Abortusz előtt állók, hogy élitek meg a napjaitokat a műtétig?
Sajnos, rám kb. még 2 hét múlva kerül erre sor...azért írom, mert fizikálisan nehezen bírom már. Lelkileg összeszedett vagyok, mert tudom, nem tudnánk bevállalni a babát, van egy kisgyerekünk is, de nagyon nehéz anyagi helyzetben vagyunk, kifizetetlen számlák, lakáshitel, autóhitel és sok egyéb más.
Most mentem vissza dolgozni, és muszáj észrevétlennek maradnom...rosszulléttel, émelygéssel küzdök. Melleim fájnak, folyamatosan görcsölget a hasam. Egyenlőre nem látszik rajtam a pocak, bár néha úgy vélem nagyobb lett a hasam. Tartanom kell magam, mert van egy 3 éves gyerekünk, aki apró kis radarjaival érzi, hogy valami nincs rendben velem. Párommal is feszült a viszony, igazából nem látok bele a lelkébe. Azt tudom, hónapok óta meg van kattanva a pénzek miatt. Én meg emiatt kattogok.
Nem bírom, hogy ilyen sokáig "váratnak" az orvosok. Az biztos már, magánorvosnál lesz a műtét.
Ez az "ember-e a magzat vagy sem" egy ilyen örökös parttalan vitatéma, ami egyszerűen abból jön, hogy a magyar nyelv az "ember" szót szerencsétlen módon két értelemben használja, egy biológiai fajhoz tartozásra, illetve egy kvalitás megfogalmazására.
Biológiailag a magzat kétségtelenül ember, a homo sapiens fajba tartozik, a terhesség alatt a genom nem változik. Hogy mindazzal, amit az emberi kvalitáshoz kapcsolunk, rendelkezik-e, na ez már egy jó kérdés.
Na, ezen ellentmondást feloldandó szeretek úgy fogalmazni, hogy a magzat ember, de nem személy, valaMI és nem valaKI. (már objektív módon, szubjektíven bárki tarthatja valaKInek a magzatát, ahogy a macskáját, vagy a kocsiját is...)
Az Alaptörvényre meg kár hivatkozni, nagy öntökönlövés az a megfogalmazóinak - azzal, hogy a magzatot nevesítették, egyben el is különítették az általános alanytól, az embertől. Az meg nagyon helyes, hogy védi, kell is. Ahogy védeni kell mindenféle más társadalmilag fontos értéket is. Csak személyiségi jogokat ne kezdjen osztani neki... ahogy nem is teszi.
Kedves Anyuka!
Amikor 2. és 3. gyermekem megfogant, mielőtt még tudtam volna róla, a hozzájuk közelebb eső 1. ill. 2. tesók jobban elkezdtek bújni hozzám, kedveskedtek, éreztek vmit, amit talán 3 éves gyermeked is. A gyerekeknek minden sokkal magától értetődőbb, mint nekünk.
Föl tudnád/mernéd tenni Neki a kérdést, ami Benned van?
Nem biztos, hogy egy gyermek azért jön, hogy a feje tetejére állítson mindent! Gondoltál arra, hogy esetleg épp Ő fog benneteket kiemelni a mélypontból? Egy rossz döntés biztosan nem hoz ki onnét.
Ilyenkor hajlamosak az Anyukák a csőlátásra, de ne pánikolj be!
A feszült viszonyt csak a szeretet oldja, ami a pároddal való kapcsolatot illeti.A hasadban lévő kisember a párodé is, az Ő és a Te utódod.Később a gyermekek segítik a szüleiket.
Egy mostani nagymama 40 évesen szülte 3. gyermekét(nemigen akarta megtartani), és most Ő tartja el, nagyon jó állása van, anyagi gondja semmi. Másik gyermeke meghalt, első menyével pocsék a viszonya.
A logika, minden ész érv az élet mellett van, ha az ÉLETET választod, az Téged is szolgálni fog!
Szeretettel gondolok Rátok egy gyermek és egy család megmentéséért!
Lenne egy javaslatom: MINDEN olyan válaszló, aki nem fogja fel, hogy a kérdezö és családja a nincstelenség szélén áll, és ezért NEM TUD még egy gyereket vállalni és NEM AKAR még egy gyereket a nyomorba dönteni, VÁLLALJÁK irásban kötelezö érvénnyel, hogy ha a kérdezö megszüli a babát, akkor havonta a jövedelmük 10%-át odaadják neki a gyerek nagykorúságáig.
Igy a kérdezöéknek lenne anyagi lehetöségük megtartani a babát, a más helyett okoskodók meg közelebb kerülnének anyagilag a kérdezö jelenlegi helyzetéhez.
:) utolsó igazad van!!! De látod erre már (még) senki nem reagál :(
21/l
"Nem biztos, hogy egy gyermek azért jön, hogy a feje tetejére állítson mindent! Gondoltál arra, hogy esetleg épp Ő fog benneteket kiemelni a mélypontból? Egy rossz döntés biztosan nem hoz ki onnét."
Kedves 53-as válaszoló, az az igazság, hogy a csekkekre a pénz megkereső, majd azt feladó embrió prototípusa még fejlesztési fázisban van... Az meg biztos, hogy a rossz döntés nem szokott javítani az ember helyzetén, a kérdés mindösszesen annyi, hogy MI a rossz döntés. Illetve hát még az se, mert van, amikor csak rossz döntések vannak, és az ember mozgástere kb annyi, hogy megpróbálja megkeresni a relatív legkevésbé rosszat.
Ilyen helyzetben a gyerekvállalás akkor tűnik jó döntésnek, ha mindketten azt akarják, akkor - ÉS CSAK AKKOR - elképzelhető, hogy tényleg plusz energiákat szabadít fel... amiről meg ugye a magzatvédők elfelejtenek említést tenni az az, hogy ennek az ellenkezője is igaz, már hogy egy nem kívánt terhesség és gyermekvállalás meg a létezhető legnagyobb negatív energia, olyan dolog, ami szélső esetben értelmetlenné és céltalanná képes tenni emberek életét.
Köszönök minden további választ. Különösen Sókristály válaszait - olvastam más hasonló témában az ő válaszait - merem kijelenteni nagyon reálisan gondolkodik.
Megértem a magzatvédők álláspontját, de sajna én nem abban a helyzetben vagyok, hogy fel tudjam vállalni. Akár hiszitek akár nem, nekem ez fájó döntés, a szükséges rossz döntés. Ha megtartom, mindannyian tönkremegyünk, így is épp elég nehéz elviselni a párkapcsolati, mind anyagi problémákat. Minden rám hárul és minden egyes nap újabb "butaság, nehézség, hülyeség" szakad a nyakamba és mindezt nőként elviselni...óriási tartás, muszáj tartanom magam...keserves percek számomra, de nem látok kiutat.
Végigolvastalak, megértelek. Ha ebben a helyzetben lennék biztosan elvetetném. Én sem engedhetnék meg mégegy kisbabát magunknak. Tudni kell hol a határ amit még elbírunk.
Sajnállak amin át kell menned, akár testileg akár érzelmileg...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!