Régen a gazdagok, nemesek ritka, különleges keresztneveket adtak a gyerekeiknek, ezzel is különbözve a köznéptől. Ma is létezik ez a jelenség?

Szerintem igen. Ahogyan a puccos, és különleges, ultramodern babakocsikra és babaholmikra is vágynak, úgy arra is, hogy a gyerekük különleges legyen, ha más nem a neve által.

Ma van csak igazán. Alig van olyan gyerek, akinek normális nevet adnak a szülők. Azt hiszik, hogy ettől lesz majd különleges a gyerekük.

Szerintem nem igazán. Mert anno a falubeliek bele sem gondoltak, hogy a 10-20 néven kívül, amit ismernek, létezhet más is, ma meg boldog-boldogtalan anyakönyveztethet kis túlzással bármit, és egyébként is többet tudnak a világról, több ismeretük van, több nevet hallanak. És így a legcsóróbbaknak is lehet nagyon különleges nevük. És ezek között rengeteg nagyon idióta, őrült, borzalmas név van. Szerintem az igényes felsőbb osztályba tartozó családok pont hogy ettől el akarnak határolódni (vagy ha különleges nevet választanak, akkor jól meggondolják, mit, pl. régi grófi neveket, és nem Felhőcskét meg Hoszéármándót mondjuk). Az más kérdés, hogy a gazdagok között rengeteg jóízlést nélkülöző, felkapaszkodott újgazdag proli van, na, ők pont abban hisznek, hogy nekik dukál a különleges név, meg úgy tudják biztosítani azt, hogy a gyerekük is különleges lesz.

Szerintem pont fordítva. Ma a szegények és a kisebbség ad különleges nevet a gyerekeiknek. Gondolom úgy gondolják, hogy ettől majd előrébb jut az életben, mint ők. Körülöttem minden normális helyzetben lévő, vagy gazdag család normális neveket ad a gyermekének. Édesanyám viszont egy olyan településen anyakönyvvezető, ahol a lakosság több, mint fele roma, aki nem, azok sem mondhatóak gazdagnak, sőt, 1-2 család kivételével. Olyan neveket adnak a gyerekeknek, hogy a hajunk égnek áll tőle, vagy épp a röhögőgörcstől fetrengünk a földön.

Manapság már nem csak a gazdagok között ciki rendes, magyar nevet adni. Sajnos.