Apás szülés? Miért kockáztattok?

Különben meg senki nem rólad beszélt, itt mindenki általánosított, ha valakinek az miatt nem megy be a férje nehogy megundorodjon a feleségétől az igenis éretlen dolog! Ha a te férjed szülész akkor meg főleg nem értem, mindenki születését végignézi csak a saját gyerekéét nem? De engem ez nem is érdekel a ti dolgotok, jogotok van hozzá ahogy nekünk is jogunk van ahhoz, hogy elérzékenyüljünk és ömlengjünk!

Az álszentséget talán mellőzhetnéd mert itt nem állja meg a helyét, talán azt sem tudod mit jelent, csak a méreg jön belőled ami számomra érthetetlen, illetve van egy tippem miért!

Hát én például sosem sminkelek (na jó, évente nagyjából tízszer ha olyan alkalom van) mert festék-és fémallergiás vagyok. Ellenben mivel falun élünk, rengeteg a kerti munka, és konkrétan a fizikai más területen is, nem csak a kertben. Olyasmikre gondolok, mint kerítésfestés, csirkevágás, nyúlketrecek takarítása. Hogy nézne az ki ha itt is gálában lennénk?...

Nekem akkor is szexi a féjem, ha totál izzadtan bejön a kertből, vagy szimplán hazajön a munkából este és fáradt, ha nem akart borotválkozni, ha gyűrött rajta a póló, ha megint a tegnapi zokniját vette fel, akkor is szeretem ha büdöset hagyott maga után a WC-ben, ha széthagyja a használt papírzsepiket, ha ekcémás a fejbőre, vagy gombás a lába.

Komolyan, ha szeretem őt, akkor ezeken nem kellene túllépnem? Az ekcémás fejbőr például nagyon zavarja, de nem tudunk mit kezdeni vele.

Gondolom engem is zavarni fog,hogy kiszolgáltatottan kell mutatkoznom előtte, hogy látja a fájdalmam és esetleg nem tudok uralkodni magamon, hogy tehetetlen vagyok és esetleg félek, hogy minden véres, satöbbi.

Ő meg nekem segít majd túllépni ezen, mert szeret, és mert társak vagyunk, és mert esküt tettünk amit nem azért tettünk mert kötelező volt.

Én komolyan gondoltam azt,hogy jóban-rosszban, egészségben-betegségben, mindig számíthat rám, én miért ne számíthatnék rá?...

(Még mielőtt valaki azt hinné, hogy maradi hatvanéves vagyok, mindketten nemrég töltöttük a 32-t:) )

Egyáltalán nem vagyok mérges:-)) Te vagy itt a legnagyobb mert ismersz és tudsz rólam mindent! Megnyugodtam:-)

A Te nyugalmad számomra mindennél fontosabb 67%. Ezlért könylej el olyannak amilyennek akarsz:-)

A Veled való beszélgetést pedig befjeztem mert érdemben nem tudok hozzászólni.

Igazából annak örülök hogy végre végre ismerhetek egy ilyen nemes szuperanyát!! Köszönöm a lehetőséget.

Üdv.

Már vártam , forgatókönyv szerint: "álszent" és "szuper anya"! Itt a gyakorin ezt a 2 szót csépelitek egyfolytában! Kicsit több kreativitást azért elvárnék! :-)

Különben kedves vagy, hogy ennyire aggódsz a nyugalmamért de ne aggódj én nyugodt vagyok és maradok is, te sajnos kevés vagy ahhoz , hogy én felidegesítsem magam!

További nagyon szép napot kívánok neked!

"Nem kockáztattam, és soha nem is fogom bánni a döntésemet.Mindenkinek szuvenír joga, beengedi-e párját , vagy sem.De utána nincsen apelláta, mert azért van ilyen is.Mindig kívánatosnak látott, én otthon sem engedem meg magamnak azt a luxust, hogy szét vagyok esve, zsíros melegítő, pecsétes ruha, stb.Persze az embernek vannak gyenge pillanatai,de ha az én férjem itthon maximálisan jóllakik, akkor miért menne máshova vacsorázni?Az egész arról szól, hogy a barátnőm példájából okulva én azt nem vállaltam."

Kedves kérdező!

Én nem tartom furának azt aki nem szeretné ha bent lenne a szülésnél a férje és azt sem aki beengedi. Emberfüggő, de ahogy olvasom amiket te írsz azért van egy két dolog amit szerintem nem jól látsz! Te eleve nem tudod elképzelni, hogy ha bemegy a férfi akkor nem csak udvariasságból marad, hidd el igenis vannak férfiak akiknek ez nagyon fontos! Te írtad, hogy választás dolga, igen az és nálam a férjem választása volt. Nem akartam beengedni (pontosan azért amiért te, hogy ne lásson engem úgy) amiből nagy veszekedés lett mert azt kaptam meg, hogy nem bízom benne. 15 éve vagyok vele és soha nem voltam otthon sem zsíros hajjal, igénytelenül, nő vagyok de ott akkor anya lettem és a férjem igenis el tudott vonatkoztatni.

Az meg, hogy otthon jóllakik és akkor nem megy sehova azt a legnagyobb naivitás gondolni mert lehet otthon mindennap kaviár de ha az ember zsíros kenyeret kíván akkor igenis megeszi máshol, ez is emberfüggő!

A másik dolog , hogy én kockáztatnék most már mert ha ezen múlik a sexuális életem akkor nem a megfelelő emberrel vagyok együtt és az én házasságom ennél több.

Természetesen nem váltok, itt arról van szó, hogy aki beengedi a férjét a szülésére az nem biztos, hogy azért teszi mert elhanyagolja magát különben, és mert neki mindegy minden! Én 3 naponta mosom a hajam mert engem zavar ha zsíros és ennyi!

Mi sem otthonkában, lyukas, pecsétes pólóban és madárfészekkel a fejünkön várjuk otthon a férjünket, pedig beengedtük a szülőszobába!

Engem még takarítani is látott izzadtan, vörös képpel, koszos arccal:) Nem éreztem szükségét, hogy a 40 fokban gálában, talpig sminkben ganajozzam a frissen vásárolt házat:) És nem akarunk válni, pedig a szülésnél is bent volt, lepukkanva is látott, sőt, amikor a terhességem elején naponta kb. 15 alkalommal rohantam hányni, akkor is ott volt velem, és simogatta a hátam. Tervezzük a tesót..

Ha ez nem riasztotta el, akkor miért riasztaná el az a csodálatos élmény, aminek az eredménye a közös gyermek? Egyetértek azokkal a válaszolókkal, akik azt írták, egy erős kapcsolat nem roppan meg attól, hogy mindkét fél EMBER. Gyengeségekkel, tévedésekkel, hibákkal. Nekem sem a külsőségek számítanak, hanem a belső értékek. Egy külsőségekre épülő kapcsolat azért működik, mert valamelyik fél soha nem veszi le az álarcot, sosem tud maradéktalanul önmaga lenni. Csak szerintem az a kapcsolat nem éri meg. Persze ez az én vélemény, sok ember elégedett a látszatélettel, én nem lennék az.

Nem az itt a gond, hogy bemegy-e a férfi a szülésre, hanem az ok, amiért nem engedik be.

Kérdező, te alapból leépítetted a férjedet ezzel a kérdéssel és a kommentekkel, még annyira se becsülöd szegényt, hogy feltételezd róla, nem fog megundorodni tőled, miközben szerelmetek gyümölcsét hozod a világra. Te nem érzed ez mennyire gáz? Áldod az eszed, hogy nem engedted be? Miért, azért mert esélyt sem adtál neki, hogy bebizonyítsa, óriási tévedésben vagy, ő értékesebb annál, minthogy egy szülésélmény miatt tönkretegye a kapcsolatotokat? Erről az oldalról átgondoltad már?

És tegnap este is válaszolt valaki, aki azt írta, azt mondta a férjének, nem jöhetsz be, majd szülés után közölte vele, látod egyedül is megy - te nem gondoltál bele a másik oldalba? Szegény férj kizárólag annyi jött le neki, hogy basszus, ebben sincs rám szükség.

Az összes választ és kommentet elolvastam és arra jutottam, hogy nagyon kevésre becsüli néhány ember a férfiakat, pedig a legtöbb pasiban ennél jóval több van. Azt gondoljátok, ők kevesebbet érnek? Hogy őket ki kell zárni abból, ami ti a szerelmük csodaként éltek meg? Miért? Egyáltalán nem értem. Miért nem hiszitek el, hogy ez másnak is élmény lehet? Csak mert pasi?