A szülők miért nem képesek külön szobát biztosítani a gyerekeiknek?

Saját, rossz tapasztalataim alapjàn úgy gondolom, hogy a külön, saját kis kuckó nem luxus, hanem egy alapvetö dolog a normális èlethez. Nem azt mondom, hogy lehetetlen felnöni nèlküle, de sok gondot okozhat.

Èn a húgommal laktam egy szobában, aminek eredmènyekèppen annyira megromlott a viszonyunk, hogy ma màr szinte nem is tartjuk a kapcsolatot. Teljesen más bioritmusunk volt, ezèrt folyton zavartuk egymást, a teljesen más ízlèsünk miatt semmiben nem èrtettünk egyet gyerekkènt, mindenbõl veszekedès lett. Èn èvekig nem engedtem, hogy tv legyen nàlunk, aztán kapott egyet ès onnantól kezdve èjjal-nappal bömböltette, èn meg járhattam a wc-be tanulni. Kèsöbb a barátom sosem aludhatott nálunk, ès soha nem tudtam sehova egyedül elvonulni.

Szèp lassan megutáltuk egymást. Alapbòl talán kiköttünk volna, de szerintem el tudjátok ti is kèpzelni, milyen összezàrva lenni kènyszerböl egy teljesem màs termèszetü emberrel. A vègèn màr nem bírtam elviselni...

Pont emiatt megfogadtam, sosem lesz több gyerekem, mint amennyi szobám, mert ha ennyire eltèröek, megutálják egymást..