Miért akadnak ki az emberek a császármetszésen?
Sziasztok!
Tervezett császármetszéssel fogok szülni az én kérésemre. A párom teljes mértékben támogat, a családjainknak sincsen problémája ezzel, de vannak ismerősök akik feszegetik a témát. (Alapvetően senkinek nem kötném az orrára.)
Ha megtudják, hogy császárom lesz, akkor kiakadnak, mert hogy az milyen már...
Rendkívül alacsony a fájdalom küszöböm, görcsbe rándulok az egésztől, teljesen ráparázok a dologra. Vagyis így, császármetszéssel nem. Sokkal nyugodtabb és boldogabb a babavárásom így.
(Egyébként sem biztos, hogy lehetne természetes szülésem, és egy plusz trauma lenne, ha valami csoda folytán rákészülök a természetesre, majd mégse szülhetek akként.)
Most komolyan, mi a baj ezzel? Ettől szar anya lennék?
Tudom nem kéne foglalkoznom az emberek véleményével, de már sok.. meg azért így a vége felé minden hallgatnék csak ezt nem.
Én nem ítéllek el, nem tartalak emiatt rossz anyának.
Nekem 4 hüvelyi szülésem volt, ha valamitől féltem a szülések előtt, akkor az a császár volt, hogy valami miatt az lesz.
Én a szüléseim után néhány órával már mászkáltam, semmi bajom nem volt, a császárosok a kórteremben még a fájdalomcsillapítót szedték napokig, meg a fal mellett, óvatosan, összegörnyedve jártak. Az egyiküknek még hazamenetelkor is erős fejfájása volt, gondolom, az epidurálástól.
Hát ennyit. Te tudod!
De miért mondod el.minden ismerősnek? Kérdezik mikor fogsz szülni, megmondod, hogy mire vagy kiírva és kész. Ha gátvédelmes szülésre készülnél, azt is megosztanád velük? Ugye, hogy nem. Nah ezt sem kell fűnek-fának mesélni.
Én csak saját élmény alapján annyit tennék hozzá, hogy én rettegtem a természetes szüléstől. Ennek volt oka is. Akartam is császárt, de a dokim azt mondta, hogy ő ok nélkül nem vág, mert kockázatos, próbáljuk meg természetes úton, és ha baj lesz, akkor megyünk a műtőbe. Végül gyors, könnyű szülésem volt, és másnap az ebédet már simán ülve ettem, pedig hajnalban szültem. Persze van olyan is, amikor nem.így sül el a történet, de ott legtöbbször valamilyen mulasztás történik. Sógornőm pl a végbeléig repedt, és mindig ezzel riogat mindenkit, de azt már nem teszi hozzá, hogy azért, mert a gyerek nem.illeszkedett be rendesen, a doki felnyúlt, hogy a köldökzsinórt leszedje a gyerek nyakáról és még pár nyalánkság, nah én megbeszéltem a dokimmal, ha ilyen gond van, akkor inkább császár, mert ha valami nem klappol a folyamatban, akkor nem kell erőltetni. De ha minden frankó, akkor felesleges a műtét. Én nem szenvedtem napokig sem. Szülés napján már úgy tettem-vettem, mintha mi se történt volna.
Nemrég volt egy kérdés, az oldalon, azzal kapcsolatban, hogy nem lehet kérni csak úgy császármetszést csak úgy. És tessék, meri vállalni valaki, h igen lehet kérni. Orvosi részről nem biztos, hogy etikus ilyet vállalni....
Én természetesen szültem a fiam, könnyű szülésem volt, gátmetszéssel. Szülés után 2 óraval, már simán ültem, sétáltam. Most már nem is látszik, 6 hét után teljesen begyogyult, szinte el is tűnt. Amikor voltam szülőszoba látogatáson az orvosommal, kijelentette, hogy ne is merjek előhozakodni a témaval, hogy császárt kérek. Indokolt esetben fog műteni. Nekem eszembe se jutott.
Köszönöm a nagyon sok választ.
Nem gondolom, hogy leányálom a császár, ezt egy szóval nem írtam sehol.
És a tapasztalatot a rokonokkal azért írtam le, mert láttam már ilyet, de nyilvánvalóan olvasok, meg hallgatok ismerősöket és a többség a természetes szülés mellett voksol a császárral szemben. Én mindenezek ellenére inkább vállalom az utóbbit.
A szülés témát, mint mondtam, ők feszegetik. Megkérdezik mikorra vagyok kiírva, elmondom, és utána tovább mennek és kérdezgetnek.
Inkább mondom azt, hogy császár, mint kertelek nekik az 50-50nel, mert aztán meg aztán meg ennek a miértjére akarnak választ, erről viszont inkább nem beszélnék. (Jó ég, mi pillantásokat kapnék miatta, ha már ettől ez van..)
Szóval nem tudom hogy bújhatnék ki a kérdések alól. Bunkó sem akarnék lenni egy "semmi közöd hozzá"-val.
Ja a másik..hogy lesz így apás szülés.. Ha természetes úton szülnék, sem akarnám, hogy bent legyen. Ezt persze nem mondtam nekik.
Szerencsére a környezetem nem ilyen tolakodó, de van egy két (sok) régi/távoli ismerős, akiket nem akarok elküldeni melegebb éghajlatra, de ha idegen lenne, akkor tuti megmondanám, hogy nincs köz hozzá.
Kérdésedre a válaszom, MAGÁNÜGY. Senkinek semmi köze ahhoz, hogy te miképpen szülsz, milyen nőgyógyászati problémád van, vagy milyen pszichés zavarod. Tessék szépen határt tartani és nem beengedni az intim szférába az embereket.
Kinek jut eszébe megkérdezni, hogy "hogyan tervezel szülni"? Én még nem is hallottam ilyet!
Egyszerűen ez egy oltári bunkóság. Bunkó embert meg nem kell kímélni. Meg kell mondani, hogy erről a témáról nem szeretnél vitát nyitni. Ha erőlteti, akkor ezt még jobban nyomatékosítani, hogy nem vitatéma a dolog. Intelligens ember innentől kezdve befogja a száját, a többivel meg minek állsz szóba?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!