Tesóm tíz éves fia már öt éve nálunk lakik. Párom már kezdi unni, hogy plusz egy gyereket etessen. Mit tehetnénk?

ez a gyerek nem idegen, majd ha önmagamtól vállaltam 1 évre, akkor jogos a felvetésed...

de egy kutyát, akit befogadtam, sem viszek vissza

#123/#126/#127 (stb) hogy egy szakítási szituba ki marad és ki megy, az nem kívánságműsor, azt a tulajdonviszonyok döntik el, ennyi. Ha az ingatlan valamelyiküké akkor a másik megy, ha közös, akkor meg megegyeznek valamiben... pl. hogy az ingatlanban maradó fizet a másik fél ingatlan használatáért a távozónak.

A "ki tartson el kit" sem kívánságműsor, a 3 közös gyerek eltartása közös felelősség, a negyediké meg annak a dolga teljesen, aki vállalja. De ez itt formalitás, mert rendszerint a jövedelem felét ítélik meg tartásdíjként 3 gyerek után, viszont 4 (5,6...) után se lehet többet, tehát a tartásra kötelezettnek voltaképp mindegy, hogy 3 vagy 3-nál több.

Tehát mondjuk az a (remélhetőleg ELVI) helyzet, hogy mondjuk közös az ingatlan, és a Kérdező marad a 4 gyerekkel az egész ingatlanban és a férj költözik, az úgy nézne ki, hogy a Kérdező kapja a saját fizetését, a gyerekek utáni szociális juttatásokat, meg a férje fizetése felének a közös ingatlan rá eső felének használati díjával csökkentett részét, tehát mondjuk a fizetése negyedét.

És egyedül maradna 4 gyerekkel...

Persze, ilyent lehet ötletként felvetni, de valójában a Kérdező egyáltalán nem járna jól vele a jelenlegi helyzethez képest, ha abból indulunk ki, amit mondott, vagyis hogy a férje a fő kereső.

Utolsó...igazad van...

Főleg abban,mhoyg ők úgy járnánaka a legjobban, ha értelmesen megbeszélnék a dolgokat. Csak reagáltam az előttem válaszadőra..

Egy masik tény, hogy én nemmtudnék olyan érzelmi analfabétával együtt élni, akihez 5 év alatt nem nő hozzá egy gyerek,makit óvodáskora óta nevel...de szerencsére nem én vagyok ebben a helyzetben...

#136, valóban, mindenki azzal jár általában a legjobban, ha a felek képesek a problémákat egymással megbeszélni, megegyezni.

De nem csak az anyagi részről van szó, az egész át lett víve abszurdba... a valóságban egy ilyen ügy kb úgy nézne ki, hogy mondjuk a Kérdező bemegy a gyámhivatalba, és elindít egy evelőszülői/családbafogadási/örökbefogadási/bármilyen eljárást, mit gondolsz, mi a gyámügy első számú kötelessége?

(úgy van, az, hogy behívja nyilatkozattételre a Kérdező házastársát - mér persze, ha nem eleve együtt mentek és indították, ami ilyen esetekben szokásos). Na, ha ilyenkor a házastárs/élettárs nem megy el, vagy nemlegesen nyilatkozik, akkor az ügy lezárva, nyilván nem fognak semmilyen jogcímen egy gyereket ott elhelyezni, ahol a családtagok valamelyike kijelenti, hogy nem kívánja vállalni a felelősséget érte, csak akkor működhet a dolog, ha mindketten vállalják. (ha hivatásos nevelőszülőről lenne szó, még a tanfolyam elvégzését és az erkölcsi bizonyítványt is kérnék a férjtől IS, függetlenül attól, hogy nem ő lesz a hivatásos nevelőszülő - persze itt ezen utóbbiak nem kellenek, a tanfolyam biztosan nem, és talán az erkölcsi se.... elég ha a másik is IGEN-nek nyilatkozik)

Tudod, ez pont olyan, hogy házasság sem jön létre úgy, ha csak az egyik fél mond IGEN-t:)))

Persze erre megteheti a Kérdező, hogy elválik, és akkor felmerül a kérdés, hogy mi lesz, amíg a válóper lefut, és mennyi esélye van egy frissen elvált, 3 gyerekét egyedül nevelő nőnek arra, hogy - az előzményekkel és a kialakult kapcsolattal együtt is - őt találják a legalkalmasabbnak...

Ezekkel azért nem árt, ha a Kérdező is tisztában van, mielőtt a gyámhatóságra megy...