Jovo heten megyek abortuszra, sajnos. Fel lehet ezt dolgozni?

Kedves Kérdező!

Kitartást és sok szerencsét a jövőben. Fel fogod dolgozni, és boldog családanya leszel még, hiszen előtted az élet. Tudom, hogy nem könnyű, de véleményem szerint is ez a helyes.

17,20,41-es válaszoló vagyok:)

Én nem vagyok abortusz párti,de nincs is jogom,hogy ítélkezzek feletted.Ez mindenkinek a saját döntése.Nem lesz egyszerű,de előbb-utóbb feldolgozod.Egy volt osztálytársam pont ennyi idősen került ilyen helyzetbe.A pasi elhitette vele,hogy terméketlen,csak egyszer voltak együtt,mégis megtörtént a "baj".Nagyon sokáig maga alatt volt,főleg abban az időszakban,amikor elvileg szülnie kellett volna.De ma már boldog családanya egy olyan férfitól,akit szeret.

Ilyenkor mindig eszembe jut,hogy lehet ilyen piszok nagy szerencséjük,illetve az ő szemszögükből pech-ük az embereknek.Mi a férjemmel egy éve várunk a csodára,egészségesek vagyunk,nincs káros szenvedélyünk.Még sem érkezik a várva várt gólya.Ne vedd magadra kérdező,csak engem ez valahol mindig elborzaszt.Sok erőt és kitartást.

No a sok felelőtlen...Előre kéne gondolkodni vagy az már túl nehéz??? Gumi, gyógyszer vagy mittudomén? Luxus? Én az ilyet egyáltalán nem tudom sajnálni! 21 évesen Drágám most várom a második TERVEZETT gyerekünket párommal. A Jó Isten tudja később nem lesz-e egy olyab betegség, vagy baleset ami miatt nem lehet már gyerekünk.

21 évesen elég érett vagy már ahhoz hogy tudd mikor mit csinálsz és milyen következményei lehetnek. Ha lefeküdni le tudtál egy pasival, akkor legyen arra is eszed hogy vállalod a gyereket, felneveled.Mert erről szerencsétlen gyerek nem tehet.

Nyugodtan le lehet most pontozni. Igen abortusz ellenes vagyok, olvastam olyat hogy akkor is ennyire ellenezzük a műtétet, ha a sajátunk választja...erről csak annyit hogy minden normális szülő arra tanítja a gyerekét, hogy ha nem szeretne babát, védekezzen! Ha pedig becsúszik a baba, vállalja, hisz segítség meglesz! MErt egy szülő nem fordul el a gyerekétől, akármit is tesz!

'45 után, mikor az oroszok "felszabadítottak" bennünket, utolsó, egy vidéki udvarházba is betörtek, ahol egy nagymama volt éppen a lányával és a kislány unokájával. A ruszki katonák - mint bizonyára tudod -, nem vetették meg a leigázott nemzet asszonyainak "társaságát", sőt, így szemet vetettek a kislányra. A nagymama majd beleőrült a gondolatba, hogy a kislányt... Este, mikor a katonák visszajöttek, a lánya szobájának ajtaját nyitotta ki nekik...

Ez az eset nem kitalált, hanem sajnos valódi. Vagy megérted belőle, milyen egy igazi anya, vagy nem. Aki nem a legvédtelenebb mellé áll, aki nem a leggyengébbet támogatja, aki a halálos közlekedési balesetben a vétkes sofőrt védi..., az vagy menthetetlenül önző, vagy szívtelen, vagy valami lelki nyomora folytán bosszút áll mindenkin, aki az övéhez hasonló helyzetben van.