Jön valaki, és mindig rám marad a gyerek, full idegbeteg vagyok, mit csináljak?
Van egy 4 hónapos lányunk, tervezett baba. A munkamegosztás hívei vagyunk, és ezt alkalmazzuk a gyereknevelésben is.
Viszont amikor jön valaki, vagy éppen mi megyünk valakihez, akkor mindig rám marad a gyerek, mert a párom éppen akkor kapcsolódik ki. Ez folyamatos vitaforrás. Amikor a párom küldöm a gyerekhez, mert mondjuk sír vagy etetési idő van, akkor valahogy mindig nem tudja megnyugtatni, vagy pont akkor nem fogadja el a kicsi a kaját tőle, így nekem kell menjek. Ebből már rohadtul elegem van, hogy én nekem nem jár a kikapcsolódás, mindig a síró gyerekkel kell foglalkozzak, nekem kell felállnom mindig az asztaltól, nekem kell elvonulnom. És nem akarok mások előtt veszekedni, de most is előfordult, mert nem akarom elhinni, hogy nem bírja megoldani, amikor alapjában véve megy minden.
Szánalmas ősanyák gyülekezete, tisztelet a kivételnek!
Szégyen amit műveltek néha.
18as, ennyi erővel anyuka meg mehet vissza dolgozni hogy ne apuka keresse egyedül a pénzt. Hiszen ez a munkamegosztás nem?
Ha anyukának zavaró a saját gyereke, cseréljenek, menjen 6. hónaptól apuka gyedre anyuka meg dolgozni.
52. De nem apuka keresi egyedül, az anyuka vsz csedet kap, nálunk a családi bevétel fele a csedem volt az első 6 hónapban.
Emellett ilyenkor fel szoktam vetni a fickóknak, hogy egyidős-e a pár, vagy esetleg lesz pár év nyugdíj előtt, amikor Anya keresi rá a pénzt. Ilyen logikával.
Ez azért már a másik túlzás, amit írsz.
Képmutatás azt mondani, hogy a két szülő egyforma tud lenni. Jó ha mindketten vannak, mindketten mást fognak a gyereknek tanítani.DE ettől az első időkben illetve míg az anya vissza nem megy dolgozni sokkal több időt tölt a picivel mint az apa és ennélfogva nem is egyenrangú szülők. Ettől még az apa semmivel sem carabb, csupán mivel mindenki pénzből él így ugye dolgozni is el kell járnia valakinek.Egyenrangú akkor volna ha napi ugyanannyi időt töltene a babával.
A másik.Ha jól értem nem arról van szó, hogy apuka ne venné ki a részét, csak mondjuk a babát esetleg valóban jobban tudja nyugtatni az anyuka idegenek között.4 hónap után ettől ő idegbeteg.Hát szegény anyunak nem kellett volna gyereket vállalnia.
A nehezen nem ez az időszak.El fog indulni, 100 fele fog menni kb fél perc alatt...na majd akkor lehet idegbetegnek lenni.De egy 4 hónapos baba miatt????
És nem, nem vagyok ősanya semmilyen tekintetben.De a kérdezőnek viszonylag jó a helyzete és még így is szegény már tönkre van:D
Régen ez egy pszichológiai alapvetés volt: az anya az elsődleges gondozó, akivel a baba azonosul, az apa a világgal talàlkozast képviselő és a világba beavatást végző személy.
Ranschburg is pl adta ezt elő, aki nem igazán ősanya.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!