Szerintetek az abortusz bűnnek számít?

Felesleges egy ilyen hozzaszoloval torodni. Gondolom mas orom az eleteben nincs is, mint olyan dolgokba beleutni az orrat amirol halvany lila goze sincs.

De azert nem hiaba vagy a kornyezetedben levo emberek szemeben szemet alak...en is annak tartalak.

Remelem nincs gyereked, sajnalnam szerencsetlent.

#62 Végre egy higgadt hozzászólás (mondjuk velem is elszaladt a ló), tényleg megszegtük a fórumok alapszabályát miszerint "ne etesd a trollt"

#63 kutatások szerint a növények is éreznek fájdalmat, mostantól salátát se egyél.

Jaj igen a hires szuleszno!

Aki az egyik szinten abortuszos kerdesnel, azt pedzegette, hogy a kollegai milyen modon es hogyan gunyolodnak az altatasban levo nokon es, hogy mennyire buszke erre(nem kell irni, hogy nem te voltal, innentol elashatod magad). Megegyszer hagyj gratulaljak neked es a tarsaidnak! Nulla empatiaval es ilyen undorito, szanalmasnak sem nevezheto stilussal emberek kozelebe nem kene , hogy keruljetek.

Eletet vedo...aha, amelyik mar valoban el es a vilagon azt meg lesz*rod.

Általában kerülöm az abortuszos kérdéseket, és szinte sosem csatlakozom be a vitába.

Ezt most véletlenül végigolvastam, és több helyen kinyílt a bicska a zsebemben.

Valahol az elején találtam a követező mondatot:

"Abban a pillanatban mikor megfogant JOGA van az élethez!"

Oké, akkor beszélgessünk a spirálról. Nem a Mirenáról, hanem a simáról. Akár minden hónapban megtermékenyülhet a petesejt, csak éppen nem tud beágyazódni.

Vagy vegyük a lombikprogramot, amikor a megtermékenyített petesejtek egy részét lefagyasztják, aztán vagy szükség lesz rájuk, vagy megsemmisítik őket.

Vagy gondoljunk bele a szelektív abortuszba többes terhesség esetén. Vagy csökkentjük az embriók számát, és esélyt adunk a kevesebbnek, vagy elveszítjük mindent, esetleg sérülten jönnek a világra.

A felsorolt esetekben is joguk lett volna az élethez?

Elárulom, ugyanolyan megtermékenyített petesejtek voltak, mint amilyenekről a fenn idézett mondat szól.

Örökbeadás - Gondolt már bele abortuszellenes abba, hogy egy olyan nőnek, aki anyagi okokból nem tudja vállalni a gyerekét, adott esetben arra sincs lehetősége, hogy kiessen a munkából? Mert nem minden esetben van ám mód végigdolgozni a 9 hónapot, és ez nem Amerika, ahol minden költségedet állják a leendő örökbefogadó szülők. Meg ugye a melóhely sem biztos, hogy megvár.

Azt meg baromságnak gondolom, hogy egyesek fogamzásgátlás helyett használják. Ép eszű ember ilyet nem tesz. Mert az abortusz drága, rengeteg utánajárás, és lássuk be, fájdalom. Lehet, hogy nem volt elég óvatos az illető, de én olyat még nem láttam, hogy valaki így "védekezett" volna.

"Ne sajnáltassa magát az abortuszon átesett nő" - Miért is ne? Nem örömében tette, és még akkor is megviselheti, ha egyáltalán soha nem is akart gyereket. Joga van szomorúnak lenni, joga van úgy érezni, ahogy érez.

"Abortuszimádók" - Ezt a kifejezést egyszerűen nem tudom hová tenni, ahogyan az abortuszpártit sem. Én a megengedő szót érzem helyénvalónak, mert az előző két kifejezés azt sugallja, hogy az így gondolkodó erőnek erejével próbál meggyőzni másokat, hogy ugyan, vetessék már el a gyereküket, függetlenül a körülményektől. Ilyet meg még életemben nem láttam.

Én úgy vagyok az abortusszal kapcsolatban, hogy elfogadom a létét, és elismerem, hogy van, amikor ez a kisebbik rossz, de örülök minden kis életnek, aki szerető családba tud születni, ahol meg tudják neki adni, amire szüksége van. Mert azt azért mindenkinek tudnia kellene, hogy a nincstelen, érzelmileg instabil családba érkező kisbabából kevés eséllyel lesz kiegyensúlyozott, normálisan fejlődő gyermek. Feltételezem, mindannyian tudtok a sajt ovitokból, iskolátokból példát hozni erre.

Saját példám: soha nem volt abortuszom. Egyszer majdnem, de meg tudtam oldani, és maradhatott a baba. Hogy mibe került? Maradjunk annyiban, hogy megfizettem az árát. Nem bántam meg, de nem is volt kilátástalan a helyzetem, és jó előre át tudtam gondolni, hogy mivel jár ez, és vállaltam a következményeket.

De ha most teherbe esnék, már nem gondolkodnék, elvetetném. 40 elmúltam, nagycsaládos vagyok, súlyos cukorbeteg. Ki tudnék még hordani babát, de tudom, mekkora esélye lenne, hogy kisebb fogyatékkal, idegrendszeri problémával születne, és ez mit jelentene a meglevő családomnak. Ahogyan azt is tudom, az én állapotomra milyen hatással lenne. Hát védekezek rendesen, de jó előre meghoztam a döntést vész esetére.

Kedves abortuszellenesek! Néha szálljatok le a magas lóról, és ne az ESZMÉT, hanem a döntést meghozó EMBERT nézzétek. Nyitottan, empatikusan. Mert nem feltétlenül az a gyilkos, aki nem enged megszületni egy gyermeket, hanem sokszor az, aki már születése előtt megöli a gyermeke, a családja, a saját jövőjét.

Keressetek az életben olyan célt, ami nem arról szól, hogy életre kényszeríthessetek valakit minden áron, hanem inkább a már megszületett gyerekek, családok jólétét vigye előre. Tartsatok előadást a fogamzásgátlásról, segítsetek a hivataloknál pénzt keríteni rá, gyűjtsetek adományokat a rászorulóknak, szervezettek önsegítő köröket, tanítsatok elfogadást a periférián élők felé, keressetek patronáló családokat. Mert megszületni kevés!

No ezért nem szoktam írni. Ha belekezdek, regény lesz:-)