Normális dolog e az, hogy egy másfél éves gyerekkel se nyaralni, se fürödni, se a hotelban egy reggelit nem lehet megenni, mert mindig mindenhonnan el akar futni, és ha nem engeded, hogy elfusson, akkor hisztizik, sikitozik, és földhöz veri magát?

ahogy irtam a fiam is 1,5 éves, nála most az a legujabb, hogy puszit ad majd nyuszit és mutogat, hogy mit szeretne,- pl. a távirányitot, kulcsot, telefont..

annak idején mikor egy éves volt, mondtam a doktornonk, hogy egy kis hisztis pocs..rugdos, ut, kiabál velunk..tisztára egy kis hisztis méregzsák. azt mondta, hogy el kell neki magyarázni mindent, a gyerek nem hulye, a hangsulybol tudnia, érteni fogja hol vannak a határok. azt is hozzátette, hogy egy fenékre csapástol, vagy attol, hogy a kezére rácsapunk, amikor hulyeséget csinál -nyulkál ide-oda, nem lesz semmi baja. de a legjobb megoldás, higgadtan, határozottan, elmagyarázni neki, hogy mit lehet és mit nem.

Normális, mert csak másfél éves.

Azért vannak trükkök, amikkel ki lehet kerülni az ilyen helyzeteket.

Az egyik, csak gyerekbarát helyre menjetek, tehát ahol van gyereksarok, játszóház, hely, ahol tombolhat, motorozhat, mehet. Csendes üdülőt, ahol a szúnyog zümmögése is zajnak számít, felejtsétek el.

Próbáljátok tartani a napirendet.

Amikor otthon evés és alvás idő van, a nyaraláskor is legyen akkor. Persze, lehet kicsit lazábbra venni, de a kicsik érzékenyek erre, nekik a dolgok megszokott sorrendje, a napirendi pontok jelentik a biztonságot. Ha akkor ültök be egy étterembe, amikor neki játék vagy séta ideje van, persze, hogy nem fog megülni, mert nem ezt szokta meg.

Próbáljatok meg úgy beülni enni, hogy ne legyen kimerülve a kicsi. Fáradt, nyűgös, álmos gyerek fordul át hisztis rémálommá, és akkor ugrik az evés, túlpörög, aztán az éhség miatt nem akar elaludni... ördögi kör.

Ne akarjátok felnőtt programokba bevonni, mert őt nem érdekli az Xy szobra, a múzeum... próbáljatok minél több neki való helyet és programot találni.

Keressetek olyan éttermet/vendéglőt, aminek van kerthelyisége vagy kertje, ahol van játszótér. Amíg vártok az ételre, a játszón lehet tombolni, utána nyugodtabban fog asztalhoz ülni. Ők még nem tudják, mi az, hogy várni.

Legyél határozott, következetes és próbálj nyugodt maradni. Ha végképp nem tudtok mit kezdeni a gyerekkel, nem kell beülni az étterembe, hanem menjetek és az út közben egyetek egy péksütit vagy valamit az éttermi reggeli helyett.

Igen, meg kell nevelni! Kaptál jó tippeket! Nekem már nagyobbak a gyerekek, 6, 12 és 15 évesek, de ilyen durván soha nem viselkedtek:S

A dackorszak, hiszti más. Ha egyelőre nem tudsz neki parancsolni, egy darabig hanyagolni kellene az éttermeket és hoteleket.

Az, hogy nem szeret egy ekkora gyerek sokáig egy helyben maradni, érthető. Az már kevésbé, hogy miért veri ki a hisztit állandóan. Itt már közrejátszik a nevelés is.

Butaság azt állítani, hogy egy egészséges 1,5 éves gyerek nem érti, amit mondanak neki. A miénk még nincs 1 éves, de nagyon is tisztában van sok dolog jelentésével. Ha pl. kérek egyszerű dolgokat, megteszi, ha pedig tiltok, arra is reagál. Próbálok következetes lenni (amit egyszer tiltok, azt legközelebb is), és mindent elmagyarázni (mit miért nem szabad, milyen következménye lesz stb.). Természetesen feszegeti a határokat, hiszen most tanulja, de a hisztis próbálkozásokra nem reagálok és marha gyorsan rájön, hogy kár a gőzért.

otthon hogy esztek? mert szerintem maga az a nevelés, hogy otthon is ezeket megköveteled tőle. tehát ha esztek, akkor együtt ültök és akkor mehet ha végzett és azt mondod, hogy jól van, akkor mehetsz játszani :)

én legalábbis így csináltam és simán tudtunk étterembe menni ennyi idősen. pont 1,5 éves volt mikor nyaraltunk 1 hetet és minden este szépen ült az étteremben az etetőszékben, akkor volt nyűgös mikor vártuk a vacsit, de nem rohangászott.

az meg egyébként nem igaz, hogy nem érti, azért kéne értenie, de mondom, ez csak úgy működhet ha a mindennapokban is ez nálatok a norma.

én gondozónő vagyok, naponta 4 etetést csinálok végig 1,5-2 évesekkel és egyik se rohangál el.

tudom, le leszek pontozva, de én is azt mondom, hogy ha ezt elvárnád tőle, mert igenis képes rá, akkor meg is tudná tenni.

nálunk eddig bejött ha "mesélős" hangnemmel, vagy csodálkozást színlelve, vagy kedvesen terelem el és irányítom a figyelmét. (lekopog)

pl volt, hogy strandról mentünk volna étterembe, a gyerek az istennek nem hagyta magát felöltöztetni, apuka ideges, gyere szintén, én meg csak annyit mondtam, hú , mit fognak szólni a vendégek, vagy összesutyorognak hogy nézzétek nincs rajta, csak strandbugyi :) nevetés lett belőle és öltözés egy szekundum alatt :)