Tudom, hogyan kell fogyni, de nincs hozzá erőm, se mentálisan, de néha fizikailag sem. Van tippetek, hogyan motiváljam magam?
Hiába tudom, hogyan kell kalóriákat számolni, CH diétát tartani, stb, képtelen vagyok ehhez tartani magam. Az étel, mint örömforrás szerepel az életemben, és nem tudok rá alternatívát. Kicsik még a gyerekeim, sokszor örülök, ha nap végén lyuk van a hátsómon, nemhogy még hobbikról, bármi rekreációs dologról gondolkodjak, az evés meg könnyű, azt lehet úgy is, hogy közben a gyerekekkel vagyok. Plusz ugye az említett kicsik miatt aludni sem tudok sokat, így nyilván a magas energiatartalmú kajákra vágyom nagyon, amik nyilván hizlalnak, mert ha alvásból nincs erőm, akkor legyen másból. Sosem voltam sportember, nekem a sport az egy kötelező feladat, nem élvezet, és ennélfogva ha neki is kezdek valaminek, 2-3 hét a nagyon max, ameddig kitartok mellette, aztán abbamarad, de inkább még annyi ideig se tart a lelkesedésem.
A terhességeim alatt terhességi diabéteszem volt, akkor minden probléma nélkül tudtam tartani a kellő diétát. Mert az ugye a gyerekek érdeke volt, most, hogy már nem vagyok terhes, nem is tervezek több gyereket, valahogy könnyebben elengedem az egészségemre vonatkozó megszorításokat. Csak közben meg ugye ott van az is, hogy nem vagyok még (nagyon :D ) öreg, jó lenne jól kinézni, ehhez pedig fogyni kéne. És még csak nem is sokat, 3-5kg is elég lenne, nem kóros a helyzet. De inkább az életmódváltás az, ami nehéz, a CH-diétát tartani, megelőzendő vagy legalábbis kitolandó a gyakorlatilag elkerülhetetlen 2. típusú cukorbetegséget, de hiába tudom, hogy ez borzasztó fontos lenne, elhatározom, hogy akkor na, ma majd megfelelően eszek, bumm, a lányok összevesznek és órákig hallgatom a hisztit és próbálok békét teremteni köztük és elfogytam, nincs energiám, a következő mozdulatom, hogy rendelem a pizzát vagy kfc-t vagy akármit. Még szoptatok, alkoholt sem ihatok, de korábbi tapasztalatokból kiindulva ha iszok, akkor még nagyobb valószínűséggel rendelek valami hamburger-jellegűt, szóval az pont nem segítene a fogyásban/egészséges életmódban.
A férjemnek hasonló gondjai vannak, nem tudjuk egymást motiválni, mi a bűnben vagyunk társak, egymást szirénkedjük bele a rosszba. Szeretem, de neki 3-5kg-nél többet kéne fogynia, és ő még csak nem is bízhat abban, hogy talán ha kialussza magát vagy abbahagyja a szoptatást, könnyebb lesz neki.
Szóval ilyen helyzetekben nektek van bármi ötletetek, hogyan lehetne kikerülni az ördögi körből, át egy kicsit egészségesebb, jobb mintázatba? Hogyan lehet fogyni, ha kb az egyetlen instant örömet az étel okozza?
válasza:Nekem van. Sajnos nagyon hasonló a helyzetem de férj és gyerekek nélkül.
Ami nekem bevált az hogy felfogatam egy dietetikust. Aki ismét segít az alapokkal (ha nem is mond újat de megerősít). Segít gyakorlati tanácsokkal. (Nekem napi 9 órás a munkám, meleltte egyetemet végzek, edzék, hobbizok stb, nekem sincs sok idom). Illetve időnként számonkér. Vannak kontroll alkalmak, egyre ritkábban de rendszeresen. És amint elértem a célt majd, lesz még egy három hónapra rá hogy meg is tartsam. Ez abszolút motival.
A másik amit a szived melyen te is tudsz, en is tudtam az a mentális segítség. Mindenképp kell ha ilyen a viszonyod az evéshez. Enélkül hiába tudod az elméletet.
És a végére pár vegyes gondolat
- meal prep, készítsd előre az ételeket, akár 3 napra. Nyugodtan fagyassz is belőle. Így 3 naponta kell csak főzni és mikor nagyon nincs energia akkor is van mihez nyúlni
- fagyasztani csomó mindent. Én pm korpás cukormentes mini palacsintákat szoktam egyszerre megcsinálni és párat előveszek reggelire vagy uzsira amikor kell.
- slore tervezd meg nelyik nap melyik etkezesre kb mit fogtok enni.aszerint vasarolj be. Ettol el lehet terni de kiindulopontnak jo
- ha megtehetitek anyagilag, renseljetek ebedet olyan helyrol ahol egeszseges alapanyagokkal dolgoznak pl bp-en a nutrifit kitchen
- amíg úgy ténylegesen komolyan el nem határozzátok és el nem kezditek a gyakorlatban is támogatni egymást, addig nem fog menni
- képzeld el ha a gyerekeidnek is a most kialakult szokásoktól utána olyN nehéz lenne felnottkent az etellel valo kapcsolata mint neked. Ez engem nagyon megremit. Huszonéves vagyok, baratnom is. Ő akkor eszik amikor éhes, tudja mennyivel lakik jol, nincs elhizva, jol erzi magat es barmikor elvez egy szelet sutit is, tobbet nem ir enni. En 20 eves koromig azt sem tudtam mi az hkgy éhség. Ha elém rakták, ettem. Addig amíg ki nem pukkadtam. Azt hittem ez a jóllakottság. A család minsig együtt evett és meg se fordult a fejemben hogy kevesebbet egyek mint a 4 éves bátyám. A kaja mindig jutalom volt. Édesség mindig volt otthon. Szüleim máig elhízottak. Ezzel csak azt akarom mondani hogy a gyerekeknek most alakitjátok ki a kajához való viszonyát. És mennyire utálna 20 év múlva ha miattad nen lenne jó kapcsolata az étellel. Ha az egészséges étkezést egyedül kéne megtanulnia amikor már rég késő. Szerintem haragudnál magadra és nen ilyen életet akarsz nekik
Összességében azt tudom mondani hogy egy számonkérő dietetikushoz menjetek el páros programra. És ha belefér a keretbe akkor pszichológus
Ezen kívül főzés és tervezés
válasza:Majd,amikor futsz a gyerekek után,akkor akkor muszáj lesz utolérned őket.
Őket mindenképpen irasd be sportra,amint lehet babaúszás,gyerek torna, tánc, stb
Rengeteg mozgásforma van, valamelyiket biztosan megszeretik. Illetve te is. 🙂
válasza:Az 1-es válaszoló nagyon tökéletesen leírt mindent, csak megerősíteni tudom.
A motivációd lényege tényleg az legyen, hogy a gyerekeidnek most alapozod meg a jövőjét az egészséges életmódhoz!!!
Amikor én szültem a két kicsit egymás után kb 20 kg plusz volt rajtam. Mondjuk én enni se tudtam mellettük mindig csak kapkodtam, S reggeli kávé is kihűlve meredezett órákig... Szóval alig ettem napközben, este meg boldogan nassoltam amikor aludtak, szóval nem fogytam egy dekàt sem. A gyerekeimet meg már kicsi koruktól kezdve "kényeztették," a nagyik az édességekkel.
Azután egyszer betelt a pohár és azt mondtam nem! Nem lesz otthon tartva édesség feleslegesen, mert azt mi is megcsócsáljuk a férjemmel, csak egészséges ételeket főzünk és persze a mozgás. Nekem fiaim vannak, akkor már ovisok voltak, elkezdtem focizni velük az udvaron. Meg fogócskázni. Meglepő, hogy egy 3 éves milyen gyorsan tud futni!
Szóval úgy alakítottuk az életünket, hogy a mozgás szeretetét és az egészséges táplálkozást beléjük neveltük. Csak így megy, közös erővel és példamutatással.
Ami az ételhez való viszonyodat illeti, amit írtál, nyilván a hiányzó szeretethormont pótolod az evéssel. Ez ugyanolyan függőség mint másnak a cigi vagy az alkohol. Ezen segíthet szakember, vagy saját magad önismereti úton, ha a mélyére tudsz ásni, honnan ered a függőség.
De a legfontosabb az első lépés megtétele. Az, hogy azt mondod, elég volt! Változtatni akarok!
Sok sikert kívánok.
válasza:hat en azt mondanam, amig szoptatsz, ne csinalj semmi radikalisat, es ne varj magadtol tul sokat, amig ilyen kicsik a gyerekek
az ember akaratereje es az energiaja veges, egy fogyokura pedig rendkivuli koncentraciot, tervezest, elokeszitest igenyel
ez valoban a "sokszor örülök, ha nap végén lyuk van a hátsómon" idoszak, raadasul szoptatasnal amugy is maskepp mukodik az anyagcsere, hormonok stb., a kialvatlansagrol nem is beszelve
nem negativ vagyok, hanem realista
vegul is neked kell donteni, de en varnek meg ezzel
A férjemnek ugyanaz a problémája, és ő pedig nem szoptat.
Amúgy nem olyan rettentően kicsik már a gyerekek, 3 és 1 évesek, szóval már nagyobbak annál, hogy kifogásként használjam őket, csak közben meg tényleg annyira leszívják minden energiámat, hogy egyszerűen képtelen vagyok bármi mással foglalkozni, mint velük. A kicsi még rengetegszer kel éjszaka, foga jön, mittudoménmi, a nagy meg dackorszak közepén, napközben elég durván igénybe vesz, és a kicsi az, aki még szopizik elég sokat, de azért már nem az a szint, mint egy újszülöttnél, hogy annyira kímélni kellene magam. Igen, tudom, hormonok meg satöbbi, de azért nem is akarok ezzel takarózni.
Köszönöm a támogatást, egyébként, amit az #1 ír, az valóban igaz, pszichológiailag kéne összeszednünk magunkat mindkettőnknek a férjemmel. Remélem egyszer tudunk rá időt szánni, mert most egyébként örülünk, ha egyáltalán a gyerekek nem szenvednek hiányt belőlünk, magunkra semmi időnk nincs (költözés, házfelújítás saját magunk által, én most állok vissza részmunkaidőben dolgozni, szóval annyira azért nem unatkozunk).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!