Rossz anya lennék, ha 3 hónapos babám mellől elutaznék 3 napra, és 6 hónapos lenne mikor visszamennék dolgozni? Nem anyagiak!

szia!

én semmi kivetni valót nem találok abban,hogy elutazol 3 napra. ha a mama vigyáz rá és bízol benne akkor miért ne?

egy anya nem csak akkor anya ha 3 éves koráig otthon van a gyerekkel..hanem akkor is ha saját erejéből gondoskodik a saját és a baba jövőjéről. nekem az sokkal elítélendőbb ha egyik szülő sem dolgozik..és segélyekből élnek.

..és ha okosan csinálod,akkor semmilyen hátránya nem lesz a babádnak ebből.

Azt magyarázd meg nekem (miközben egyrészt próbállak megérteni, mert nálunk a férjem orvos és hát mondanom se kell az élete a munkája, máskülönben már nem lenne M.o-n orvos a közellátásban) hogy MIÉRT KELL neked 2 gyermek? Mi okból? Ha életed 80%át nélkülük fogod tölteni hiszen a nagyszülővel lesznek mindennapos helyzetekben, akkor mi értelme hogy van 2 gyereked? Hogy elmondhatod hogy vannak? Olyan sokat nem fogsz tudni róluk, olyan sok mindenből maradsz ki, fogalmad se lesz mit szeretnek, mit esznek, mit isznak, mitől félnek, kit szeretnek, mitől tartanak.

Ahogy az én férjem is sok dologgal nincs tisztában a gyerekekkel kapcsolatban.

Nekem ez IS fáj, hát hogyha még én az ANYJUK lennék ilyen karrierista.

Én nem tudom megérteni azokat akik a nagyszülőnek szülnek és a nagyszülők 100%-os segítségére alapoznak.

Régen, amikor au-pair voltam Angliában, két csöpp kislányt neveltem, akik a napok legnagyobb részét velem töltötték (ébredéstől lefekvésig). Szüleik mindig dolgoztak, mert szintén nagyon fontos emberek voltak a maguk munkaterületén. Néha meséltem az anyukának arról, hogy éppen mik a gyerekek kedvenc játékai, stb, akkor csak nézett, hallgatott. Karácsonykor annyi ajándékot kaptak, hogy alig fért be az óriási nappaliba a sok csomag. Aztán mentek dolgozni, karácsony estéjén... a két kicsi zokogott utánuk, de akkor is elmentek, mert dolguk voltak, és tudták, hogy én úgyis meg fogom vigasztalni őket, meg hát ott a szép karácsonyfa meg a sok ajándék. Majdnem 10 év telt el azóta, de emlékszem, hogy sírtak. :(

Már én is kétgyermekes anya vagyok, szintén "pótolhatatlan" a hivatásomban. Elég gyorsan ledolgoztam magamban a lelkifurdalást, hogy otthagytam mindazt, amit addig nagy nehezen felépítettem, és rábíztam a kontár helyettesemre, aki azóta elég sok mindent elrontott, de nem ez számít.

Nekem az számít, hogy utánam nem fognak sírni a karácsonyfa alatt, nem fogják azt érezni, hogy nem fontosak nekem, nem kell őket győzködnöm a szeretetemről, nem kell azzal nyugtatgatnom magamat, hogy a nagyiban meg lehet bízni.

Kedves Kérdező! Azzal kezdted a kérdésedet, hogy "rossz anya lennék...". Nem lehet, hogy ez egy tudat alatti önkritika? Félre ne értsd, én nem fogom rád ezt írni, még ha ismernélek se. De a kislányodat ismeretlenül is nagyon sajnálom. :(