Nem dolgozom, mégis bölcsibe adom, ti is ezt tennétek?

Írtam már, hogy nem csokozunk. Gyedet pedig munkaviszony után kapok, nem az egyetem miatt. Se babaváró, se jelzáloghitel elengedés, sem semmi nem érint minket. Azért vállaltunk ennyit, mert így érezzük teljesnek a családunkat.

Amúgy szerintem nagyon is jól rímel a bölcsiellenességre a császáros-tápszeres téma. Bár engem egyik sem érint szerencsére, más kérdéseknél hasonló szemrehányásokkal találkoztam, pl. ha valaki feladja a szoptatást, pedig az internet népe úgy ítéli (mert az ilyesmit kiválóan meg tudja állapítani), hogy több energiabefektetéssel igenis ment volna az a szoptatás, csak túl kényelmes és önző megerőltetni magát a kérdező. Rendszeres ott is a "minek szül az ilyen" és társai (mint a fenti "nem a gyerek akart megszületni, te vállaltad"), pedig szerencsétlen nő már így is erőn felül küzd. Borzasztóan szeretném egyszer megérteni az ilyen ítélkezők lelkivilágát, hogy empátiával fordulva feléjük ne bosszantsanak annyira, mert így értetlenül szimplán csak sggfejeknek tűnnek.

Csak hogy értsem tehát: anyagiak miatt baba mellett munkahelyen dolgozni szabad, mi több, tiszteletreméltó, de ugyanezt úgy, hogy előtte befejez az ember egy félévet az egyetemen már önzőség? Tehát ha én most kidobnám az egyetembe eddig befektett éveimet, és fél év múlva elmennék pénztárosnak az aldiba, akkor már rendben lennénk? Őszintén azt gondolod, hogy az volna a helyes dönés, ha 4 év után az utolsó vizsgák előtt feladnám az egészet, mert annyira káros heti 3-4 alkalommal pár órát bölcsiben töltenie a gyereknek, hogy ezt az árat simán megéri elkerülni ezt? Az a válasz, hogy szülés előtt kellett volna diplomázni, most nem ér. Ez van most, ezzel a szituációval kell kezdenem valamit. Hm?

Értettem a hajrát. Úgy éreztem, ezzel lezárjuk a mi vitánkat, úgysem értünk egyet, és különben is leszrod mit csinálok, csináljam csak, hajrá. A köszit is ennek megfelelő hansúllyal szántam. Már csak a 79%-os válaszolóval vitázok. Nem ugrott össze a nép, te és a másik válaszoló voltatok olyan kitartóak és arrogánsak, hogy vita alakuljon ki. Azokkal nem szálltam szembe, akik kulturáltan és toleránsak fogalmaztak meg ellenvéleményt. Mindenkinek szíve joga másképp gondolkozni. Ezért írtam ki a kérdést, hogy mások véleményeit megismerjem. Nem azért, hogy dönteni tudjak, már döntöttem.

De az nagyon zavar, ha minősítgetnek az ellenvéleményesek. Más, amikor valaki azt írja, "én nem így döntenék, esetleg ezt és ezt másképp csinálnám, ezért és ezért, de neked kell tudni, hogy nektek hogy jó", és megint más a "rosszul döntesz, rosszul gondolkodsz, mindent rosszul csinálsz, hülye vagy, szegény gyerek, én ennél sokkal jobban csinálom" mentalitású válaszok. Mások kérdéseiknél is nagyon zavar az ilyesmi. És ezzel bizony szembe fogok szállni.