Akkor most egyik anyuka sem önmaga, és nincs jól mentálisan/fizikailag? Ez lenne az általános?
Régebb óta követek Instagramon egy 2 gyermekes influencer anyukát, aki nem mindig csak azt mutatja, hogy minden tökéletes és szipiszupi, hanem rendszeresen felvázolja a gyereknevelés nehézségeit, árnyoldalait, nyíltan leírja, hogy miket nem szeret az anyaságban, felvállalja az érzéseit, tehát nagyon őszinte.
Na de annyi a lényeg, hogy ma kitett egy posztot, ami több róla készült képből áll, és az egyik képre azt írta, hogy "úgy érzem, nem vagyok önmagam", a másikon pedig a következő kérdéseket tette fel saját magának:
"Jól vagyok? Nem."
"Boldog vagyok? Részben."
"Elég ez nekem? Nem."
Ez lenne a normális?
Anya nincs jól, de ez nem számít, mert az a lényeg, hogy a gyerekek szükségletei ki vannak elégítve, és ők boldogok? Ez így van rendjén?
A társadalom miért nem törődik jobban az anyukák mentális egészségével, jóllétével?
Nem azt szokták mondani, hogy boldog, kiegyensúlyozott gyereket csak boldog, kiegyensúlyozott szülő tud nevelni (tehát boldog anya=boldog gyerek)?
Hogy van ez?
36-os, kezdjük ott, hogy nem évek óta foglalkozom ezzel a témával, hanem gyakran olvasgatok anyasággal, gyerekneveléssel kapcsolatos fórumokon, és pár hónapja kezdett el érdekelni. Szerintem nagyon összekeversz valakivel.
Egyébként meg mondd már el, hogy melyik mondatomban osztottam én ki az anyukákat? Abban, amelyikben azt írtam, hogy aki nem érzi jól magát, az kérjen segítséget a szakembertől? Ez mióta kiosztás?
Azt sem írtam sehol, hogy szerintem csupa öröm és csoda a gyereknevelés, de mindegy, hagyjuk is.
38-as, na ezaz, hogy a gyerektelen embereket már nem is érdekelheti az, hogy milyen gyerekkel az élet? Én is folyamatosan csak a bántásokat, kritikákat kapom a kérdéseim alá, pedig az ég világon senkinek sem ártok vele, meg egyébként is, nyugodtan tovább lehet görgetni.
Miért baj az, ha érdeklődöm a témában? Akkor ennyi erővel mondhatnám azt is, hogy akinek nincs kutyája, azt nem érdekelhetik a kutyák. :D
Egyszer azt is megkaptam itt Gyakorin, hogy lőjjem már le magam, csak azért, mert kiírtam egy nyamvadt kérdést. Ennyire frusztráltak az emberek? Vagy mi van mostanában?
De hogy a 40-esnek is válaszoljak: engem csak az érdekelt, hogy ha a legtöbb anyuka boldogtalan/nem érzi jól magát, és ha annyi rossz dolog van a gyereknevelésben, akkor miért vállalnak gyereket az emberek.
válasza:De hogy a 40-esnek is válaszoljak: engem csak az érdekelt, hogy ha a legtöbb anyuka boldogtalan/nem érzi jól magát, és ha annyi rossz dolog van a gyereknevelésben, akkor miért vállalnak gyereket az emberek.
Mert előtte nem tudta, hogy milyen lesz? 🤷🏻♀️
Senki nem beszélt neki a rosszrol, csak a rózsaszín kodrol.
Azt hiszed ha szülés előtt "tájékozódsz" akkor nem érhet meglepetés?
Mese habbal.
válasza:#42: Én meg azt mondom, hogy erre több mint 100 korrekt választ kaptál már. Én kb. 1 éve gyakorizom, ezidő alatt ennyi választ biztosan olvastam amit neked erre es ehhez hasonló kérdesedre kaptál.
És azt teszem még hozzá, hogy ezen túl nem nagyon fogsz újat hallani erről. Innentől mar csak a saját tapasztalatod tud hozzáadni ehhez.
válasza:Szerintem ő egy troll
Nem létezik, hogy egy felnőtt nő ennyire legyen már...
válasza: válasza:#49, nem, ő már most érti.
Azt írta , hogy a gyerektelen is érezheti, értheti azt amit egy anya
Hiába írtad le neki ezt ilyen szépen, nem fogja megérteni mit is írtál neki...
válasza:Gyerekkel az élet sokkal nehezebb. Minden szabad percet, pláne amíg nem jar intezmenybe, gyakorlatilag meg kell szervezni. Ha apuka vigyáz rá, még az is szervezest igényel. Napi 4-5x-i étkezest kell biztosítanod. Minden egyes nap, és ha nem is te főzöl mindig, akkor is kell (nekem ez pl. nagyon nehez volt eleinte,mert az én reggelim egy kavé, ebédre mindig beültem valahova, vacsora meg valami saláta.... hát ugye gyerekkel nem így van).
És akkor ez csak 2 dolog az ezermillióból. Persze hogy az ember néha menekülne.
Gyerek előtt jöttem-mentem, utazgattunk, kávezgattam, korzózgattam, mozizgattunk pedig masfel állasom volt, hétvegen is dolgoztam, de mégis, én osztottam be az időmet. Ha elfaradtam, aludtam. Hamarabb lefekudtem,vagy később keltem,vagy két meló közott ha volt egy kis időm. Na most ugye ilyen nincs gyerekkel, aki 6-7-kor kukorékol... plusz az éjszakai alvás egy faklyasmenet. Nyilvan az ember kiborul egyszer-egyszer.
De ott a gyereked. Akit valami rejtelyes oknal fogva imadsz (általában azert így van). És ez felülír sok mindent. És erről nem lehet ennél többet mondani, mert ezt a féle szeretetet megélés nélkül nem nagyon lehet megérteni.
Továbbá, miért is élünk? Hogy állandoan minden happy legyen, könnyű, csak önmagunkkal tudjunk foglalkozni és mindig mehessünk ahova akarunk, es minden penzunket sajat magunkra költhessük, és korlatlanul élvezhessük a netflixet? Persze van a hivatás is, az keményebb dió ha esetleg el kell engedni, de teljesen általában nem kell. Ugyhogy lehet szeretni egy negézsegekkel teli életet is, akkir is, ha eleg sokszor előfordul, hogy éppen világgá szaladnál. De csak megy tovább az élet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!