Babát várok, de magamra maradtam sok dologgal. Lelki támaszt várok, csak néhány jó szót. Másnak van ilyesmi tapasztalata? (Tudom, hogy nem egy sztenderd a mi ügyünk. Részletek lent)
A kisbabám édesapja nős. Régóta (évek óta) tart a kapcsolatunk, de nem vált el. Neki már van gyereke, eredetileg nem is akart babát.
Nekem nem volt kérdés (az én koromban), hogy nincs mire várni. Őt szeretem, és eszembe sem jutott volna mástól szülni.
Ő, amióta tudja, hogy babát várok, sokféle stádiumon ment keresztül. Most éppen ott tart, hogy egy kis "szabadságot" kért, hogy végig gondolja az életét ezek után.
válasza:
válasza:szia,
huh mindent végig olvastam és az elején úgy gondoltam (mivel érdemben nem tudok hozzá szólni a dolgokhoz) nem is írok. mire a végére értem a történetnek úgy éreztem muszáj hozzá szólnom!! nem másoknak, NEKED!!
26 éves vagyok, érzéseim szerint boldog házasságban élek (még :) és nevelgetjük a 2,5 éves fiunkat. pedig nem ez a családi felállás volt a példa előttem.
Édesanyám és Apu 5 éves koromban váltak el, a folyamatos nő ügyek miatt. Apukám akkor már együtt volt a mostani feleségével, akivel közös gyermekük is született. Anyukám újra férjhez ment, majd újra el is vált, de az együtt töltött évek alatt (hála Istennek!!) lett két öcsém. A 2. válásakor 40 éves volt, pontosan a születésnapján költöztek szét. egész életemben büszke leszek Rá, hogy tudott és mert változtatni az életén és ezáltal a miénken is!! iszonyat erős Nő, Anya, Barátnő, Nagymama!!!! csak reménykedem, hogy nekem is olyan viszonyom lesz a gyermekemmel, amilyen kettőnk között van!! kétszer kellett újra kezdenie és rajtunk kívül soha sem volt senki mellette, sem anyagi biztonság, se támogatás, se saját ingatlan, semmi. a gyermekein kívül. és mind kétszer megcsinálta!! NEKEM Ő A PÉLDAKÉPEM, MERT MERT VÁLTOZTATNI ÉS BOLDOGABB LENNI!! csak, hogy tudd, lehetetlen nem létezik!! az csak egy szó!! :) szóval igen, egy gyermeknek szüksége van Apára, de ha nincs, hát attól még lehet boldog!! hiába van "papíron" Apukám, sosem volt igazi szülő-gyerek kapcsolatunk, mégis iszonyat boldog gyermekkorom volt és úgy érzem teljes életet éltem, mert Édesanyámtól mindent megkaptam érzelmileg!!!!
remélem, alakul a helyzetetek!! és pozitív irányba!!
tisztelem Benned, hogy ilyen erős vagy és kiállsz magadért!! én nem ítélkezek, soha nem lehet tudni, mikor milyen helyzetbe sodor bennünket az élet!!
KITARTÁS NEKTEK!!
egyébként kisfiú vagy kislány lesz a pici??
Ági
válasza:Hát tudod itt elég sok roncsot hagysz magad után:( Jobban mondva nem is Te, hanem az az "áldott jó" szerelmed...
Itt az én sztorim:
23 éves voltam, ő 36, kétgyermekes családapa. Óriási szerelem, annak minden kellékével, ráadásul engem fel is vállalt, BEMUTATOTT A SZÜLEINEK ÉS A FELESÉGÉNEK IS!!! Na, akkor elképzelheted,hogy tuti biztos voltam abban,hogy csak idő kell neki és engem választ.
Álmodoztunk közös családról és gyermekről, Ő AKART gyereket tőlem! Aztán eltelt egy év és még mindig nem jött el otthonról, és úgy nézett ki, hogy én meg terhes vagyok (késett és halvány pozi volt a teszt). Boldogan újságoltam (jelzem, akarta a babát) és ő is nagyon boldog volt.
Aztán összezavarodott...
Aztán időt kért....
Aztán láttam, hogy döntésképtelen, hiszen imádta a már meglévő két gyermekét és képtelen volt őket otthagyni....
Képzeld, azt találta ki,hogy ha megszületik a pici akkor 3 napot otthon tölt a családjával, 4-et meg velünk, azaz két családja lesz! Úristen,milyen kis naív hülye liba voltam! Akkor jöttem rá, hogy csak hiteget és hiába szeret, én MINDIG csak második, sokadik lehetek!
Aztán kiderült, hogy csak vaklárma volt, mégsem vagyok terhes! Hál'istennek!!! Azonnal elhagytam mert tudtam, hogy soha nem lesz ő az enyém.
Ennek a sztorinak rengeteg sérültje lett: a feleség, aki azóta érthetően képtelen feldolgozni a történteket, már öngyilkossági kísérlete is volt, a két gyermeke akik mindenről tudtak és belebetegedtek az apjuk viselkedésébe, és persze ott voltam ÉN! Ha meg megszületett volna a gyermekünk, akkor ő pedig apa nélkül nő fel....Brrr, borzasztó. És persze a volt pasim is csak vesztesen kerülhetett volna ki a sztoriból, mert ő bárhogy döntött, csak érzelmi zűrzavart és roncsokat hagyott maga után.
ÉLETEM LEGJOBB DÖNTÉSE VOLT! És hálát adok a sorsnak,hogy nem lett gyerek.
Most kimondhatatlanul boldog vagyok egy másik férfi oldalán,van egy álomszép kislányunk és egy idilli életünk, és van EGY FÉRJEM és van EGY APA ,aki csak a miénk....
Hát tessék, így törd a fejed. Sajnállak Téged is meg a születendő gyermeket is és a párod családját is. Arra nem gondolsz, hogy már a meglévő gyereke(I) min fognak keresztül menni?
Üdv
32/N
válasza:... mert aki apa nélkül nő fel az roncs?? HÁT NEM!! :) NEM VAGYOK!!!!!!
Ági
válasza:hát akit elhagy az apja egy másik miatt, az igen. nem ismerek olyan embert akinek 100%-ban egészséges a lelki világa és félárván nőtt fel.
(ha anno apám elhagyott volna minket amiatt mert felcsinált egy másik nőt, hát igenis lelkileg NAGYON megsínylettem volna)
Kedves 11:35-ös Céda-Társam! :)
(Ne haragudj, gondoltam, megszólítalak így, hogy az itt jelenlévő kisebbség lássa: tisztán látom a helyzetemet, nullának tartom magam, és szégyellem magam, meg minden...) :)
Először is gratulálok a kislányotokhoz!
Mint minden ember, én is kerültem korábban olyan helyzetbe, hogy egy hozzám közelálló ember barátját, illetve exbarátját szúrtam ki magamnak, szerencsétlenségemre. Ez még a középiskola utolsó előtti évében volt.
A barátnőm kisebb vihar után új pasira lelt, rám meg csak egy ici-picit haragudott, később - mikor látta, hogy a srác ugyanolyan szemét velem -, már egyáltalán nem volt benne düh.
Mi két és fél évig voltunk együtt, az utolsó félévben igénytelen, szakadt nőkkel csalt engem, ami persze kiderült, és én azonnal elküldtem.
Azóta már gyereke van, egyszer utánam kiabált az utcán, én úgy tettem, mint aki nem hallja, aztán szólt még egyszer, én hátranéztem, motyogtam valami köszönésfélét, és ott hagytam. Ennyi.
Van, aki csak ennyit ér az életedben.
De van, akit azért sodor eléd, hogy tanulj belőle.
Akár jót, akár rosszat, de tapasztalj!!!
Persze, 18 évesen még könnyen szakít az ember, könnyebben kilép, ha nincs közös vagyok, közös gyerek, közös hülyeségek, és közös értékek, amiket együtt hoztak létre, még ha mára már félidegenként élnek is egymás mellett, örökös hazugságban önmaguk és a másik felé.
Másik kérdésedre válaszolva: 17 év nem kevés, de nem is sok, legalábbis mi ezt soha nem éreztük. Kivéve most... Mert azokat az éveket ugye nem velem, nem velem egy háztartásban töltötte, és ez bizony őrülten nagy úr.
Most látjuk csak, mennyire...
Szia, Kedves Ági!
A történeted lényege, hogy van egy fantasztikus Édesanyád, aki állta az élet sarát, de derekasan!
Gratulálok hozzá/neki!
Nálam az, hogy tud változtatni és mer a helyzetén egyenlő azzal, hogy tűzön-vízen át vállaltam ezt a kisbabát!
Tudtam, hogy lelki nyomorék lennék, ha 11 évet le kellett volna húznom a wc-n, és úgy kellett volna elölről kezdeni az életemet, hogy az egyetlen szerelmem, aki miatt jó reggelente felébredni, akivel jó beszélgetni, akit annyira szeretek, soha nem lehet az enyém.
Tudom, hogy nincs lehetetlen, és fakírként küzdök, amíg úgy érzem, hogy van egy csepp esélyem vele a boldogságra. Egyébként éppen most telefonált, beszélgetni szeretne velem, úgyhogy délután már egy kicsit okosabb leszek.
Egyébként pedig, ha jó szeme van az ultrahangos néninek, a csajok táborát gyarapítottuk! :)
válasza:Pont az ilyen emberek miatt hullanak szét családok, mert ha ilyenek mint Te, nem teszik szét a lábukat, a férfi hiába akarja, nem fog létrejönni viszony.
Szaladgál sok facér férfi, lehetetlen megérteni az ilyen embereket, mint amilyen Te is vagy.
Sajnálom a gyermekedet is, mert hiába mondod magad "rendesnek", tanultnak, okosnak, nem vagy az. Akkor eszedbe sem jutott volna szétzúzni egy másik családot. Remélem egyszer a Te családodat is szétzúzza egy ilyen riherongy, ha egyáltalán lesz normális családod.
Inkább húzzál el a pasi környékéről is amíg lehet és neveld egyedül, de lehetőleg ne arra, amit TE is tettél.
Jogos az idézőjel: "áldott jó"...
Tudjuk, hogy nem az!
A Te volt pasid sem piskóta!
Be is mutat, aztán még egy évig(!) otthon ül, és vár...
Hülyék ezek a férfiak (tisztelet a kivételnek).
Csak villogni akart Veled?!
Nem is értem.
Nagyszerű a 3 nap ott, 4 nap itt, és még hálás is lehetsz, mert Neked egy nappal több jutott! :D
Bocsi, de igazad van, ez tényleg egy idióta volt...
Kár lett volna neki gyereket szülni!
Megértem, hogy megkönnyebbültél.
Természetesen többször is gondoltam arra, hogy a már "meglévő" gyermeke, a nagy fia "min megy keresztül", de úgy gondolom, hogy szegény az otthoni áldatlan állapotokat már réges-régen ismeri. Már azelőtt az volt, hogy én beléptem a képbe.
A fia egyébként 26 éves, külföldön dolgozik, kéthavonta egy napot tölt otthon. Tulajdonképpen már csak nekik gyerek.
Nem óvodás, kisiskolás már, felnőtt ember.
Szétzúzza, szétzúzza... te is csak egyet hajtasz, mint a pereces...
Szétzúzni azt lehet, ami egyben van...
Te és a hozzád hasonlók nyilván az élet minden területén feddhetetlenek, mindenben példamutatóan járnak el, és semmi nem hozható fel, ami nem a kiváló érdemeikről szólna...
Vagy mégis? Csak éppen nem merik még ide sem leírni?!
Jókívánságaidat pedig köszönöm szépen, én is csupa ilyen szépet kívánok neked hátralévő éveidre!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!