Anyaként tényleg fel kell áldoznom magam és csak az újszülött igényei számítanak?

Jaj már, kár hogy nem feszítitek keresztre a kérdezőt!

Nyugodtan érezheted cumisüvegből anyatejjel, sőt a párod is etetheti vagy anyukád, ettől nem leszel rossz anya. Az elején többet fog sírni és jobb, ha igény szerint kap enni, aztán idővel úgyis be fog állni egy rendszer. Nem kell magad feláldozni, majd összehangolódtok. Nem kell kézben altatni, leteszed simogatod, cirógatod, nyilván ha nem jön be, akkor ne hagyd sírni. Max később újra próbálkozol. Ki kell mindent kísérletezni, tapasztalni és megtalálni hogy mindkettőtöknek jó legyen. Hallgass a megérzéseidre, természetesen normális keretek között. És nem, nem lesz baja attól, ha 2percig sír, amíg épp pisilsz.

"És ha pont azért sír mert fáj a hasa vagy melege van vagy bármi?"

Máshogy sír ha éhes, máshogy sír, ha fáj a hasa stb... Ezeket fel fogod ismerni.

Én nem akarlak bántani, nagyon tapasztalatlan vagy, látszik, nem láttál még élőben gyereket. Semmi baj, pár hét vagy hónap múlva már te is röhögni fogsz magadon ezeken a butaságokon, amiket itt összehordtál.

"a védőnő nekem szó szerint ezt mondta, hogy arra kell szoktatni a babát, hogy beteszed a kiságyába, odateszed a megszokott kis játékát és hagyod magától elaludni"

Aham, ez így szépen hangzik leírva. Aztán majd nézel, mikor lerakod a kiságyába a "megszokott játékával" (mit szokott volna meg egy újszülött, úristen, ha egy fakanalat raksz oda mellé, azt se ismeri fel) és nem alszik el szépen, hanem ordít teli tüdőből. És nem hagyja abba. Aztán inkább felveszed és ringatod te is, mert feltételezem, nem hallgatod, hogy órákon át sír.

Meg fogsz lepődni, mikor gyereked lesz, mennyire másképp műkődnek, mint ahogy te az elképzeled.

Számomra érthetetlen, hogy egy nő, anya aki önként vállalt gyereket, már most unja a még meg nem született gyereket...

Pontosabban unja, hogy rajta fog lógni, hogy foglalkozni kell vele és nem csak bedobni a kisagyba és jó van az úgy

#4

Nekem ilyet a fiatal védőnőnk (2 kicsi gyereke van) soha nem mondott.

Vannak olyan védőnők, akik a ridegtartásra, sírni hagyásra buzdítanak, noha már tanulmányok igazolják, hogy káros.

A 16 hónapos fiam az elejétől a kiságyában alszik, de az ölemben alszik el (cicin). Ha felkel, megyek érte, nem hagytam sírni. Bátor kissrác, nyitottan áll idegenekhez is (pl. játszótéren), mindenkire mosolyog utcán, boltban. Szóval nem lett letehetetlen, félős gyerek. Most 16 hónapos.

Egyébként épp a sírni hagyott gyerekek lesznek szorongóbbak. Mivel ők még a saját anyjuk szeretetében sem lehetnek biztosak, annál kevésbé akarnak másokat megismerni.