Valaki megmondja nekem hogy mi szép az újszülött korban? 🥲

Szoptatástámogatás Facebook csoportot szívből ajánlom. Sok anyag van és kérdést is lehet feltenni időközönként. Azért írom mert sokan belemennek abba a hibába hogy nincs elég tej, közben van, de a tápszerrel csak csökkentik.

Én is beleestem ebbe a hibába, tehát nem nem vagyok tökéletes. Egy hónap után ennek a csoportnak köszönhetően sikerült visszahoznom.

A cicirágást is megértem. Volt egy időszak abban az egy hónapban hogy néha már jöttek a könnyek amikor cicizni készült. Nekem sebes volt, amikor ez elmúlt, onnantól nem fájt. Most már csak akkor fáj, ha jön a foga.

Nekem egyébként néha néha hiányzik az a kor, átélném újra, bár nyilván "csak a szép időket.

Te most ezt érzed, amit meg is értek, hiszen te nem tudsz pihenni, a gyermekednek meg pont rád van szüksége. Erről jut eszembe , segítséget kérni nem szégyen. Apukának, esetleg mamának is lehet mondani, hogy vegyék át egy kicsit. Persze ha van rá lehetőséged.

Kitartást. Lesz ez még könnyebb. 💝

Hát... ööö...

Én imádom, hogy az enyém már 1,5 éves :D szép egy korszak ez, még ha nehéz is most bírni vele.

8-9 hónapos kora előtti időszakból meg semmit sem sírok vissza.

Van nagyobb gyerekem is (8 éves) de nála is mindig ezt gondoltam.

Nyugi, igazad van, szerintem se az a legjobb rész.

Én még 37 hetesen festettem a szobáját, minden órásan létráztam, nagyon sokat dolgoztam vele. Majd hazajöttünk és 2 nap alatt összekakilta az új matracot, új szőnyeget, a frissen festett falat és persze engem. Sírni tudtam volna. Jó, kicsit sírtam is...Meg persze takarítottam és festettem újra. Azóta is rettegve pelenkázok. Folyamatosan mantrázom neki, hogy most nincs pisi, nincs kaki🙏 A krémet legszívesebben egyenesen a tubusból nyomnám a gyerekre a zárt pelenkába valamelyik lyukon🤣 Azóta ezek a balesetek megszűntek, de még mindig félek. Jó, párszor lepisilt, de az már semmi az elejéhez képest.

Ezt azóta felváltották az éjszakai ordítások. Az nagyon kemény. Már nem állok a lábamon a fáradtságtól és bármit teszek, úgy üvölt, hogy beleremegnek a falak. Aludni egyébként se szokott, de amikor csöndben nem alszik, azt szeretem. Imádom, hogy órákon keresztül képes elnézelődni. Olyan értelmesen néz rám a kis szemével és egyébként is, nappal egy valódi csoda. Olyankor megbeszéljük az élet nagy dolgait, összebújunk aludni, értsd, én becsukom a szemem és azonnal aludnék, de folyamatosan csapkod a kis kezével, mert ő meg véletlenül sem. Úgy bújik, ahogy senki és ha kérem "puszit ad". Engem az tart életben, hogy még jobban fogom élvezni, ha kicsit nagyobb lesz, komolyabban tudunk játszani, beszélgetni, ugyanakkor meg, olyan gyorsan elrepül ez az idő. Soha többé nem lesz ilyen kis maszat. Nem úgy akarok visszaemlékezni, hogy folyton csak azt vártam, essünk már túl rajta. 1hónapos. Kitartást neked!🤗

(Bocs de ne használd már a szülés utáni depi kifejezést, mert ez nem az. Ha az lenne azt nem adnád ki egy gyk-s kérdés kiírásával… ez nagyon max baby blues vagy méginkább nem szoktad még meg az új életedet)

Én semmi pénzért nem csinálnám elölről az egészet, pont a babákat miatt. De így 4 év távlatából már van benne szép, de tény hogy ott és akkor én se találtam.

Minden korszak maskepp nehez. Nekem most se konnyebb a 1,5 evessel, mint amikor ujszulott volt, csak epp tenyleg mas miatt nehez.

De ez van. :D