Honnan tudjam, hogy él még a babám?
Légyszi, ne nézzetek hülyének. Tudom, volt már egy csomó ilyen kérdés, olvastam, de nem lettem okosabb.
Szóval utoljára 9 hetesen látott orvos, akkor még minden rendben volt. Az 1.genetikaiig viszont még több, mint 1 hét van. A kettő között 4 hét telik el. Nem igazán voltak tüneteim soha, de mostmár végképp semmi. Napok óta már a mellem se fáj, pedig egy csomó progit szedek. Legalább attól illene.
Egyszerűen nem tudok megnyugodni. Vettem dopplert, de semmi. Szerintem nem találtam meg.
Ha van itt olyan, aki szintén paragép volt, mit csinált? Elmentetek közte orvoshoz vagy kibírtátok? Rendben volt, vagy jó volt a megérzés? (Volt már vetélésem.)
Sokan írják, hogy "azt jobban viselték VOLNA", vagy "attól kevésbé féltek, hogy...".
Azért szeretném megjegyezni, hogy én is így gondoltam, míg nem volt egy missed abom sem, utána egyből SEHOGYSEM viseltem jól, és sokkal jobban paráztam a második terhességem alatt, hiába vetéltek a környezetemben többen az első terhességem előtt is, és tudtam az eszemmel már akkor is, hogy megtörténHET.
Szóval tudom, hogy segítő szándékkal írtatok, de amíg ti nem tapasztaltátok meg a saját bőrötökön, addig könnyű elbagatellizálni az ettől való félelmet.
(Nekem mondjuk a legnagyobb félelmem pont ez, hogy hetekig abban a boldog tudatban élek, hogy a baba jól van, várakozással telve, örömmel megyek a 12. heti UH-ra, és ott szembesülök vele, hogy a baba nem él... szerencsére ezt eddig legalább megúsztam.)
Én is tiszta para voltam. Szörnyű volt ez a bizonytalanság... Megvan az oka; nagyon-nagyon hosszú küzdelem után jutottunk el egy pozitív tesztig...
Én megtaláltam dopplerrel Őket. Az elsőt a 11., a másodikat már a 9. héten. Nagyon lent, bugyivonalban kell ilyenkor keresni, nem sokkal a szeméremcsont felett. De testalkat függő is, hogy sikerül-e megtalálni. Én nagyon vékony voltam akkoriban...
Az első terhességemnél többször elmentem magán úton UH-ra. Úgy gondolom, hogy nincs ebben semmi szégyenletes, és ebben a korai időszakban fontos a stresszmentesség is.
#21! Ez így van. Én az első terhességem előtt egyáltalán nem féltem vetéléstől, mert annyira biztos voltam benne, hogy nem tudok teherbeesni, hogy el se vetélhetek ugyebár. Aztán szinte rögtön a 2 csík után jött a megérzés hogy nem fog megmaradni. Már akkor, amikor még semmi előjele nem volt.
A 2 terhesség között már mindentől is féltem, hisz ha az első megtörténhetett, miért ne történhetne olyan, amire nem számítok. A kémiaitól a méhen kívülin át a beteg gyerekig, minden játszott.
Eljött a + teszt. Akkor a paráimból megmaradt a kémiai, mert számításaim alapján már jóval erősebbnek kellett volna lennie. Akkor jöttek a vérvétel és azzal egy füst alatt már a méhen kívülit is kizártam.
Onnantól csak józan paráim vannak, kizárólag statisztikák alapján. Ehhez jön, hogy mivel progit szedek, ha elhal nagyobb eséllyel nem vetélek spontán, mint igen. Tehát az se nyugtat meg, hogy nem vérzek.
Ami a megérzéseimet illeti, érdekes, de ennél a gyereknél nem érzem úgy a bajt. Emlékszem, amikor erősen véreztem, akkor is viszonylag nyugodtan pakoltam és mentem ügyeletre, pedig semmi nem indokolta a nyugalmat. Pár órával előtte láttak és nem volt arra utaló jel, hogy bármi is okozhatna vérzést baj nélkül.
Korom és minden alapján pedig attól kéne rettegnem, hogy nem egészséges, de valahogy ez sincs bennem.
Szóval én például tudom, hogy persze mindig lesz egy kis parám, de ha az első genetikaiig eljutok, sokkal nyugodtabb leszek. Ezt támasztja alá az is, hogy ahogy matematikailag csökkent az esélye a bajnak, úgy lettem egyre nyugodtabb. Aki meg azon a nézőponton van, hogy ki kell élvezni, azt üzenem, hogy lesz még rá 6hónapom,csak jussunk túl a fő parámon!🙏
21: Miért gondolod, hogy aki válaszolt, de nem azt mondta a kérdezőnek, hogy igen is menjen minden héten UH-ra, az nem élt át vetélést?
Nekem volt kettő is. Pont ezért tudom, hogy sem a HCG méregetéssel, sem a heti Uh-val nem lesz jobb
“ Pont ezért tudom, hogy sem a HCG méregetéssel, sem a heti Uh-val nem lesz jobb”
Neked. Másnak meg igen. Pszichésen. Mit nem lehet ezen érteni?
Hidd el, tudom hogy nem lehet vele semmit megakadályozni és hogy 1 óra múlva is leállhat a szíve. DE nekem - személy szerint - jobb volt mintha nem nézettem volna hetente. De a legjobb hogy már itt kezdődik, hogyha valaki nem úgy csinál valamit, ahogy mi, az nem normális. Ugyanez van a táplálásnál, a hordozásnál, az altatásnál és mindennél ami gyerekneveléssel kapcsolatos innentől.
Sehonnan.
Sokáig eszembe se jutott, hogy baj lehet majd 7 hetesen bevéreztem. Elmúlt. Akkor volt UH, minden rendben volt meg kaptam progit.
Én innentől lettem nagyon paragép. 9 hetes korra egyébként visszahívott az orvos, mikor ott is minden rendben volt már nyugodtabb voltam, de az a 2 hét kb 2 évnek felelt meg 7 és 9 hetes kor között. Ja meg a hányinger 8 hetesen szűnt meg.
8 éves már a gyerek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!