Nem dolgozom, mégis bölcsibe adom, ti is ezt tennétek?
15 hós lesz ősszel a bölcsikezdéskor. Van egy ovis és egy kisiskolás tesója. Az ovis 10-től 16-ig van oviban, a kisiskolás 8-tól 14-ig suliban, mindkettejüknek vannak délutáni elfoglaltságaik, ahova vinnem kell őket. A férjem sokat dolgozik, minden logisztikai feladat az enyém.
Most fejezem be az egyetemet nappalin (második diploma, nehéz mérnöki szak), de bejárnom már nem kell, a szakdogát is leadtam, csak pár vizsga van hátra. Múlt félévben nem sikerült semmit haladnom. Egyszerűen nem volt időm tanulni. Nem, az esték nem jók tanulni, 10 óra van, mire ki tudok jönni a gyerekszobából, néha több is, és olyankor állok neki eltakarírani a vacsora maradékait, vagy kitergetni, vagy másnapra előkészülni kajával, zuhanyozni, átgondolni a holnapot, és ami a legeslegfontosabb: férjjel beszélgetni. 3 gyerek mellett egyszerűen kötelező együtt lenni valamennyit esténként, mert rengeteg a napi megbeszélnivaló, és a nappali mókuskerékben egymáshoz szólni is nehéz, plusz kell egy kis testi-lelki simogatás mindkettőnknek ahhoz, hogy ne csavarodjunk be. Szóval esti tanulás kilőve.
Plusz szeptembertől indul az építkezés, amit kb. teljes egészében nekem kellene szerveznem (csak átépítés+felújítás, de nagy a ház). Én fogom intézni a másik két lakásunk kiadását, én csinálom a férjem könyvelését, én intézem a pénzügyeinket, és életünk minden kisebb vagy nagyobb ügyét, gondját. A férjem eszméletlen sokat dolgozik, csomó itthoni munkája is van a 8 órás benti munkán felül, szabadidőben pedig végre a gyerekekkel van, segít amennyit tud, nem panaszkodom rá, de így is sok a teher.
Napi 4-5 órát töltök kettesben legkisebbel, ez az idő egyszerűen kevés arra, hogy babástul tanuljak, figyeljem az építkezést, intézzek mindent, amit kell, vigyem a háztartást és megfelelő minőségben foglalkozzak a kicsivel. Nem megy. Egyszerűen lehetetlen. Úgy érzem, ha le akarok diplomázni és megcsinálni a házat, muszáj bölcsibe adnom a kicsit.
Viszont kívülről az emberek azt látják, hogy nem dolgozom, bejárnom sem kell az egyetemre, mégis lepasszolom szegény kicsit, csak hogy könnyebb legyen az élet. Vajon a fentiekhez hasonló részletességgel ismertetve a helyzetet is ugyanezt a benyomást keltem? Ti igenis inkább megpróbálkoznátok a lehetetlennel, csak hogy ne legyen bölcsis a kicsi? Mit gondoltok ilyen helyzetben a bölcsibe beadásról?
Ebből az utolsóból csak pár sort olvastam, túl hosszú, hogy végigolvassam, de a pár sor alapján nem értem, hol a hasonlóság. És azt sem, hogy miért olyan hihetetlen a kérdésem. Természetesen nem kamu, ez az életem.
Amúgy nem CSOK-ozunk, mert túl sok a megkötés. Sima banki hitelünk lesz.
És állami bölcsi, de egyelőre tényleg csak hatan lesznek, mert ez a picibabacsoport lesz, az én gyerekem lesz a legnagyobb, 8 hós a legfiatalabb, és egyrészt egy év alatti babáknál alacsonyabb a limit, mint 12, másrészt nem ilyen kicsikhez csak ennyien jelentkeztek, nem telt be a csoport. Engem is meglepett.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Itt sokan elfelejtik, hogy a családi élet mozgásban tartása, sőt, életben tartása állandó kompromisszumokkal jár ide-oda. És azt is, hogy 5 ember működtetésének rengeteg faktora van, és minden állandóan mozgásban van... Ahhoz, hogy a legkisebb oviba kerülésekor, és az összes ellátás megszüntekor ne roggyanjon meg egy család, ahhoz elő kell készíteni az anya munkába visszaállását vagy átképzését. Az anyagi és lelki tényezők egyaránt fontosak, és tisztában kell azzal lenni, hogy minél többen vagyunk, annál több a kompromisszum, ami MINDENKIT érint, igen, a kétévest is. A családi optimum megtalálása ott kezdődik, hogy igyekszünk mindenki szükségleteit a legjobban figyelembe vebni, amennyire az adott helyzetben lehetséges, és alkalmazkodunk az új helyzetekhez MINDANNYIAN. De öt ember esetében már mindenki többet ad bele a családi optimum kialakításába, mint háromnál. És hogy melyik gyereketek mennyit képes koránál és alkatánál fogva épp "beleadni", azt kizárólag ti tudjátok, kérdező!
Te tudod, hogy a gyerekednek milyen reakciói várhatók, és te fogsz válaszolni is a reakcióira, akárhogy is döntesz, de bízz magadban, és figyeld a picit. Mi fokozatosan szoktattuk másokhoz a gyerekünket, szinte folyamatosan már egyéves kora óta. Az ő alkata ezt nem csak megengedte, de kívánta is, így lett pár órára bébiszitterünk 15 hónapos korában, lett 1 napos bölcsis 20 hónaposan, 2 napos, mikor elmúlt kétéves, és 3, amikor már majdnem hároméves lett. Nyáron töltötte be, és iszonyúan várja az ovit, nem is számítunk különösebb zökkenőre. Mi ilyennek ismertük őt meg, és ezzel együtt alakítottuk a családi optimumunkat, hogy mindannyian tudjunk pihenni, művelődni, hivatást űzni, mégis szerető és összetartó család maradni.
Egyáltalán nem féltem a bölcsitől. Az a megérzésem, hogy elég simán veszi majd. Igen, a játszóházban nem tudtam tőle hatékonyan tanulni, de nekem ne mondja senki, hogy akkor bölcsiérett egy gyerek, ha nem nyüstöli az anyját egy játszóházban, hanem hang nélkül eljátszik magában. A négyévesemtől ugyanúgy nem tudnék tanulni, csak ő nem a klaviatúrára mászna rá négykézláb, hanem fél percenként jönne valamivel, hogy "anya, nézd", mégis remekül működik közösségben, szeret oviba járni. Szerintem a kicsi is jól veszi majd a dolgot. Mindenféle családtag vigyázott már rá, sosem sírt, amikor otthagytam. Ha nem vagyok ott, simán elvan napközben szopi nélkül, sokszor volt már rá példa, mikor a nagyikkal, vagy a férjemmel volt. Velem persze más, nyúlkál a pólómba a ciciért, követeli, de simán ki fogja bírni, hogy reggeltől délutánig nincs szopi a bölcsinapokon. Amúgy az összes nagyszülő dolgozik még, ők nem jelenthetnek alternatívát a bölcsi helyett, még mielőtt ez is felmerülne valakiben. És nem öt napot vinném, csak 3-at vagy 4-et, még meglátom. Rugalmas a bölcsi, nem kell ilyet előre eldönteni.
A nagyok is voltak bölcsisek másfél és kétéves koruktól, mindketten biztonságosan kötődő és kiegyensúlyozott gyerekek maradtak, pedig 5 napot jártak.
válasza:De miért kellett három gyerek ha a férjeddel közös simisimi fontosabb mint ők? Komolyan nem értelek, és sajnálom a gyerekeidet. Úgy látom nektek minden fontosabb mint ők. Napi 4-5 órát töltesz csak kettesben a legkisebbel, úgy hogy otthon vagytok? Hát nem vagy az anyák mintaképe az biztos.
Napi 4-5 órát töltök kettesben legkisebbel, ez az idő egyszerűen kevés arra, hogy babástul tanuljak, figyeljem az építkezést, intézzek mindent, amit kell, vigyem a háztartást és megfelelő minőségben foglalkozzak a kicsivel. Nem megy. Egyszerűen lehetetlen. Úgy érzem, ha le akarok diplomázni és megcsinálni a házat, muszáj bölcsibe adnom a kicsit.
Ahha, rangsoroltál és a legkevésbé fontosat(a gyereket) lepasszolod, majd neveli a bölcsi de nem gond neked lesz szipiszupi házad, az nem lényeg hogy a gyerekeid öreg korodra tesznek rád magasról, mert most te is teszel rájuk. Nekem már az se fér bele hogy otthon héderezel a középső mégis 4ig bent aszalódik az óvodában csak hogy addig s kelljen vele foglalkoznod. Ti is inkább macskát vettetek volna mint gyereket csináljatok, mindenki jobban járt volna.
válasza:Én meg azokat a nőket nem értem, akiknek nem fontos a "férjjel a simisimi". De nem baj, az ilyenek mellett szoktak a pasik félrekúrni, mert nem tudják elviselni, hogy a gyerekek és a háztartás után a hatodik helyre estek vissza. És igazuk is van.
Az anyaság meg amúgy nem abból áll, hogy a gyerek nyakában csüngök naphosszat. Eleve nőként, emberként, szociálisan és szellemileg nekem sem lenne elég. De ráadásul ha meggebedek se tudok 10 másfél-kétéves gyerek lenni. Márpedig a gyerek akkor lesz szociális, akkor tanul meg közösségben létezni, ha benne van.
Amúgy kérdező: a nagyobb gyereked 18 hónaposan ment heti 5 napra bölcsibe, a kicsi meg 15 hónapos lesz. Ez nem olyan óriási különbség. Nem is értem, miért itt vársz önigazolást.
válasza:Szerintem 15 hónaposan még nagyon kicsi ehhez.
Nem az a gond, hogy bölcsibe adod, miközben kvázi nem dolgozol (mert a leírás alapján de), hanem az, hogy ő még nagyon-nagyon kicsi ehhez. Még ha legalább 3-6 hónapot ki tudnál húzni otthon vele, tök jó lenne.
Mennyire xar már, ha az első szavakat, az első mondókát a gondozónőnek mondja... ha ő a tanuja annak, hogy megtanul motorozni, csúszdázni, stb... ezeket anyával/apával kellene.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!