. 2 hete valami történt és folyamatosan egyre korábban kelnek. De hogy mi van,nem tudom. Lheet a foguk.. ajjajjj nekem!

Az etetés így, hogy cumival megy egyszerűbb. Én kettőt is meg tudok etetni egyszerre, úgyhoyg max. egy sír addig (nálunk ez is nagy dolog!) Az altatással vannak kisebb problémáink, mert ha sírnak akkor ez elég nehéz, mert zavarják egymást. De megoldjuk. És hát igen, muszáj türelmesnek lenniük, (de nem azok! :D ) és kicsit önállóságra kell nevelni őket (ehhez pedig még kicsik persze,d e már most el kell kezdeni, vagyis nem is tudom másképp csinálni)

Ez az egész igazából szerintem lelkileg megterhelő, mert ugye minden anya a legjobbat szeretné adni a babájának. Ha lehetne egész nap babusgatná. De én így nem tudom ezeket nekik megadni, és azt kell nekem megtanulnom, hogy emiatt ne legyen lelkiismeret furdalásom, ne ezen agyaljak nap, mint nap és probáljam elfogadni, ez van és így kihozni a legjobbat magamból. Sajnos ez nagyon nehéz, és még mindig nem igazán megy, de probálkozom, és tudom, menni fog. Főként türelmesnek kell lenni.

Na, megyek, kihasználom még ezt a kis időt és kitakarítok itthon.

Köszönöm mindenkinek, aki írt hozzám is egy-két kedves szót!

És én is kitartást kívánok nektek!

Kedves kérdező, jövök mg, és válaszolok szívesen, ha van bármi kérdésed, és figyelemmel fogom követni az eseményeket. Kívánom én is, hogy - igen szörnyen hangzik, de ez lenne a legjobb akárhogy is nézzük - a természet megold mindent.

Ja, és még egy valamit: erre a 26. heti redukcióra. Ez kizárt dolog, és aki írta, először úgy írta, redukció, utána pedig azt,hgoy meg kellett szülnie. A kettő nem ugyanaz, persze mindkettő szörnyű, de az, hogy meg kell szülni egy beteg babát, aki amint megszületik, meg is hal, mert annyira beteg, az sokkal rosszabb lehet! úgyhogy nagyon együttérzek veled, sajnos nekemis van ismerősöm, aki hasolnóképpen járt. Szörnyű, nem is tudok mit írni!

Kedves Ikres Anyukák!

Nagyon örülök, hogy egymásra találtatok.

Valaki már írt az év elején született négyesikrekről. Én a Nők Lapját forgatva találkoztam egy másik "csodacsaláddal" a 2009. aug. 5-i számban. Egy link, ami róluk szól:

[link]

Csak ha hasonló csodákról szeretnétek olvasni. Irigylésre méltó, ők segítséget is kapnak, bár 6 gyermeket nevelnek. A példájuk számomra azt mutatja, sok a gyermekvállalás akarásakor dől el. Itt az édesanyának tulajdonképpen eszébe sem jutott a redukció. Nagyon szerencsés volt. Ezt a mondatot nem bántásnak írom felétek abszolút, csak van ilyen, isteni szerencse.

Kedves 14,48-as.

Igen,ezekben az esetekben valóban Isteni csodáról lehet beszélni.Pont erről írtam én is,hogy a sajtó a média olyan visszhangot fúj ezeknek a csodáknak,hogy sokan azt hiszik ez természetes.Pedig nem az,az ember a nő méhe 1 gyermek kihordására alkalmas,a többes terhességek mindig fokozott kockázatot veszélyt jelentenek mind a babák mind a mama egészségére életére.Minél több a baba annál nagyobb a kockázat.Azzal nincsenek tele a lapok,hogy mennyi a szerencsétlenül járt szülő,akik vagy elvesztették(sokszor ez a jobb)vagy fogyatékos a normál élettel összeegyeztethetetlen gyerekeket hoztak a világra többes terhességből.Tehát példának nem éppen jó,hogy arra ösztönözze az anyukát,hogy ne egyezzen bele a redukcióba.A józan ész ugyanis ezt diktálja,teljesen mindegy laikus mit mond.Inkább szüljön 1-2 babát egészségeset,minthogy baj legyen.

Kedves 14:48-as! Én sajnos nem tudok linkelni Neked cikket arról a hármasikres anyukáról, aki sírva mesélte el, hogy a 26. héten párszáz grammosan megszülettek a gyermekei, akik mindhárman fogyatékosak!!! Egyedül gondozza őket és azon agyal minden nap, hogy halála után mi lesz a gyermekeivel. Sajnos ilyen is van, nem is egy. Egyikünk sem mondta azt, hogy nem lehet 4 gyermeket kihordani, de nem véletlen, hogy az orvosok redukciót javasolnak, hisz jobb kihordani 2 babát (nagy eséllyel a végéig), mint esetleg mind a négyet elveszíteni a huszonakárhányadik héten vagy maradandó károsodással világra hozni...

5,5 hónapos ikrek anyukája

Még jó,hogy azt a 6 gyermeket nevelő családot segítik. Én hogy hármasikreket nevelek, nem igazán kaptam semmi segítséget az államtól. Furának tartom, hogy ha ikreid vannak, akkor duplán kapod a gyest, na, de ha hármas négyes, ötös... ikreid, akkor is! Az önkormányzattól kaptunk némi kis segítséget (100 ezer forintot, ami már rég nincs meg, de azért nagyon jól jött!) Na, de nem panaszkodni akarok, csak azért írom, hogy tényleg meg kell fontolni ezt az egészet anyagi szempontból is. Mert ok, hogy mi most tényleg a családtól, ismerősöktől sok ruhát kaptunk, azt nem kell venni. Na de később, óvoda, iskola, nagyobb korukba ruhát venni és mindezt egyszerre kell kiadni. Ruhát nem tudnak egymástól örökölni, se tankönyvet, meg még ezer dolog, amire nagyon sokat kell költeni. Úgyhogy itt azért nem csak azt kell nézni, hogy ok, majdcsak lesz valahogy.

Azt én se értem, hogy lehet azt mondani, hogy márpedig hordd ki, de azt igen, hogy aki ezt mondja, nem tud semmit, nem gondol bele, és fogalma sincs, mire mondja ezt. Itt nem abortuszról van szó! Bár ha úgy forgatja az ember, lehet annak is nézni. De azt mondani, hogy te akartál terhes lenni... Ezen vagyok ledöbbenve. Én is terhes akartam lenni, de a fene se gondolta, hogy hárman lesznek, a kérdező se gondolta hogy négyen! Én vállaltam, pont azért mert úgy voltam vele, spontán történt, reménykedtem, hogy a szervezetem bírja és tudja mit csinál. De megmondom őszintén, abba, hogy betegek lettek volna a babáim bele se akartam gondolni és ha azok lettek volna, én meg is haltam volna. Áldok mindent, hogy egészségesek!

Egyébként én is sok olyan történetet hallottam (mert benne voltam), hogy hogy jártak akik megtartották a többes ikerbabáikat. A legszomorúbb történet, amikor szintén spontán fogant hármasikres megtartotta, pedig az orvosok nagyon ellenezték. Minden rendben is volt a 25. hétig, aztán sajnos beindult a szülés, de problémák is akadtak közben, kettő bab már a méhen belül meghalt, egyet megszült, de ő is meghalt. Ráadásul a nőnek a méhe is annyira megsérült, hogy soha többé nem lehet babája.

Csak hát igen, ezekről a történetekről senki nem beszél szívesen,m ég a média sem!

hármasikres

Én is használtam Utrogestant, és sokszor nehezebb volt feltenni, mint életem első mini tamponját. Fel van duzzadva ott lent minden, száraz a hüvely, az a golyó is olyan kicsi, hogy kész művészet úgy megtartani, hogy az jó legyen. Szerintem inkább ezek állhatnak a háttérben.

Hármasikres Anyuka! Nem találom a blogodat a netbaby-n, tudnál linket másolni ide? Írtam Neked néhány sort az étvágyas kérdésemhez. Köszi, ha megnézed.