Van itt olyan, aki megbánta a gyerekvállalást?
Nem azt kérdezem, hogy nehéz-e az anyaság, hanem hogy van-e itt olyan, aki konkrétan megbánta, hogy vállalt gyereket. Legyünk tisztelettel a másik felé és senkit ne pontozzunk le!
Az az igazság, hogy én megbántam. Név és arc nélkül vállalom: nem voltam felkészülve az anyaságra és főképp (családi) nyomás hatására vágtam bele. Nem kellett volna. Már féléve az örökbeadáson gondolkodom, de a férjem hallani sem akar róla, pedig ő is megbánta a gyereket, csak fél, hogy mit fognak szólni a rokonok/barátok/ismerősök. Már 1.5 éves a pici, de semmi sem lett jobb, sőt csak rosszabb. Házasságom romokban (a gyereknek köszönhetően), elválni viszont nem tudok mert se én, se pedig a férjem nem akarja vállalni a gyerekfelügyeletet, ha elhelyezésre kerülne a dolog. Úgy érzem tönkrement az életemet és nem látom a kiutat. Sokszor eszembejut, hogy de jó lenne lelépni egyedül és új életet kezdeni hátrahagyva mindent, de legfőképp a gyerekem. Emiatt persze bűntudatom van és sz*r embernek tartom magam, de menekülni szeretnék. Annyira hiányzik a régi, gondtalan életem, amikor azt csináltunk amit akartunk, akkor amikor akartuk. Ma ez már teljességgel elképzelhetetlen hosszútávon. Időszakosan meg tudjuk oldani, hogy valaki vigyázzon a gyerekre, de itt nem arról van szó, hogy csak pihenni szeretnék, hanem sokkal inkább a gyerekmentes élet hiányzik. Úgy érzem, valaha volt legnagyobb hibámat követtem el, amiből nem látom a kiutat. Beragadtam egy megromlott házasságban, ahol a gyerekvállalást mindketten megbántuk. Azt leszögezném, hogy nem szenvedek szülés utáni depresszióban, ezek az érzések sajnos teljesen őszintén jönnek zsigerből.
Nem tőletek várom a megoldást, hanem csak érdekel, hogy más is volt-e ilyen helyzetben és hogy mi lett a dolog kimenetele.
Köszönöm ha elolvastad.
Én az elején védtelek, de mostmár nekem is hányingerem van tőled. Szívesen átvállalnám tőled ezt a kisgyereket, mert még a kutyám is jobb anyja lenne mint te.
Igaza van annak, aki azt írta nem lenne jobb örökbeadás után, mégis arra biztatlak hogy tedd meg, mert az ilyenek mint te megérdemlik hogy élve megegye őket a bűntudat.
#11 voltam
“Én az elején védtelek, de mostmár nekem is hányingerem van tőled.”
Akkor az érzés kölcsönös!:) persze, majd jöttök ide nagy megmondó emberként, én meg némán tűrjem, hogy egyesek lábtörlőnek használnak. Hát nem. Ha nem tetszik valami, akkor nem kell ide visszajárni beszólogatni. De érdekes, a normális válaszokat mindig megköszöntem, úgy reagáltam, ahogy az normális embertől elvárható. Csak ha már jönnek a magadfajták fröcsögni vállalhatatlan hangnemben, akkor nem kell meglepődni a válaszreakción sem. Megnéznélek téged, hogy ha valaki neked támadna vállalhatatlan stílusban hogy reagálnál. Ezek ellenére mégsem személyeskedtem. Ez már rég nem a kérdésről szól. Ennyit erről.
Nézd kérdező. Ami megtörtént, azon nem tudsz változtatni. Igen, én azt gondolom, hogy borzasztó presszionáló társadalomban élünk, a környezetemben lassan minden 50-60 közötti nő az unoka szóra simogatja magát odalenn, minden fiatal pár cseszegetve van, ha nem azért, mert mondjuk már tényleg idő van (30 pluszosok), akkor amiatt, mert minek házasodnak össze, ha nincs gyerek és társai. Én nagyon rossznak találom, hogy a gyerekvállalás lassan mindenki magánügye, csak azé nem, akié amúgy a gyerek.
Ugyanakkor senki nem tartott pisztolyt a fejetekhez, hogy jöjjön. Ez a ti döntésetek volt a férjeddel, amit tudatosan hoztatok meg. A felnőtt élet velejárója, hogy felelősséget vállalok a döntéseimért.
De azt is gondolom, hogy ha valaki a másfél éves gyerek mellett nem tud élni, az vagy valamit nagyon rosszul csinál, vagy valójában előtte is egy világ lustája volt, ugyanúgy nem volt egy hobbija, egy szórakozása, csak döglött a tv előtt és ugye ez most gyerek mellet nem olyan egyszerű, mert most nincs az meg, hogy az ember hazaesik a munkából és ciccenti a sört a kedvenc sorozatra, hanem előbb dolog van a gyerekkel. Talán ezen is el kellene gondolkodni, hogy mégis mi hiányzik a régi életből, mert az egyszerűen nem igaz, hogy egy ép, egészséges gyermek mellett ne lehetne szórakozni, sportolni, könyvet olvasni, párnát hímezni (vagy legyen bármi a hobbid), és utazni is egyre több lehetőségetek van.
A kérdező a szabadságát szeretné visszakapni. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy oda megyünk, ahova csak akarunk, maga a tudat kell. Az, hogy úgy menjünk haza, hogy otthon csend van, és kifújhatjuk magunkat. Ahol gyerek van, ott ez nem lehetséges. A kérdező akkor követett el egy újabb hibát, amikor súlyos magánéleti válságát naivan idegenek elé tárta. Nem tudom miért gondolta, hogy itt megértő közegre fog találni.
N
56-os! Szerintem a kérdező egyetlen hibája, hogy olyan dolgokat is a gyerekre akar "kenni", amelyekről nyilván nem ő tehet. Egy párkapcsolat sosem a gyerektől megy tönkre, azzal vagy előtte is bajok voltak, vagy a rózsaszín ködbe lett vállalva gyerek, és most bukkannak fel azok az összeférhetetlenségi problémák, amelyek amúgy is megjelentek volna.
Továbbra is azt gondolom ,hogy az emberek szeretik idealizálni a gyerek előtti életüket, de ez pont ugyanaz, mint az idő megszépít mindent kezdetű. Nyilván mindenkinek az a legnehezebb, amiben aktuálisan benne van.
Nem baj, nem veszem fel, mert nem vagyunk ugyanazon a szellemi színvonalon.
Valóban, mert aki eldobja a gyerekét az kb a fekáliával van egy szellemi szinten.
Drukkolok szegény kicsinek, hogy normális szülőket kapjon, neked meg hogy soha többé ne ess teherbe.
#56 nagyon egyetértek. Tényleg nem kellett volna ide kiírni, mert mint látjuk már rég nem a kérdésre válaszolnak, hanem csak visszajárnak engem savazni.😃
#58 meghagylak ebben a hitben, mert már ettől az izzadságszagú kapálózástól nagyon nevetek. Ezzel a válasszal is csak alátámasztottad, hogy valóban teljesen más szellemi színvonalon vagyunk.
Mit tettél végül?
Akik nyaggattak a gyerek miatt hol vannak?
Nagyszülők?
Nem lehet családon belül találni valakit, aki szereti azt a gyereket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!