Jovo heten megyek abortuszra, sajnos. Fel lehet ezt dolgozni?

Kedves szemellenzos abortuszellenesek!

Akkor is átkozzatok majd, aki abortusztpra megy, amikor a lányotok fog igy dönteni? Gratulálok.

Adja orokbe?

Hihetetlenek vagytok... A gyerek eloszor intezetbe kerulne, ki tudja, mikor kerulne szulokhoz. Ha feher boru, akkor tobb eselye van, hogy hamarabb, de kreolboru kisbaba nem sok embernek kell...

Szerintem az a rosszabb, hogy kihordja az ember, aztan eldobja magatol...

Fel lehehet dolgozni, ha mas nem, szakmai segitseggel.

Kitartast!

Kedves 12-es!

Igen,sajnos igazat írtál.Amikor zokogva állsz egy műtő előtt és százszor,ezerszer elátkozod magad,az életedet.Miért nem veled történik ez,hisz te is hibáztál,te is voltál felelőtlen,amikor elkapott a vágy!Kardoskodsz,hogy maradjon,de tudod,hogy két élet lenne boldogtalan.Elutasítod az abortuszt,ellököd azt,aki erre készül.Aztán mégis ott állsz,azon a szörnyű napon.Kész,vége.Visszaengeded az életedbe,a lakásodba.Gyógyul,gyógyulsz,vagy csak elhiteted.Fizikálisan rendben,újra dolgozik,próbál élni.Pár nap múlva összeszakadva telefonál.Rohansz érte,szakemberhez viszed.Javul,vannak új célok.Talán sikerül neki a feldolgozás.Én pedig sírva írom ezt.

Kívánom,hogy az itt ítélkezők véleménye,ne ilyen áron változzon meg!

Kedves Kérdező!

Család,barátok.Beszélgetések.

Fel fogod dolgozni, de ha nagyon érzékeny vagy, szakember segítségét is kérheted benne, nem áll meg az élet ettől sem. Még csak 21 éves vagy, előtted az egész élet.

Nem támogatom az abortuszt, a helyzetedben is lennének más megoldások, de mivel te már meghoztál egy döntést, nincs jogom beleszólni.

Az pedig teljesen megdöbbent, hogy ezen az oldalon milyen mélyen van az érzelmi intelligencia szintje. Nem az a baj, amit mondanak, hanem az, ahogy. Hogy valakinek annyi igénye ne legyen saját magával szemben, hogy megfelelő stílusban ír felnőtt létére, több, mint félelmetes! Nagyon buta emberek vagytok!

Én is azt gondolom, hogy a támadás ilyenkor sehová sem vezet. Ami történt, megtörtént. Ebből legfeljebb következtetéseket lehet levonni a jövőre nézvést, minden egyéb eső után köpönyeg.

Az abortusz, kedves kérdező óriási csapda. És mivel most szorult helyzetben vagy - mint sokan mások ilyenkor - elhiszed, hogy igaz, amit gondolni lehet róla: hogy megoldja a problémádat. Pedig éppen ellenkezőleg. Most valószínűleg bármi áron kiutat keresel, ami megszünteti a terhességedet, ami a külvilág felé láthatatlanul varázsol vissza téged a régi állapotodba, és ezért választod az abortuszt. Ez a beavatkozás valóban mentesít a gyermekvállalás áldozatai alól, de rettenetes áron. Mi, külső szemlélők soha meg nem mondjuk rólad, min estél át, de egyvalaki mindig marad, akinek a szívébe ég örökre mindez: és ez a valaki éppen te leszel. Ahhoz ugyanis, hogy te ne légy várandós, a gyerekednek meg kell halnia. A te akaratodból...

Tudom, hogy nem egyszerű gyermeket vállalni, hiszen egy baba/gyermek az ember életében mondhatni mindent visz, te fiatal vagy, nyilván szűkös anyagiakkal, tele tervekkel, de hidd el, ha vállalnád, a millió áldozat és lemondás mellé eleven, hús-vér ajándékot kapnál, aminél nincs erősebb kapocs és nagyobb szeretet, aki természetesen halasztja a nagy terveket, de akiért mindenre képes lehetsz, ha pedig nem vállalod, akkor elpusztítod. Megvalósulhatnak ugyan a tervek, de a siker a kisember élete árán valósul meg. Ez az ár pedig túlontúl nagy, így már nem éri meg.

Szembesülni mindenképpen kell majd az abortuszoddal. Ez a szembesülés bekövetkezhet a műtét után azonnal, de tolódhat akár évekkel későbbre is: pl. a vágyott és kívánt gyermek kihordásának idejére, amikor feltárul majd előtted, mi lett az elsővel. És tudod, az is a baj, hogy ha érzelmileg csillapodik is a fájdalom, a tudat örökké veled marad. Én nem tudnám ezt a kínt 60 éven át cipelni, mert belerokkannék (akkor ezerszer inkább vállalnám a babát és a vele járó áldozatot), de a döntés a te kezedben van. Mérlegelj!

És hogy konkrétan a kérdésedre is válaszoljak: szerintem az feldolgozhatatlan, hogy egy nő a halálba küldi a méhében fejlődő ártatlan gyermekét, személy szerint nem tudnék megküzdeni a ténnyel, úgy gondolom, hogy a terápia kizárólag önbecsapással, a saját magunknak való folytonos hazugsággal, a lelkiismeret tartós és energiaigényes elnyomásával valósítható meg, ugyanakkor nem gondolom, hogy ez senkinek sem sikerül(t).

18-as, egy paraszt vagy, mert szerinted, ha az ember védekezik, akkor biztosan nem lesz terhes? Állati nagyot tévedsz! Különben pedig soha nem adnám örökbe a gyerekem, ha már megszülöm! Ki tudja milyen "szerető" családba kerül...

Ha meg korai és nincs kilátás a felnevelésére, és fiatal is, inkább vetesse el. Tök mindegy mi a te véleményed az abortuszról.