Jovo heten megyek abortuszra, sajnos. Fel lehet ezt dolgozni?

Hát, az a helyzet, hogy statisztikailag kicsi ugyan az esélye, de elképzelhető, hogy egyéjszakás kaland esetén, óvszerrel védekezve, becsúszik a baba. Szóval nem gondolom, hogy hazudik a kérdező, ha azt mondja, hogy védekeytek, akkor az úgy is van.

Másodorban pedig, kedves frigid élharcosunk, attól, hogy neked sosem volt merszed egyéjszakás kalandra (vagy lehetőséged?) és majd megesz a sárga irigység, attól mág másoknak megadatik ez a dolog, és nem is olyan rossz, de még csak nem is elitélendő. Erre varrjál gombot...

De most akkor agyonsokkollak. Vőlegényem van. Imádom, szeretem és vele fogom leélni az életem. Viszont sajnos nzáron megtörtént a baleset, és mivel nagyon fiatalok vagyunk, az esküvő is még csak égy év mulva lesz, munkánk sem volt igazán, se lakásunk, se semmi, úgy döntöttünk, hogy nem tartjuk meg a babát. Mondhatod, hogy szörnyű gyilkos vagyok, hidd el, a nők ezt nem jókedvükből teszik. Én is nagyon megsinylettem, de ez volt a helyesdöntés. És jöhetsz azzal, hogy mert ez a konnyebbik ut. Hát elárulok valamit minden abortuszellenzőnek. Nem, ez nem a konnyebb ut (mármint az ab), hanem a nehezebb. Sokkal könnyebb lettvolna megszülni anyámék nyakára, elbabázgatni, nagyiékra hagyni időnként, aztán egyszer csak rádöbbenni, hogy miatta nem értem el semmit, és a védtelen gyereket büntetni. Ez sokkal könnyebb lett volna, mint meghozni ezt a szörnyű döntést, és minden lelki és fizikai következményével együtt élni a hátra lévőéletemben. Gondoljatok csak bele, mi könnyebb? Egy abszolút védtelen éssemmirőlsem tehető gyereken tölteni ki a frusztrációt, vagy egy öntudatlan állapotban lévő ,,életnek,,véget vetni és saját magadnak elviselni minden terhet, nem háritani másra? Hát szerinem előző könnyebb.

Az óvszerre visszatrve pedig, az abortusz után először voltunk együtt a vőlegényemmel, szerintetek mi történt? Elszakadt a Durex, mehettem esemény utániért. Szóval a gumiról ennyit, kb tök lutri, h mikor szakad el.

Most le leeht szapulni, lehet a szavakon lovagolni, nem érdekel.

Kérdező, bárhogy is döntesz tudd, hogy sok nő volt ilzen helyzetben, ki ilzen végső döntést hozva, ki olyat. Nem vagy egyedül, gondold át, dönts, és birkózz meg vele. Sok kitartást kivánok. :)

Te komolyan nem vagy normális utolsó... Észérved az ilyenkor már nincs, csak vagdalkozni tudsz, nem kisszivezni. Meg kiforgatni az ember szavai, meg lovagolni mindenen.

Most elkezdhetné, hogy jaaaaaj nehogy tévedjél, hogy a nagy étvágyú férjed nem csak rád nagy étvágyú és lehet nem is veti meg az egyéjszakázást.. De nem süllyedek le a szintedre.... Idióta...

Nagyon indulatos az előző válaszadó. De örülünl, hogy gyakran éltek nemi életet, köszönjük, hogy ezt megosztotta velünk. Nem sikerült az összes választ végigolvasnom, de megkérdezhetem, hogy van- e gyermeked?

Csupána azèrt, mert mindig mélyen megdöbbent, hogy egy felnőtt nő olyat kíván egy nőtársának, hogy többé ne lehessen Anya. Tegyen az bármilyen erkölcsileg kifogásolható dolgot.

Kedves kérdező: ma kiírtak egy kérdést, amely abortuszon átesett nőkhöz szólt, olvasd át, személyes tapasztalataik hátha segítségedre lesznek. Személyes vélemènyem szerint borzasztó nehéz felfolgozni egy ilyen veszteséget és a vele járó bűnzudatot, de talán hosszú belső munkával nem lehetetlen. Azonban korunk bizonytalan társadalmában szerintem felesleges lemondani egy gyerekről, hiszen egy stabil kapcsolatba vállalt baba is felnőhet apa nélkül és fordítva. Ugyanez vonatkozik az anyagiakra. Lehet, hogy 2-3 év múlva vágynál babára és akkor ott lenne a kétévesed... De ez a személyes vélemènyem. Azért gondold át jól, mindent mérlegelve hozd meg ezt a súlyos döntést, mert feldolgoznod is akkor lesz nehéz, ha úgy érzed meg tudtad volna oldani másként. A helyes döntések ismérve, hogy nem bánja őket az ember. Szívből sajnálom, hogy ilyesmin lell keresztülmenned.