Mikor mondjátok anyósnak, hogy ez sok?
Még csak terhes vagyok, de próbálom kitalálni, hogy hol húzzuk meg a határainkat.
Kitaláltuk, hogy milyen kiságyat vegyünk, anyósomékat megkértük, hogy segítsenek hazahozni az ikeából. Anyósom hónapok óta küldözgeti a bababútorokat, neki ez a faktum kiságy tetszik. Már amikor elmondta neki a férjem, hogy ilyet veszünk is le akart beszélni (a színe miatt, meg mert egy ismerőse vett és végül a szülői ágyban aludt a gyerek). Mivel ez nem jött össze, ezért ma hajnalban nagyon enyhe, de pánikrohama volt, most hívott apósom, hogy bent vannak a kórházban.
Nem tudom mit csináljunk. A kiságy nekem teljesen mindegy, de azt nem tartom normális dolognak, hogy az egyik nagyszülő pánikrohamot kapjon rajta, ahogy azt sem tudom, hogy mi lenne a jobb, ha most engedjük a másik ágyat, de akkor mindig engedni fogjuk (?) vagy ha egy nagyjából lényegtelen és nekem nem is fontos témában nem engedek és ő ezért pánikbeteg lesz.
Nekem az az érzésem, hogy ez nem arról szól nála sem, hogy milyen a kiságy, hanem a kontrollvesztést élheti meg rosszul, hogy nem tud beleszólni, amivel előbb-utóbb szembe kell nézni. De ha meg tényleg csak a kiságyról szól…
Szerintetek mi lenne a jó döntés?
válasza:32es válaszoló vagyok
Amiket felsoroltál, azoknál azt kéne figyelembe venni hogy mi az ami őt is érinti. Hogy hol szülsz és hogyan az nyilván a te dolgod, mint ahogy a gyerek neve is. Az hogy BLW vagy pürés hozzátáplálás legyen, abba már van beleszólása, mivel gondolom abban a 6 órában neki is kell etetnie a gyereket. Ha ti BLW-ztek és ő azt mondja hogy ő arra nem hajlandó akkor ő pürét ad ti meg falatkákat? (ami amúgy veszélyes). Mivel 8-9 hónaposan "veszi át" a gyereket addigra gondolom már el lesz kezdve a HT így nincs beleszólása hogy te mikor kezded... Ezeket kéne átgondolni, és ezek alapján meghúzni a határokat. Ami őt érinti (etetés, altatás, pelenkacsere stb.) abba hadd szóljon bele ő is, így korrekt.
Az amúgy nagyon aranyos elképzelés hogy majd te kitalálod egy 8 hónapos gyerek napirendjét :D Abban a 6-8 órában amíg ő vigyáz rá, ő mondja meg mikor mennek sétálni, mikor eteti a gyereket, stb.
Amúgy, én nem ítéllek el azért mert hamar vissza akarsz menni dolgozni, habár ez nem divat Magyarországon. Csak szerintem a lehető legproblémásabb módot találtátok meg rá.
Ha elfogadsz egy tanácsot egy gyakorló anyukától: ha már 8-9 hónapos koráig kibírod, akkor simán ki lehet bírni 1-1,5 éves koráig. Onnantól pedig gond nélkül be lehet adni bölcsibe (még jót is tesz neki a gyerektársaság). És akkor nem kell azzal foglalkozni hogy anyós mit hogy csinál, meg mibe lehet beleszólása. Hidd el brutál sok félreértés/sértődés/vita lehet ebből. Nagyon-nagyon rizikós az a helyzet amibe bele tervezel menni, főleg ha anyós pánikrohamot kap attól hogy nem olyan a kiságy amilyet ő akart. Nagyon félre tud csúszni ez a dolog sajnos, és simán lehet hogy évek múlva is nyögni fogjátok a következményeit.
#49 Nekem a munkahelyemen kérdezték, hogy mikor akarok visszamenni (nagyjából), mert aszerint terveznek. Ha sokára, akkor nem tartják fenn a pozit, hanem visszadobnak a kollektív ilyen poolba, aztán majd ha vissza akarok menni, akkor keresünk valamit, ami jó esetben tetszik nekem is rosszabb esetben nem annyira (képzettségnek megfelel, de lehet, hogy kevesebb a kihívás vagy rendesen le kell dolgozni a munkaidőt esetleg nagyon fix határidők vannak, ami miatt hivatalosan nem elvárt a túlóra, de ténylegesen nem tudsz mit csinálni, ha bejön 1-1 nem várt hiba az utolsó pillanatban).
Ha kevesebb, mint egy év, akkor fenntartják, mert 3-6 hónap egy új embert betanítani normálisan, meg majdnem egy év, mire tud teljesen egyedül dolgozni, anélkül, hogy feltartana másokat.
Meg amúgy én ilyen tervezgetős vagyok, és ha nagyon magamba nézek, akkor azért félek is tőle, hogy menni fog-e, vagy csúfosan belebukunk, mert semmilyen mintát nem láttam rá, ahol ezt kipróbálták volna itthon (külföldre költözött barátok tanácsai alapján próbálok lavírozni).
Elviekben működőképesnek tűnik, de a terhesség eleje óta hallgatom mindenkitől, ismerősök, kollégák, távolabbi rokonok, hogy nem fog menni és rossz lesz a gyereknek. Csak a külföldi ismerősök tartják bennem a lelket, főleg a hollandok, meg az angolok.
#51 Köszi! Elgondolkodom rajta, hogy van-e másik módszer rá.
Valószínűleg anyósom is kezd túl idős lenni hozzá, hogy ekkora terhet rakjunk rá. Most nem akarom bolygatni az ügyet, majd újratervezzük, ha itt lesz az ideje. Kicsit mindenki nyugodjon meg, lássuk milyen babáról beszélünk (nyugodt, jó alvó, vagy ADHD-s rossz alvó, szenzoros vagy bármi), ténylegesen hány napról beszélünk (heti 5 vagy 3) aztán úgyis okosabbak leszünk, hogy mi fog működni.
válasza:De komolyan, minek vállalsz gyereket, ha ennyire nem akarsz vele lenni, vele foglalkozni? Te kvázi a családdal tervezed felneveltetni napi szinten, ez már a gáz kategória, de nagyon...
Nem lett volna kötelező gyereket vállalni, ha ekkora teher számodra. Csak csinálod majd neki a traumát....
Én speciel semmi beleszólást nem engednék semmibe, de én nem is a családdal neveltetem fel a gyereket. Ha te igen, akkor kb. mindenben kikérhetnéd a véleményüket.
De kezdem azt gondolni, hogy kamukérdés, nehéz elhinni, hogy valaki ilyen tök naivan mesélgetné, hogy ilyen teher neki a saját gyereke, miközben azért ez mindenkinek ciki.
válasza:Akkor kösd fel a gatyád, mert ez a tervezős dolog, egy babával/gyerekkel nem működik.Ami egyik nap jól megy, az a másik nap nem,Lesz olyan időszak hogy napszakonként! kell áttervezni a dolgokat.Ezt onnan tudom, hogy én is ilyen mindent megtervező voltam,és tapasztalatból beszélek.És lehet ezt ragozni,de akkor sem egészséges hozzáállás,hogy anyósod megy el gyedre.
És igen, persze működhet így, ha tudsz egy csomó dologról lemondani,pl hogy mit egyen a gyerek meg hasonlók.
#56 Köszönöm a figyelmeztetést!
Tanácsként, ha neked sok idő megfőzni egy ebédet vacsorát, akkor javaslom az elektromos kuktát. Mi nemrég találtuk meg. Köretet annyi benne csinálni, hogy összeöntöd a víz+köret+zöldség+fűszer kombót és megnyomsz egy gombot. Főzeléknél is.
Húsnál kicsit macerásabb, mert fel kell vágni a húst, de mi aránylag sokszor csináljuk, hogy egy tepsibe bedobom a szeletelt csirkemellet, halat és azt megfűszerezem és bedobom a sütőbe és kiveszem, ha csipog. Pörköltet úgyis havi/két havi 1x főzök, azt is elő lehet venni bármikor a mélyhűtőből, ha karajt vagy marhát akarunk enni.
De talán a gyermekem megbocsátja felnőve, ha nem gourmet étkezést biztosítok számára három éves koráig (utána gondolom úgysem kapna, mert akkor már mehetnék vissza szerinted is dolgozni).
válasza: válasza:Én megértem, hogy ez külföldön működő dolog, de egyrészt kevésbé tartom normálisnak a külföldi mintát (pl. 6 hét után anyuka visszamegy dolgozni), másrészt más, ha kényszerhelyzet szüli ezt a megoldást és más, ha egyéb kényelmi szempontok. Az, hogy meghülyülnél otthon, nekem kényelmi szempont, pontosabban csatlakoznék a többiekhez, akik azt mondják hogy nem lehet ennyire előre tervezni, illetve nem is értem hogyha úgy indulsz neki, hogy nem tudod elképzelni magadat otthon babázva, akkor minek a gyerek.
Mondom mindezt úgy, hogy én a kislányom 13 hónapos korában visszamentem dolgozni családi segítséggel, előre tervezetten. DE! Úgy volt és azt is beszéltem meg a munkahelyemen, hogy 8 hónapos korában megyek vissza, heti 1-2 napba besűrítve belefért volna a munka (oktatás). Végül nem vállaltam. Annyira picike volt még és anyás, hogy hiába tudtuk volna akkor is megoldani már időben, egyszerűen azt éreztem, hogy ebben a gyerekem sérülni fog és az én lelkem sem bírja 2 napra itthon hagyni. 13 hónaposan már jobban elvolt anyukámmal és a férjemmel is, így akkor már nem láttam ezt problémásnak, de ha valami iszonyat nehéz, akkor nem a babázás otthon, hanem az, hogy dolgozz, és UTÁNA babázz, majd ha úgy van, akkor virrassz fél éjszaka és reggel ismét mehetsz dolgozni. Hát bocs, de ha nem vagyunk rákényszerülve, akkor csinálná ezt heti 5 nap az, akinek két anyja van.
Nem tudom felétek milyen tarifák vannak, illetve mennyi a kereseted, de ha azzal számolunk, ami felénk a helyzet, akkor egy bébiszitter 2500-4500 ft/óra attól függően, hogy ki az, milyen tapasztalata, képzettsége van. Nekem konkrétan nem érte volna meg visszamenni dolgozni, ha nem tudjuk családon belül megoldani a kislányunk felügyeletet, mert a bébiszitter el is vitte volna szinte az egész fizetésemet.
És végül, azt is érdemes megfontolni, hogy tényleg ennyire fontos-e egy munkahely. Megértem, ha valaki visszamegy a gyerek 2 éves kora előtt. Heti 1-2 napra viszonylag korán. De heti 5 nap 6 órában visszamenni egy 8-9 hónapos mellől pont azt jelenti, hogy rengeteg dologról le fogsz maradni a gyereked "elsői" közül. Ahogy feláll, enni, járni, beszélni tanul... Én imádtam a teljes munkaidős munkámat és vezetői beosztás révén nagyon nagyon féltettem is (két munkahelyem volt), de simán elengedtem. Miután kitettem a lábam, egyáltalán nem érdekelt már, hogy visszavesznek-e majd, vagy sem. Mert míg munkát találok másikat, a gyerekem első időszakát senki és semmi nem hozhatja vissza. Igen, piszkosul nehéz néha. De azt várni, hogy 6 órára elszigetelhessem magamat a babámtól és még 1-2 óra alvás is beleférjen pláne úgy, hogy közben HO van, szóval hallom is, ha éppen keservesen sír a gyerekem egy megbeszélés közepén az hát... köszi.
Nem tudhatod előre, hogy milyen lesz a viszony, kötődés kettőtök között, mennyire fogod tudni otthagyni másra, mennyire fogja ez őt megviselni. Szép dolog a tervezés, de túl sok egyelőre az ismeretlen tényező.
Te tudod hogy kívánod alakítani az életedet, ezek csak gondolatébresztő sorok voltak. Ha az ember kötődik a gyerekéhez, akkor nem olyan egyszerű ilyen pici babaként már napi szinten órákra lepasszolni és nem is gondolom, hogy ez lenne a természetes. De ez csak az én véleményem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!