A GYET-en lévő anyukákról miért gondolják azt, hogy lusták, ingyenélők, kiszolgáltatottak, felelőtlenek és még sorolhatnám?

Itt nem az a kerdes, belefer-e az idobe, hanem maga az akarat! Es rengeteg 4-6 oras munka van, ugyanis azoknal is munkaerohiany van.

A haztartas, ha NAPI szinten rendet tart valaki, nem tobb napi 1-2 oranal es ebben a fozes is benne van. Aki emellett nem tud bevallalni egy 4 oras munkat sem, az egesz egyszeruen nem akar.

Es valoban ritka, hogy egy ertelmes tenni akaro no nem akar valami szellemi elfoglaltsagot! Es ne jojjon senki azzal aztal hogy tanul, mert ha haztartasbeli akkor minek tanul? Minek szerez mondjuk kozgazdasz okj-t a mosogatashoz, fozeshez? Ugy dobalozik minden haztartasbeli a "dehat lehet tanulni meg tanfolyamra jarni" mintha ez valoban gyakori lenne toluk..de nyilvanvaloan nem az. Aki otthon van es igy is tervezi, komolyan jogi asszisztensnek, kulkeresnek, tb ugyintezonek tanulni okj-n vagy levelezon? Ne nevettessuk mar egymast.

Max nyelvet tudok elkepzelni hogy tanul de azt is max azert hogy meg tudjon szolalni anyuka is a ferj altal finanszirozott kulfoldi nyaralason.

9, én is a saját környezetemből indulok ki, és kifejezetten a felsőfokú végzettséggel rendelkezők mennek vissza dolgozni, általában igen jól megoldják. Ismétlem, nem a műszakos megoldások, kreatív és felelősségteljes munkakörök, tehát a pénzen túl a szakma szeretete is erős befolyásoló tényező. Ezekben a munkakörökben megengedhetetlen a többéves kiesés.

Aki otthon csücsül, az szinte kivétel nélkül a középfokú vagy értelmetlen felsőfokú végzettséggel rendelkező anyukák táborát erősíti, akiknek egy-két év alibi munkaviszony alatt már egyetlen céljuk a gyerekvállalás és a munka világából való mihamarabbi kilépés volt. A családomban is van több ilyen. Kipotyogtatják a két-három gyereket, igazi munkatapasztalatuk sosem volt, naná, hogy nem kellenek sehová... te alkalmaznál egy tapasztalatlan, gyerekek ürügyén folyton variáló munkavállalót?

Abban egyetértünk, hogy szerintem is a részmunkaidő, a sokkal jobb bölcsis infrastruktúra lenne a megoldás.

11: tök egyetértek. Unokanővérem kifogása is a "tanulás" volt. Valóban csinált két tinglitangli okj-t, amivel azóta sem helyezkedett el, valószínűleg soha nem is fog.

Biztos van, aki képzi magát, de a többség csak azért tanul, mert egy fokkal kevésbé unatkozik, és addig sem kell magyarázkodni, hogy mi a jó istent csinál otthon.

azért manapság még mindig jellemzőbb, hogy aki otthon ül, az tényleg csak otthon ül

- gyerekek oviban, suliban

- házimunka max napi 2 óra, főzéssel, takarítással, mindennel

- nem tanul

- unja magát, de még mindig jobb mint dolgozni

külföldön értem én, hogy önkénteskedik meg egyebek, de nélunk ez nem divat

Én is voltam itthon gyet-en, valóban nagyon elítélik az emberek. Mások vagyunk, sokaknak az, amiért itthon maradtam nem fontos. Sokan nem is próbálják megérteni, elfogadni a másik álláspontját, mert könnyebb ítélkezni és akkor jobbnak érzik magukat.

Nekünk nagyon jó volt, hogy otthon voltam. A reggeli rohanás, hétvégi tanulás, mosás-főzés-takarítás ismeretlen volt. Minden délután és az egész hétvége szabad volt, azt csináltunk amit szerettünk volna.

Sosem unatkoztam :-) Nagymamámra és férjem papájára főztem, intéztem nekik az orvost, bankot, rezsit, ellenőriztem hogy beveszik-e a gyógyszert, minden nap rájuk néztem, beszélgettem velük. Sajnos már nincsenek velünk :-(

Plusz nyilván elláttam a háztartást, az udvart, rendeztem a gyerekeket, ha betegek voltak nem kellett idegeskedni a táppénz miatt, a szünetek sem okoztak gondot. Intéztem a férjem vállalkozásának ügyeit.

És igen, volt időm magamra: tornáztam, kutyoltam házi kencéket magamnak, filmeket néztem, kirakóztam (ez a hobbim), olvastam.

Szép időszak volt az egész család életében.

Felelőtlenség: természetesen fizettük nekem a tb-t, nyugdíj-járulékot. Részt vettem továbbképzéseken, hogyha munkát kell keresnem akkor képben legyek a szakmámban.

Sosem éreztem magam kiszolgáltatottnak. Ehhez valószínűleg kellett az is, hogy a 3. terhességem alatt kórházba kerültem, a 2 gyerek és a teljes háztartás a férjem nyakába hullott. Pontosan tudta, hogy nem ülök otthon a popómon, elismerte az otthoni munkámat. Sosem vetette a szememre hogy ő tart el.

Miért nem kezdődik egyik hozzászólás se úgy, nekem is 3 gyerekem van és mellette van munkahelyem...?

Jaaa, hogy akkor nem irogatna ide reggel 9-kor...

"a háztartásbeli minek tanul" - mert nyilván nem lesz örökké háztartásbeli. A gyerekek felnőnek, a férjjel bármi történhet. Ilyenkor jó, ha nem csak x év tapasztalat van 10 évvel korábbról, hanem valami frissebb is.

Én akkor mentem vissza dolgozni, amikor a gyerekek 11,10 és 7 évesek (ikrek) voltak. Nyáron kezdtem el munkát keresni, szeptember közepétől dolgoztam. Bankszektor.