Mikor mondjátok anyósnak, hogy ez sok?
Még csak terhes vagyok, de próbálom kitalálni, hogy hol húzzuk meg a határainkat.
Kitaláltuk, hogy milyen kiságyat vegyünk, anyósomékat megkértük, hogy segítsenek hazahozni az ikeából. Anyósom hónapok óta küldözgeti a bababútorokat, neki ez a faktum kiságy tetszik. Már amikor elmondta neki a férjem, hogy ilyet veszünk is le akart beszélni (a színe miatt, meg mert egy ismerőse vett és végül a szülői ágyban aludt a gyerek). Mivel ez nem jött össze, ezért ma hajnalban nagyon enyhe, de pánikrohama volt, most hívott apósom, hogy bent vannak a kórházban.
Nem tudom mit csináljunk. A kiságy nekem teljesen mindegy, de azt nem tartom normális dolognak, hogy az egyik nagyszülő pánikrohamot kapjon rajta, ahogy azt sem tudom, hogy mi lenne a jobb, ha most engedjük a másik ágyat, de akkor mindig engedni fogjuk (?) vagy ha egy nagyjából lényegtelen és nekem nem is fontos témában nem engedek és ő ezért pánikbeteg lesz.
Nekem az az érzésem, hogy ez nem arról szól nála sem, hogy milyen a kiságy, hanem a kontrollvesztést élheti meg rosszul, hogy nem tud beleszólni, amivel előbb-utóbb szembe kell nézni. De ha meg tényleg csak a kiságyról szól…
Szerintetek mi lenne a jó döntés?
Sziaa!én csak annyit tanácsolnék,hogy gondold át,ha a mama van a gyerekkel sokat akkor azért ezt azt eldönthet,de! Pl mosószert írtad..nahát ilyen dolgokban akkor kérném ki a véleményét ha nem tudok dönteni.De sztem megtudod venni egyedül is :)
De egyébkent bármiről kérdezhetsz tőle véleményt nem eldöntetni akakrod vele:)
Vigyázz azért mert fejedre nőlhet sokat segít,de később feltűnik ,majd hogy mindent is megakar mondani :)
#60 Kicsit azért tegyük hozzá, hogy egy oldalról nézed. Külföldön is kevesen mennek vissza 6 hét után, ráadásul én sem ezt tenném, hanem 6-9 hónapos kor után mennék vissza.
Ráadásul valamiért 8 órával számolsz konstans, amikor többször leírtam, hogy azért az extrém ritka eset, hogy 6 órát végig kell dolgozni (ha akarsz dolgozhatsz annyit, de nem szólnak be, ha kevesebbet csinálsz), ráadásul tényleg annyi nagyszülő van, vagy ők vagy a férjem csak elviszik sétálni, fürdetni, vacsoráztatni 1-2 órára, ha nagyon ki vagyok készülve, nem gondolom, hogy kifejezetten a bébiszittert kellene ezzel fárasztani (vagy anyósomat). Még az is lehet, hogyha jól jön ki, akkor elég gyakran a gyerekkel egyszerre tudok aludni, aztán dolgozok este.
Másrészt nem tudom, hogy neked vezetőként mennyire volt elvárt az éjszakázás, nekem van benne tapasztalatom, persze nem olyan, mint gyerekkel, mert hallottam, hogy ez “ahhoz képest semmi”, de legalább nem nulláról futok neki. Az előző munkahelyemen kicsit lazán kezelték a magyar szabályozásokat, és minden második héten én voltam a készenlétes. Ez gyakran azt jelentette, hogyha gáz volt, akkor hívtak hajnalban többször, úgyhogy van benne valamennyi tapasztalatom, hogy milyen úgy nekiállni dolgozni, hogy egyik este alig aludtál és csak a tea meg a gyümölcsök esetleg valami kis nasi tartja benned a lelket. Úgy évi 2-3x egy-egy héten volt olyan is, hogy a munkahét alatt összesen ilyen 20 órákat aludtunk, és közben nem 8, hanem olyan 16-18 órában dolgoztunk. (“Kritikus hiba elhárítása miatt”). Hétvégén mondjuk már ilyen 6-8 órákat sikerült olyankor is aludni.
Hozzá kell tenni, hogy tudom, hogy nekem és a férjemnek is aránylag nagy a teherbírásunk és a szüleimnek is én ehhez szoktam. Szóval annyira nem aggódom, főleg, hogy bármikor mondhatom azt, hogy ezt mégsem szeretném, legyen fix bébiszitter vagy a férjem is bármikor elmegy szívesen gyedre, ha nem bírjuk.
A fizetésem 6 órában nem olyan sok: nettó 440 000 ft + bónusz (ez havi 110 000-re jönne ki 6 órában, év végén egyben fizetik) + cafeteria (ez se sok talán 35 szépkártya + családi medicover), de talán megússzuk 300-350 ezer körül a fix bébiszittert, ha nem kell nyelvet tudnia és hat óráról beszélünk.
Szóval nem kell mondani, tudom, hogy nehéz lesz, nem a könnyebbik utat akarom választani (vagy tényleg könnyebb otthon maradni?, hosszú távon lehet, hogy idegileg kimerítőbb egy babával folyton otthon lenni és játszani, foglalkozni vele, nem tudom), de minden esetre úgy érzem, hogy legalább meg kell próbálnom. Ha nem jön össze, akkor sincs semmi, meg fogjuk oldani, ahogy ti is megoldottátok.
Ráadásul, nekem nincs utazás, sose kell kamerát kapcsolnom, úgyhogy tudok szoptatni majdnem minden megbeszélés közben, ha kell (kollégám mutatta egyszer, hogy ő is amíg megbeszéltünk épp etette a gyereket), mondjuk neki a negyedik volt, kettő oviban volt, egyre a bébiszitter vigyázott és ő foglalkozott nap közben a kicsivel.
Szóval szerintem egy próbát megér, aztán meglátjuk.
Csinalj amit akarsz, senkit sem nagyon erdekel 🤷🏻♀️
Mondhat it bárki barmit
A fizetésem 6 órában nem olyan sok: nettó 440 000 ft + bónusz (ez havi 110 000-re jönne ki 6 órában, év végén egyben fizetik) + cafeteria (ez se sok talán 35 szépkártya + családi medicover), de talán megússzuk 300-350 ezer körül a fix bébiszittert, ha nem kell nyelvet tudnia és hat óráról beszélünk.
Nálunk meg egy 180 200 órát dolgozó nő se kap.ennyit :)
Ez elég jó fizu
De sztem ne itt döntsék el helyetted az emberek hogy visszamész e majd dolgozni vagy sem :)amugy is irigyek és rosszindulatúak
Egy próbát meg, de azt is számításba kell venni, hogyha egyszer visszamentél dolgozni, akkor visszamentél.
Én is éjszakáztam a munkahelyem okán olykor havária helyzet és hibaelhárítás miatt, de ez nálam időszakos volt. Most meg konstans. A teherbírásom a gyerekvállalással egyenes arányban csökkent. De ez lutri, vannak jól alvó babák (bár én csak hírből ismerem). :D
Kívánom, hogy nektek bejöjjön ez az életforma, én (már a gyerekem ismeretében) nem választottam volna ezt, már ha lehet választani.
Nem könnyebb út a babával maradni otthon 0-24-ben, szerintem is kell szellemi frissen/fitten tartás. De nem heti 5 nap 6 órában fixen, akkor sem, ha ez valamelyest rugalmas. Ahány ház annyi szokás, nekem a megbeszélés alatti gyerekpesztra nem pálya semelyik oldalról. Bár én is anya vagyok a gyerek mellőli munkavégzést, figyelem megosztást nem szeretem és hosszútávon nem is tartom egészségesnek sem a munkatársakkal, sem a gyerekkel szemben. Néha egyszerű témákról beszélgetni is nehéz úgy, hogy ott van a környezetemben a kislányom, nem még figyelni egy meetingre.
Meg lehet oldani, mert mindent meg lehet, ez abszolút igaz... És bizonyára be is fogod bizonyítani, hogy meg lehet oldani, mert eldöntötted. Én csak azt mondom, hogy ez az első 2 év sosem fog visszajönni a gyereked életéből, míg munkahelyet bármikor találsz újat, az sem kizárt hogy jobb feltételekkel. Tényleg megéri?
Mellesleg tökéletesen magamat látom benned a munkával kapcsolatos tervek tekintetében. Én idővel, a kislányom megszületése után hónapokkal jutottam arra az elhatározásra, hogy nem, nekem nem éri meg... #z az időszak legnagyobb százalékban az övé, dolgozhatok utána még eleget.
Nem kötekedésnek szántam az előző és a mostani kommentemet sem, még ha annak is vetted. Csak gondolatébresztőnek, hogy ne könyvelj el semmit ennyire előre, mert nem tudhatod milyen babát kapsz, milyen érzéseket vált ki belőled az anyaság, stb.
#67 Köszi! Kicsit sok kezd lenni, mert az alap kérdésem egyáltalán nem az volt, hogy otthon maradjak-e vagy mi legyen a gyerekkel egy év múlva, hanem, hogy melyik kiságyat vegyem meg. Ehelyett nagyon jóindulatú, de kéretlen tanácsokra kell válaszolgatnom oldalak óta és nem létező problémákat egy évre előre megoldani. Kb teljesen ugyanaz, mint anyósommal a kiságy helyzet, csak annyi, hogy mikor kilépek nem meggyőzve, akkor te nem kapsz pánikrohamot. De nem kevésbé fárasztó érzelmileg folyton azt hallgatni több hónapja, hogy miért nem fog menni és ha megy, akkor is rosszul döntök, mert “nem fogja megérni”.
Amiben amúgy azért nem vagyok biztos, mert ha annyira fontos, hogy a szülő lássa felnőni a gyereket, akkor őszintén miért nincs otthon egy férj sem ebben az időszakban? Rengeteg embernek van annyi megtakarítása, simán kihagyhatnának egy évet, mégis jóformán nincs rá példa. Vagy ott már számít, hogy mennyivel lesz kevesebb a család vagyona? Ha sokat fogy, akkor mégsem annyira fontos látni a gyereket felnőni? Vagy csak ennyire önzőek a nők, hogy csak maguknak akarják a teljes örömet, ahelyett, hogy visszamennének és mindkét fél 4 órában otthon maradna a gyerekkel? Vagy pár hónapot apuka lenne gyeden?
Tényleg inkább elméleti kérdések, majd meglátjuk hogyan alakul. A férjem is szeretne valamennyit gyeden lenni, szóval lehet, ha anyósom nem lesz, akkor ő lesz itthon pár hónapot valószínűleg.
De mi tényleg rengeteget készültünk és onnan, hogy milyen lakást vettünk, odáig, hogy mennyit tornázok terhesség alatt, mindent megpróbáltunk arra optimalizálni, hogy ne legyen olyasmi, ami miatt úgy fogunk dönteni, hogy nem megyek vissza. De ha így alakul, akkor sincs tragédia, tudom benne van a pakliban. (Amúgy szinte biztos vagyok benne, hogy durvábban terveztem, mint te. A lakás helye, mérete, berendezése, a kert beültetése, a terhesség alatti mozgás mennyisége, a terhesvitamin, a szülészorvos kiválasztása, a munkahely és munkakör választása során mindig ott volt a szempont, hogy könnyebb legyen visszamenni dolgozni).
Azért kell keretlen tanácsokra valaszolgatnod oldalak óta, mert az eredeti kérdésben nem írtad le, hogy ez nem egy szokványos anyósos helyzet.
Amúgy meg nem te mondtad, hogy előre tervezős vagy? Tök jó kommenteket kaptál, legyél inkább hálás nekik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!