Milyen egy rohadt kirakatvilág ez?

Ugyan nem tesszük kirakatba az életünket, de mégis mi bajod a csini ruhával, tüll szoknyával? Egyrészt van akinek a Mikulás semmit nem jelent, másnak meg olyan mint a Karácsony, megadja a módját és szépen felöltözik. Arról nem is beszélve, hogy sok kislány imádja a ruhákat, szoknyákat és ha akarnád se tudod leráncigálni róla.

Mi is megörökítünk mindent. Igaz, többnyire nem a Facebookra megy a kép hanem a fotó albumba. Ettől függetlenül van hogy teszünk ki képet, akár egy őszi családi fotózásról, az meg nyilván jó minőségű hiszen profi fotós csinálta.

Ők meg lehet arról beszélnek hogy neked nincs semmilyen életed mert semmit nem osztassz meg...

Ők így érzik magukat jól nekik ez a megszokott. Ha zavar akkor ne nézd őket ne kövesd őket ennyi.

Nekem most fog egy hónap múlva megszületni a kislányom... Nem mondom hogy kirakat gyereket akarok ... De igen is kellenek ilyen kis képek hogy legyen emlék ha majd nagyobb lesz. Az meg mindenkinek a saját dolga hogy ezt kivel hogy osztja meg.

Én nem vagyok posztolós típus, viszont szoktam jó ötleteket "lopni" azoktól, akik sokat posztolnak. Pl. kiránduló helyek, kézműves dolgok, süti ötletek stb.

Szelektálni kell. Ha nem releváns, akkor tovább görgetek, ha érdekel, akkor megnézem, ha megtetszik megjegyzem magamnak.

De persze ehhez a saját életedben is rendben kell lenni. Nem tökéletes az életem, mert pl. Hawaiin nem fogok a közeljövőben nyaralni kettesben a férjemmel, ettől függetlenül nem érzem, hogy kérkedne vele az, aki onnan posztol.

Te valószínűleg féltékeny vagy és ezért idegesít. Nem feltétlenül a gyererkekre, hanem a boldogságukra (mégha csak látszat).

Én pl ha ezeket latom olyankor úgy érzem, hogy én biztos rosszul csinálok valamit, ha miközben jól érezzük magunkat nem illik be egy magazinba mert nem vagyunk menők, szóval én regesreg letiltottam az ilyen ismerősöket.

Ja meg irigylem az önbizalmukat kicsit, hogy ilyen fontosnak érzik magukat. Valahogy én sokkal prozaibb vagyok és pontosan tudom h senki se kíváncsi az intim pillanatainkra.

A fotó erejéig miért ne lehetne tüll szoknyában?

A felnőttek sem mind melegítő gatyában ülnek ám otthon..

Nem mindenkinek ugyanazt jelenti a kenyelem.

Nekem pl az a kényelmes, komfortos érzés, ha kisminkelem magam, megcsinalom a hajam, teszek be fülbevalót, csinosan feloltozok, ruha harisnya, vagy farmer csini szűk felső.. És lám, 1 éves gyerekem van. A szekrenyemben egy mackó nadrág sincs 🤷‍♀️

A közösségi oldal fotó megosztas funkciója pedig azért van, hogy fotókat osszunk meg.

Ebbe semmi kirakat család feeling nincs, hogy a gyermeke szépségét, mosolyát az ember megakarja a JÓINDULATÚ, KEDVES ismerőseivel osztani.

Ezért kell csak annak visszaigazolni, vagy bejelolni akivel jóban vagyunk, nála sosem zavarna egy újabb büszke fotó a gyerekekről.

Te meg Kérdező.. Irigyellek hogy ez a legnagyobb problémád! :)

Mert ők attól boldogok ha a tökéletes képet mutatják, és kapnak rá 100 lájkot, és nem attól, hogy megélik az élményeket.

Én már nem nézek semmi ilyen profilt instán mert csak ideges leszek hogy mindez a külvilágnak van megrendezve.

Nincs facebookom, twitterem se instagram 🤣

Milyen jó így 🤭

Belőlem is összetett érzéseket vált ki.

Egyrészt mindenki kiváncsi a másik életére, és a facebook egy kis ablakokcska amellyen keresztül bele-belepillanthatsz. Az más kérdés, hogy ide csak kozmetikázott tartalmakat töltenek fel, tehát egy kicsit tudahasadásos az állapot, mert te mint közönséges halandó baromi kiváncsi vagy, de nagyon jól tudod, hogy amit látsz egy pillanat, esetleg egy jó fotóbeállítás, tehát az esetek többségében köze sincs a valósághoz. Én is sokszor meglepődöm rajta, hogy közeli barátok, ismerősök ilyen olyan idilli képeket töltenek fel, h itt voltak, ott voltak, ilyen szépek meg olyan szépek (pláne mot Karácsonykor), amikor róluk pontosan tudom, h ez csak látszat és a fele sem igaz. És sajnos a többség tényleg ilyen, tisztelet a kivételnek, de tényleg. vagy saját magával is el akarja hitetni, h milyen szipi szupi is az élete, ez a nagyobbik baj, a kisebbik pedig, h nagyon jól tudja, h valójában bajok vannak, de kifelé szándékosan más képet mutat.

Nekem rendben van az életem, gyönyörűek a gyerekeim, mindennek megadjuk a módját, szép helyeken nyaralunk, kirándulunk, jókat sütök. Mi is megörökítjük ezeket a pillanatokat, de én nem érzem szükségét, h kitegyem ezeket. Én tudom, mi tudjuk, mi érezzük. Egy-egy megmosolyogtató vagy cuki képet küldök annak, akiről tudom, h tetszene neki, de nincs szükségem 150 ember like-jára ahhoz, h visszacsatolást, megerősítést, vállveregetést kapjak, hogy hűűű de jó vagy.

Hm

Szép meghitten csillivilliruhában megtisztítottuk a csizmát

Megéltük a hangulatot

Fotót is készítettem.

Távoli nagyinak elküldtem

Meg néhány barátnak, hogy de cukik.

Nekik teszem el emléknek.

Fontosak a hagyományok.

De sehova nem töltöm fel.

Ruha:

Megadom a tiszteletet az ünnepnek

Én is kiöltözöm.

Másrészt itthon is gyakran van szoknya harisnya kombinàcióban a kislány./ bár most pont karácsonyi szettben volt, ami nadrágos/