Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség megszakítása » Akiknek már volt abourtuszuk,...

Akiknek már volt abourtuszuk, tapasztalatok?

Figyelt kérdés
Nincs más választásom, fiatal vagyok, karrier áll előttem.

2015. febr. 27. 19:14
1 2 3 4 5 6 7 8 9
 31/88 anonim ***** válasza:
68%
Tapasztalatok:maga az adminisztracio sokkal hosszabb es megterhelobb mint a mutet.en olyan helyen voltam ahol elozo nap teszik fel a tagitot es masnap van a muter majd aznap meg bent kellene aludni de en sajat felelosegre eljottem.ugy tudom ilyen fiatalon talan jobb bent maradni megfigyelesre.ezt korhaza valogstjs de kettorol tudom Bpen hogy konkretan hogyan zajlik.Velem rendesen bantak.
2015. márc. 1. 15:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/88 anonim ***** válasza:
85%
Szia. . Jó döntést hoztál ! Nagy hiba lenne ha ennyi idősen megtartanád . Én 33 éves vagyok , és igen volt nekem is terhességmegszakításom , még a lányom előtt .. Ha kérdésed van irj !
2015. márc. 1. 15:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/88 anonim ***** válasza:
19%

Hogy honnan írok? Szerintem a Marsról, de lehet, hogy a mennyországból.

Míg a testvérem belehalt a mérgezésbe, nekem sikerült túlélnem, különböző sérüléseket szenvedve, aminek ma is hordom a következményeit, nyomait.

Az, hogy megérdemelné, hogy ne legyen több lehetősége annak aki a karrier, és egyéb okok miatt kivéve ha az élettel nem összeegyeztethető a betegség, hát tudod, ha az egyik nem kellett neki, akkor a másik se kelljen!

Amúgy, ha aki abortuszra megy, és pontosan tudja, hogy egy élő magzatot abortáltat, az mi ha nem gyilkos?

Sajnállak benneteket, hogy ennyire korlátoltak vagytok, hogy csak a saját magatok problémájáig láttok, és nem láttok tovább!

Azért lehet, szívesen kipróbáltatnám saját magatokon, milyen is azt az abortuszt átélni!

Ha máshogy nem, de egy szimulátorban mindenképpen!

Talán egy életre elrémítene az abortusztól! Van fogalmatok arról, hogy milyen lehet áldozatként átélni?

Nincs!

Igaz?

Én áldozat vagyok, sajnos életben maradtam, mert élek. Persze tudom, egy pár hetes magzatka nem marad életben, de ha elmondhatná, hogy Ő mit szeretne, ti akkor sem hallgatnátok meg, mert titeket nem érdekel!

Sajnos még nem tud annyit az emberiség, hogy a magzati gondolatokat és érzéseket ki tudja mutatni!

De amúgy te 17 éves kérdező, tedd azt amit jónak látsz, végül is nem az én gyerekemet gyilkoltatod le hála Istennek!

2015. márc. 1. 15:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/88 anonim ***** válasza:
75%

Hallod, most mar huzzal mar el innen, olvasgass mashol es oszd a nem letezo eszedet.

Fogod, h 17 eves? Meg iskolaba jar. Hogyan tudna gondoskodni rola? Vagy te is azt vallod, hogy ahol haromnak jut egy tanyer leves, ott jut a 4.-nek is? Egy gyerek nem csak ennyi. Akarata ellenere esett teherbe, nem fogja megtartani, elmondta miert. Tetszik, nem tetszik, ez van. Mit jossz ezzel a szent dumaval? Harom eves korig nincsennek emlekeim, a szuletesemre nem emlekszem, nemhogy magzatkorra... Te normalis vagy? Nem hiszem. A szazalekodat elnezve mashol es maskor is remekelsz...

2015. márc. 1. 16:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/88 anonim ***** válasza:
87%

Utolso valaszolo nem kell meglepodni, ha olvasgatsz lathatod , hogy itt szinte mindegyik kerdest szetoffoljak ezek az emberek, es ehhez hasonlo modon nyilvanulnak meg. Szanalmas, le kell pontozni vagy jelenteni oket, lesullyedni hozzajuk felesleges, mert legyoznek a rutinjukkal.

En mar sokszor elkepzeltem ezeket az osanyakat, biztos vagyok benne, hogy kb. egyetlen siker elmenyunk az eletukben a gyerek szules, aztan ezert keptelenek elfogadni, ha masok nem ezt az utat valasztjak(foleg 17 evesen).

Egy biztos nem lennek a lanyuk, semmikepp. Mert ha esetleg egy veletlen folytan(termeszetesen a vedekezes ellenere) teherbe esnek, tuti felkene aldoznom az eletemet(mindegy, hogy amugy en mit akarok, hisz egy kifejletlen emberi kepzodmeny minden es mindeki felett all) az anyasag szent oltarjan. Az mar persze lenyegtelen, hogy mibol, hogyan tartom majd fenn magunkat vagy, hogy egyaltalan kialakulnak -e majd erzelmek, a gyermek irant.

:)

2015. márc. 1. 17:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 36/88 anonim ***** válasza:
16%
Értem én ezt a "tavaszi szünetes" dolgot is. De kérdem én: Van jogunk dönteni arról, hogy egy 100%-ban emberi lény élhet-e avagy sem? Kinek képzeljük mi magunkat, hogy emberi életekről döntsünk úgy, hogy az illető, akinek az életéről szó van, még védekezni sem tud? Honnan tudjuk, hogy az a kis emberke, nem kérte volna mégis az életet, akár a nehézségek ellenére is? Ennyire biztosak vagytok benne, hogy mindegyik meg akart volna maga is halni? Miért? Honnan jön ez a biztosság? És nem igaz, hogy 3 éves kor alatt nem emlékszünk semmire. A tudatalattinkban ott van minden sérelem és boldogság, ami ért minket, abból az időszakból is. Része mind az életünknek, csak tudatosan nincsenek jelen ezek az emlékek, de mégis meghatározzák a jellemünket, sőt már a magzati korban ért hatások is ott vannak bennünk. Az agyunk ezeket mind elraktározta és hatással vannak ránk. Én nem mondok olyat, hogy aki egyszer abortuszra ment, az megérdemli, hogy ne legyen többé gyereke, mert ez nem így van. Senki sem bűntelen, én sem, ti sem, egyikünk sem. Megbocsátani mindig tudni kell és túllépni a hibáinkon. Nem merném azt sem kijelenteni, hogy csakis pocsék anya lehet az olyan, aki egyszer nemet mondott már egy piciny emberkének, mikor az meg kívánt születni. Válhat belőle remek anya is. A megbocsátás a lényeg. Nem az, hogy más,akár egy idegen bocsásson meg a nőnek, hanem saját maga, mert az Élet ellen vétet és ez a legnagyobb erkölcsi bűn. Az a gyerek úgy ahogy van, megismételhetetlen, mert sem genetikailag, sem lelkileg nem lehet már őt reprodukálni, hiszen ez a szép a természetben, egyedit alkot.
2015. márc. 1. 18:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 37/88 A kérdező kommentje:

Én nagyon szeretnék egyszer családot, tényleg szívesen töltök időt gyerekekkel.

De 17 éves vagyok, az iskolában sokan ismernek, elismernek, versenyekere járok, mellette gyakornok vagyok egy a tanult szakmámmal foglalkozó cégnél, sokat járok szórakozni, habzsolom az életet. Még ezt szeretném, aztán egyetemre menni, világot látni, és ha már lesz mit átadnom, akkor gyermeket vállalni.

Plusz, ha most lenne egy gyermekem, semmi esélyem nem lenne egy fiúnál sem a jövőben, ami pedig egy rendes, érett családhoz szükséges lenne.

Már meghoztam a döntést, köszönöm.

2015. márc. 1. 19:30
 38/88 anonim ***** válasza:
15%

36-os! Szerintem megfogtad a lényegét!

Kérdező! Kívánom neked, hogy probléma mentesen sikerüljön a műtét de fordíts időt és energiát arra, hogy ezt eldolgozd magadba. Megérdemel annyit az a parányi lény hogy legalább gondolatba elengedd. Ennek a dolognak súlya kell hogy legyen az életedbe. Remélem tanulni fogsz belőle és erősödni általa!

2015. márc. 1. 20:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 39/88 anonim ***** válasza:
74%
Nyugi kérdező ,, ne idegeskedj , nem kell az idióta , buta troll embereken felhiznod magad . Te jól látod a dolgokat .. 17évesen nem babaznod kell .. Túl leszel a műtéten , ettől nem leszel rosszabb ember .. S lesz még szép kisbabád , amikor itt az ideje ! Minden jót ! 😊
2015. márc. 2. 06:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 40/88 anonim ***** válasza:
15%
Korrekció gyanánt a gyerek nélküli magabiztos hozzászólóknak: Az első három év a legmeghatározóbb egy ember életében! És ezt megint csak nem én mondom, hanem a szakirodalom. Az ember sorsa ekkor dől el, hogy milyen lesz később a viszonya az emberekhez, az élethez. Konkrétabban: a családon belüli törődés, viszonyok, az igényeinek a kielégítése, figyelembe véve, hogy milyen karakterű kisgyermekről van szó (mert nem egyformák a gyerekek és az érdeklődésük sem, mozgásigényük sem és lehetne hosszan sorolni), a legfontosabb pedig a szeretet. (a szülők egymási iránti szeretete is), gyakorlatilag minden, ami körülveszi. Lehet, hogy nem emlékszel semmire (csak úgy mondom, hogy vannak, akik igen!), de a szülés körülményei, hogyan születtél, hogy fogtak meg, hogy szorított az anyád magához, ez mind befolyásol abban, milyen ember válik belőled. Ez nem szentimentális blabla, hanem tény. Az pedig, hogy 17 évesen nem lehet valaki jó anya, ez annyira nevetséges! Akkor azt is mondjuk már meg, hogy hány éves kortól lehet és nézzük meg, hogy milyen hatással lesz ez a gyerek boldogságára (az anya életkora önmagában semmilyen hatással nem lesz). A másik, ugye nem akarja itt valaki azt állítani, hogy a tavaszi szünettől félő gyerekek azok mind meggondolatlan terhességből születtek? A szegénység bármikor utolérheti az embert, elég egy válás, egy betegség, egy felvállalt hitel (nagyon aktuális), munkanélküliség, "vörös iszap", akkor sem hajítom ki a gyerekem az ablakon, mert szegények lettünk egyik pillanatról a másikra. Ismeritek Jancsi és Juliska történetét? Brutális nem? Szerintem egy gyereknek a legtöbbet azzal ártunk, ha nem szeretjük, a szülők agyával szokott lenni a nagyobb probléma, nem pedig az anyagi helyzetével. Ha egy 17 éves így tud bulizni, hogy ez lesz a következménye, akkor ez már elég nagy baj, gondolom, karriert nem így épít majd. Itt szó sincs anyagiakról, mert támogatnák. Az ő döntése, persze, csak nekem nagyon nem tetszik, hogy ostoba közhelyeket szajkóznak mindig egy ilyen kérdésben.
2015. márc. 2. 22:05
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7 8 9

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!