Honnan tudjam, hogy él még a babám?

#62! Nem, nem tudom. Egyáltalán nem vagyok egy stresszes típus. Írtam már, hogy tudom, hogy nem halt el, mivel felismerték a hangját, amit én nem, mert nem értek hozzá.

Mivel erről szól ez a kérdés, nyilván az van benne, hogy min parázom. Ami összesen egy mondat volt, miszerint 9 hetes kora óta nem tudom, mi van a gyerekkel és nem akartam úgy menni a genetikaira, hogy 50 ezerért megmondják, hogy amúgy már hetek óta nem él, mert lehet fejeket a homokba dugni, attól még ennek is ugyanúgy van realitása, mint annak, hogy semmi baj vele.

Ugyanezt írtam le 50x, mert voltak olyan értetlenek, akiknek az első 49-nél nem sikerült felfogni, viszont készséggel hozzáköltöttek párat, meg megjósolták a következő 20 évemet.

Nekem ezalatt nem keletkeztek újabb paráim, nem lettem stresszesebb, se kevésbé stresszes, mindaddig, amíg választ nem kaptam arra a kérdésre, él -e a magzatom. Nem is értem, mitől kéne megnyugodnom, ha nem változik semmi.

Ettől függetlenül nem a sarokban ülök és ezen sírok, hanem élem az életem. Mivel baromira nem tartozik a kérdéshez, nyilván nem azt írtam le, hogy egyébként mit csináltam napközben, vagy mit vacsoráztam 🤣

#64! Azóta voltam genetikain. A gyerek szuperül volt, nekem viszont az 1.trimeszteri problémám helyére jött két másik, úgyhogy marad a szobafogság🤦🏽‍♀️

A teszt eredményét még varom, de remélem, rendben lesz. Már sokkal kevésbé parázom, de azért az sokat fog dobni a hangulatomon, ha feljebb húzódik a lepényem, mert egyelőre fedi a méhszájat☹️

Attól ne félj, hogy nincs tüneted. Egyrészt még simán lehet, másrészt, mint látod, semmit nem jelent. Én mostanában akkor szoktam rosszul lenni, ha éhes vagyok. És hát, mindig éhes vagyok🤣 Na, meg az álomkór. Az az elejétől fixen van és nem nagyon akar múlni 😕 Csak ugye, az nem nyugtatott meg, mert az mástól is lehet.