Mit csináljak? Vetessem el mikor akartam? Belefogok ebbe őrülni?
Nem védekeztünk,mert 3 éve együtt vagyunk.Nagyon örültünk,terveztük. Aztán rá 1 hétre,felhívott egy nő,hogy hallotta a páromtól,hogy terhes vagyok,és hogy ő együtt van a párommal már több mint egy éve.Azt mondta neki a párom,hogy engem el fog hagyni érte (soha nem éreztem semmit,soha nem veszekedtünk,mindig kiegyensúlyozott kapcsolatban éltünk,volt szex is)ez a nő azt mondta,hogy a párom közölte vele,hogy terhes vagyok,és maximum addig maradhatnak együtt míg én terhes vagyok,meg a terhesség után ameddig nem lehet szexelni,de utána ő rendes apa,és férj akar lenni,el is akar venni feleségül.Azt mondta a nő,hogy el akarta mondani,tudjam meg mekkora féregtől várok gyereket.
Este kérdőre vontam,és mindent bevallott.Azonnal elcuccoltam egy barátnőmhöz,most itt vagyok.Anyukám meghalt,apukám alkoholista,nem tartom vele a kapcsolatot.A lakásra közösen hitelt vettünk fel.
Elmentem orvoshoz,és dobog a szíve.
De én nem tudom mit csináljak.A lakással majd lesz valami,elfelezzük gondolom,jó állásom van,meg tudok élni belőle.Úgy gondoltam elvetetem.De a párom könyörög,minden nap hív és sír nekem.Ha nem veszem fel,videót küld.
Ilyen embernek szüljek? Ha elvetetem még tudok új életet kezdeni,Még csak 26 éves vagyok.Ha megtartom ki tudja mi lesz.A munkám ha elvesztem? Hova megyek,kihez? Teljesen kétségbe vagyok esve.Egy várt magzatot vetessek el??? Gyűlölöm,hogy ezt tette az a szemét velünk.
válasza:Nem tartanám meg, Úgy volt tervezett, hogy ott van apa is, család meg ami kell. Vele. Nem nélküle. Mivel egy féreg, nyilvánvalóan kilőtte magát a képből - egyedül nem csinálnám végig ezt. Aztán meg kiverni belőle a gyerektartást, meg a láthatással b_szakodni, hogyisne. Mondom ezt úgy, hogy én is tervezett gyerek voltam, csak fater a születésem után lépett le, de már a terhes anyámat is csalta. Még lehet jó apa? Egy ilyen sz_r ember? Hogyne, persze.
Anyámnak 10 éve ment arra rá, hogy egyedül próbált boldogulni egy olyan állásban, ahol hétvégézett és 16 órákat tolt le. Alig láttam. Alig volt pénzünk. Apámat 2 hetente láttam, de azt is minek, majd aztán nem is akart már látni, mert a k_rvái fontosabbak voltak. Tutiziher én nem választanám ezt az életet sem magamnak, sem a gyerekemnek.
Fiatal vagy, jó állással, kezdj új életet és lesz majd egy olyan pasid, aki normális, szeret, nem k_fél félre és lehet szép nagy családotok is.
Nagyon szépen köszönöm mindenki válaszát.
Úgy döntöttem nem tartom meg.Nagyon fáj,de ez lesz a helyes döntés,több szempontból is.Én a páromtól már nem akarok semmit,ahogy fentebb is írták,ha megtartom akkor ki tudja támogatja-e,látogatja-e a gyerekét,hogy fog viselkedni,vagy hogy fogja manipulálni.
Nincsen hátterem.Ha kirúgnak a munkámból,albérletemből hova megyek,kihez?Sokkal könnyebb lenne ha lenne legalább egy szülőm akihez fordulhatok de nincs.Gyedet kapnék 2 évig,de utána mi van? Ez nem olyan állás,hogy 8-16-ig,a babysitter megint csak drága és alig látna a gyerek.Vagy keresnék másik állást,de azt vagy kapok vagy nem.
Túl sok a HA.... erre nem lehet alapozni egy kis életet.Az eszemre kell hallgatnom.Új életet szeretnék kezdeni!
válasza: válasza: válasza: válasza:
válasza: válasza:Jól döntöttél. Baromi nehéz lesz, ez nem is kérdés.
Kitartást neked, sikerülni fog rendbetenni az életedet!
Kedves Mindenki.
Köszönöm a válaszokat.Sokan írtatok privátba felajánlva a segítségeteket,hogy akár komplett bababútort,ruhákat adtok,vagy segítettek bejutni egy anyaotthonba.
Nincs ezzel probléma.Szülésig és utána 2 évig nem lenne gond,van munkám,járnának az ellátások.A probléma ott kezdődne,hogy nem jár már semmi,és vissza kell menni dolgozni.Ez az amit nem látok magam előtt.Hogy egy kisgyerek beteges,egy anya meg hátrányba kerül a munkaerőpiacon (nálunk sem szeretik azokat alkalmazni akik havonta táppénzen vannak,és a betegségeket "illik" szabadságokkal,csúsztatásokkal megoldani) nincsenek nagyszülők,és most már nincsen normális apajelölt sem!
Ha nem tudom fenntartani magunkat akkor megyek az utcára a gyerek meg intézetbe.Sokkal jobban túl látok a kisbabakornál!
Kérlek ne írjatok olyat,hogy már most szeret a baba,mert így is nagyon nehéz,és ez nem könnyíti meg.De gondoljatok abba milyen lenne ha megszülöm és elveszik tőlem mert nem tudok róla normálisan gondoskodni.
Vagy ha ennyire nem is kerülnénk rossz helyzetbe de már hátrányba kerülne az életében már a születése pillanatában.És akkor vagy jól alakul a sztori és rendes életünk lesz,vagy nem...de akkor ki segít? Erre nem alapozhatom az életem,hogy majd mindig lesz egy jószívű ember aki kiránt a bajból.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!