Tápszert kapott a babánk, így érdemes még az anyatejes táplálással próbálkozni?
2 hetes múlt.
Magánkórházban született, segítettek bent mindenben, a szoptatást is megmutatták, tanítgatták. Ott nem is volt gond.
Viszont már a hétvége óta nehezebben ment, nem mindig fogadta el, nem is sikerült tartani a kb. 3 órás etetéseket. Azért, mert rosszul aludt éjszaka és napközben is, ha elaludt evés után, kb. 20-30 perceket egyhuzamban csak, sírva ébredt.
Olvastam, hogy próbáljak fejni, de őszinte leszek, számomra az nagyon idegen, kényelmetlen és kellemetlen...
Tegnap végül kapott tápszert, azóta mintha kicserélték volna (aztán lehet, hogy ez csak átmeneti nyugalom:D).
Nincsenek sem sírások, sem sírva ébredések. Alszik rendesen, órákat egyhuzamban, nem csak 20 perceket. Éjjel összvissz egyszer kelt fel, el sem hittem.
Érdemes még próbálkozni az anyatejes táplálással így?
Akár úgy, hogy napközben kap anyatejet, estére, éjjelre pedig tápszert?
válasza:14-es
16-os
Igazi osanyak, az ilyeneket kell kerülni nagy ívben ha jót akarsz magadnak. Ezek azok az anyák akik terhesség alatt 20 kilót híznak mert kettő helyett kell enni (szerintük), terhesség után nem fogynak le mert hát hisz ő kihordott egy gyermeket stb, ha egy másik anya ad a külsejére már szülés után 1 hónappal ők azt mondják hogy fontosabb az hogy jól nézzenek ki mint hogy a gyerekkel foglalkoznának és még végtelenségig lehetne sorolni. Nah az ilyenekre pont nem kell hallgatni. Inkább szakemberre és saját magadra hallgass. Ezek az embereket ebbe lelik örömüket hogy más anyákat lehordjanak. Sok i*dióta.
Azért mert lesz egy gyereked nem jelenti azt hogy te "megszűnj létezni" és tonkretedd magad.
Csak saját magadra hallgass.
Most a sok ősanya gyorsan pontozzon le, legalább estére jut nekik egy kis boldogsághormon. 😀
válasza:Mi az, hogy mire számítottam?
Sosem volt még kisbabánk, fogalmunk sem volt, hogy mire számítsunk. Hiszen nincs két egyforma baba.
A kórházban nem volt gond az etetésével, eleinte itthon sem, aztán kezdődött ez… De egy percig nem bánom, hogy nem szenvedtettem tovább magunkat és tápszerhez nyúltunk. Nem úgy akarok visszaemlékezni az első közös hetekre, hónapokra, hogy én egy roncs voltam, mert küzdöttem a szoptatással (aminek hála a baba is ordított kis túlzással egész nap és egész éjszaka).
Kicsit elszámoltatásnak érzem ezt… Az én gyerekem, ismét leírom. Ha éppen születése után egy percig nem akartam volna szoptatni, ahhoz sem lenne semmi közöd.
válasza:22-es válaszoló, köszi, de sejtettük, hogy valószínűleg ez az átmeneti jó alvás idővel megszűnik majd… :D
És ez nem is gond, a férjemmel felváltva visszük így az éjszakákat, hogy már nem csak én kellek a picinek. Engem tényleg az viselt meg, hogy ÁLLANDÓAN sírt, letettük aludni, reméltem, hogy alszik kb. 2 órát, de helyette 20 perc múlva már újra hallottam, hogy sír. Ugyanez éjszaka is. És ugye én kellettem az anyatej miatt, nem lehetett az, hogy a férjem kel fel és nyugtatja meg, én pedig alszom picit.
Ráadásul császárral szültem, és igaz, hogy gyorsan regenerálódom, de azért mégiscsak szültem, jól esik pihenni.
válasza:Nagyon szuper, hogy szeretnéd meghúzni a határaidat és szeretnél rendszert kialakítani. Ezek tényleg fontos dolgok.
De gondolj bele, hogy az a pici, magatehetetlen emberke 2 hete még a te testedben volt, együtt lélegeztetek, folyamatosan érezte a tested melegét, hallotta a szívverésedet. Most ezek az ismerős, biztonságot adó érzések hirtelen eltűntek. Persze hogy sír.
Kicsit olvass utána, hogy hogyan is működik egy újszülött baba, mert nagyon irreális elképzeléseid vannak. A gyermekágyas időszakban teljesen normális, egészséges és természetes, ha a baba folyton rajtad lóg. Igen, nagyon fárasztó, kimerítő, idegtépő. De hidd el, nem marad ez így örökre.
Ha szoptatni szeretnél, akkor az első 2 hónap gyakorlatilag egyetlen maratoni szoptatás. Ahhoz, hogy elegendő tejed termelődjön, a mellet sok-sok ingernek kell érnie. Nem kell fejni, nem kellenek csodateák, csak mellre kell tenni a babát. Sokszor. Hosszú időre. Ha ezt végigcsinálod, akkor van rá esély, hogy 2-3 hónaposan már beáll a kereslet-kínálat, és akkor már gyorsabban fog menni a szoptatás, nagyobb mennyiséget fog tudni enni a baba, és ki tudtok alakítani napirendet.
Persze adhatsz tápszert is, az is jó a baba táplálására. De akkor is nagyon sok testkontaktusra lesz igénye a babának. Az "ölbebaba" időszakot akkor sem fogod megspórolni.
Kitartás, a gyermek születése egy úgynevezett normatív krízis. Egy normális élethelyzet, de teljesen felborul az eddigi életviteled. És semmi sem úgy alakul, ahogy azt te előre elképzelted.
válasza:"Pont ezt szerettük volna elkerülni, hogy ne csak az etetésből álljanak a napjaink"
De akkor minek kezdték egyáltalán szoptatni? Én nem értem, hát folyik már az infó mindenhonnan az internet korában, 5000+ oldalt találsz, ahol leírják, hogy a szoptatás ilyen az első 3-4 hétben, ha neked teher 1 hónapig kibírni, hogy fel kell kelni a gyerekhez, akkor minek kezdtél egyáltalán szoptatni tápszer helyett?
Azt se értem, hogy ha te ennyire elhatároztad, hogy tápszerezel, akkof minek itt kérdezni? Adjál akkor tápszert, ez itt senkit nem érdekel, elhiheted. Azzal sincs baj, ugyanúgy felnő a gyerek.
Csak a felfogásod fura tényleg, hogy még csak 2 hete van gyereked, de már az anyaság oltárán feláldozásnak nevezed azt, hogy 2 hétig kelni kellett a gyerekhez, meg sokat sírt, mint az újszülöttek úgy általában. Ilyen mentalitással fél év múlva már totál depresszióban leszel.
Nem leszek “depresszióban”, mert nem egyedül vagyok a baba körüli teendőkre.
Leírtam, mi volt a gond a szoptatással.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!