7 hetes magzat milyen? Érzi már az abortuszt?

Hát izé, a mi állatorvosunk (pedig nő, sőt anya) minden probléma nélkül elvállalta a terhes macsek ivartalanítását is... szerencsére... sőt, egy abortusz-tablettás kérdésre pont ma reggel írtam, hogy kutyák számára az ilyen készítmény már évek óta (2005) forgalomban van Magyarországon, és sikerrel használják abortusz végzésére:

[link]

(hát nem hittem volna, de úgy tűnik, csak nem tudták a hardcore magzatvédőt, hogy mikor kell tüntetni ellene...)

Szóval - főleg a 70-es tükrében - nekem valami hihetetlen mód ellenszenves ez a gondolatmenet amit itt a téma kapcsán előadtál, de azt gondolom, hogy neked jogod van ahhoz, hogy a saját életedet eszerint éld. Pont, ahogy egy hindut sem beszélnék rá soha a marhasültre, sőt, érdeklődve hallgatom a saját - kulturált formában előadott - véleményét is. DE elvárom és megkövetelem, hogy ő se akarja a saját meggyőződését másra ráerőszakolni. Ami elvben mindenkire kötelező, az az a kvázi-közmegegyezés, amit jogrendnek hívnak... ami megmondja, hogy a művi abortusz mely esetben bűntett és mely esetben nem bűntett - ami azon túl van, az az egyéni vélemény.

70-es, és téged boldoggá tesz a tudat, hogy majdnem nem születtél meg? Sajnállak.

Én meg itt az előbb például konkrét anyagi segítséget ajánlottam fel a kérdezőnek, amennyiben megszüli a babáját. Akkor most hol is van a ki tépi száját a témában kérdésköre??

Sókristály pedig pl, az én hozzászólásomra nem is válaszolt... Vagy még nem volt ideje megkérdezni a megszületett gyermekeket...

82-es, nem, engem zavar az a tudat, hogy mások beleugattak az én sorsomba, amiből nekem komoly negatívumaim lettek, és mégsem tudom felelősségvállalásra bírni őket. És ez nagy kettő... (és köszi, de nem sajnálni kell, el kellene vállalniuk az embereknek a felelősséget a cselekedeteikért, a "magzatvédőknek" is, nem csak a nő felelősségéről szövegelni - ez ilyen egyszerű)

A másik, hogy ja, biztos frankó segítség a ruha, de ha jól rémlik a kérdésnél fel sem merült, hogy ilyen szintű anyagi gond lenne... a kérdező a párkapcsolatát, a családját féltette... de szólj, ha tévednék... a család szétesése ellen meg nem igazán effektív segítség a ruhapakk... de mondom, én percig nem akarok a Kérdező helyett reagálni, de nekem így rémlik...

Kedves 82-es!

Valóban válaszoltam, de ezek szerint nem igazán jutott el a tudatodig.

Nyilván ezek a gyerekek is élni akarnak, mint minden élőlény a világon. Ez ösztön, és mint olyan, adott.

De attól, hogy élnek, még nem jól élnek.

Egyikükről csak azt szeretném leírni, hogy messze nem az a rózsaszín, mosolygós, puha kisbaba.

Sír, mert piszkos alatta a pelenka, de csak napi 3 db jut. Sír, mert éhes, és az anyjának nem volt türelme szoptatni, így tej már nincs, viszont kajára nincs pénz. 1 évesen sokszor vízbe áztatott kenyér a menü, ha nem viszek át ételt. Sír, mert nem foglalkoznak vele. Sír, mert fel van maródva a bőre.

Ez nem élet, ez kínlódás. És nem lesz jobb, csak másabb. Tényleg érdemes erre megszületni?

Bocsi, most jöttem rá, hogy ezt nem mindannyian értitek, mert egy másik kérdéshez kapcsolódik.

Viszont a lényeg ugyanaz.

Röviden ennyit tennék hozzá az elmondottakhoz:

Aki igazán (!)istenfélő, az mindenféleképp megtartja a babát. Annak az abortusz nem kérdés. Aki nem hisz, az latolgat. Igen, vagy nem. És fájhat a feje a dolog miatt. Menyivel egyszerűbb az első eset! Két út van, a közül kell választani. A hívő tudja a helyeset, a hitetlen mérlegel. Szabad akarata van mindkettőnek.