Állandó segítségnek a nagyszülő? Van, ahol ez (jól) működik? Volt ebből konfliktusotok?

Hát itt most mit kell elképzelni, rendszeres bejárónőre gondoltok, háztartási segítőre, aki X időközönként jön és intézi a dolgokat, vagy eseti alapon, amikor szükség van rá, akkor ugrasztani valakit? Mert ez utóbbi nálunk szuperül működik egy nagymamával, de előbbire meg nyilván nem akarnám őt felkérni, hiszen azért az egy nagyobb léptékű feladat lenne már.

Amúgy egyébként nálunk ez úgy működik, hogy anyósom, aki rettentő lelkes és aktív és akarja és szereti (mielőtt még jönnének a kritikák :D ), szóval ő az, akihez megyünk minden vasárnap ebédelni, ő meg készít nagyjából egy hadseregnek is elegendő kaját, amit hazahozunk és nagyjából csütörtökig elég is, szóval mondhatni főz ránk. Ha elmegyünk pár napra, nyaralunk, akármi, akkor a macskánkat elvisszük hozzá, és ő vigyáz rá, a cica ismeri, szereti őt, ismeri a házat is, szóval jól elvan ő ott. Amikor a férjem lázas beteg volt valami ovis vírustól, nekem meg pont begyulladt a mellem és kb csak haldokolni volt erőm, akkor felhívtam, és jött egy kicsit segíteni a gyerekek körül, kicsit rendet rakott a házban is, elindított egy mosogatást, mittudomén. A gyerekek rendszeresen vannak nála hétvégén, amikor nincs más programunk se nekünk, se neki (pl most is), hogy mi tudjunk a férjemmel kicsit pihenni, néha elmenni moziba, csak úgy randizni, ilyenek.

Cserébe nyilván mi is segítünk neki, ahol tudunk, amit igényel, szóval nem egyirányú ez a dolog nyilván, de azért nem is olyan, mint pl az a lány, aki jár hozzánk hetente takarítani és rendet rakni, ablakot mosni, stb óránkénti díjért cserébe.

Nálunk ez szuperül tud működni. De anyósom olyan is, ő egyetért a nevelési elveinkkel is, nem tolakodik, nem szól bele semmibe, abszolút normálisan kezeli a kéréseinket is (ismét: kölcsönös), szóval vele ez nem is volt soha gond. Amíg gyűjtöttünk saját ingatlanra, addig nála laktunk (1,5 évig), addig sem volt soha gond ebből, mert egy normális nő, akivel könnyű kijönni. Anyámmal ez biztosan nem működne ugyanígy, ő ha jön két napra hozzánk ünnepekkor (szerencsére külföldön lakik), akkor nagyjából két óra után már küldeném haza szívem szerint, amint nem az időjárásról meg az ilyen-olyan nyavalyáiról van szó, egyből összeveszünk, mindenbe beleszól, mindent megkérdőjelez, semmiben sem ért egyet, rá pl a gyerekeket nem merném rábízni több napra, max ha már mindkettő legalább felsős lenne, esetleg, de addig semmiképpen. Ha vele kellett volna együtt élnünk, amíg gyűjtögettünk, akkor ezerszer inkább albérletbe mentünk volna vagy külföldre vagy valami. Szóval ez a fajta együttműködés nagyon nagyban múlik a résztvevők személyén.