Nem sokat segít a férjem? Másnál is így van?

Bocsi az offért, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy ti a leírtak ellenére szerettek élni? Sok válasz érkezett és mindegyikből dől, hogy egy rohanás az élet, egésznap feladatokkal, sokszor úgy, hogy alig látjátok a párotokat. Nekünk nincs gyerekünk, elvileg nyugodt az életem, mert munka mellett csak egyetemre járunk a férjemmel, de így is sokszor érzem, hogy ez tök értelmetlen, és alig vannak örömök. Nekem a válaszokat olvasni is feszültséggel teli volt, nagyon érdekel, hogy Ti mindennek ellenére mitől vagytok boldogok? Írásban nem mindig derül ki, ezért nyomatékosítom, hogy tényleg semmi rossz szándék nincs bennem, csak a sok hasonló válasz miatt érdekel, hogy Ti miben találtok örömöt?

Kérdező, mégegyszer bocsi az offért.

Egy férfinek nem is dolga a mosogatás.. Bocs kérdező de irreális elvárásaid vannak. Te besegítessz férjed munkájába? Gondolom nem.

Semmi más bajod nincs csak a 4 fal közti lét.

Amúgy szerintem a gyerekkel kapcsolatban sokat segít, de nehéz erre válaszolni.

Nálunk 2 évig, amíg 1 gyerek volt, mindig én etettem, fürdettem, altattam, keltem vele, pocsék alvó volt, leginkább akkor vette át tőlem, ha órát tartottam.

A kisfiamat az első 2 hónapban kb ki se vette a kezemből. Most viszont besegít a nagyot kivenni a kádból illetve olvas neki altatás előtt.

Emellet ő viszont minden házimunkában részt vesz, mi mindketten csináljuk ahogy tudjuk ami jön, folyamatosan. De hát a házimunkának is több szintje van, most pl terítőt szabtam ki húsvétra meg virágokat ültettünk a gyerekkel. Nyilván az aktuàlis elúszottság kérdése, hogy mibe állunk bele.

Harmadrészt a párom váltott műszakol. Jövő hetünk: dolgozik hétfő hajnaltól kedd délelőttig, szerda estétől csütörtök dèlelőttig, péntem hajnaltól szombat délelőttig. Kedd, csütörtök, szombat így alvónap, ilyenkor 2-3 között kel, ebéddel szoktam várni. A kis idejében igyekszik segíteni, de hát nyilván az olyan munkákat veszi előre, amit én kisgyerekkel nem tudok pl permetezés vagy beszerzések.

Negyedrészt az én énidőmből nekem ő hiányzik, én nem csinálok magamnak olyankor programot, amikor együtt is lehetünk, inkabb elmegyünk a gyerekekkel és a kutyával sétálni, erdőzni, vagy valakivel talalkozunk (kisgyerekesek a barátaink is).

Énidőm akkor van ha csinálok magamnak pl olvasok alvasidőben illetve nekem a kert is énidő, a 2 éves már nem von le ebből, mert segít ő is.

Szerintem Te inkább magányos vagy vagy a monotóniát nem bírod, ez amúgy nehéz. A gyerekkel nem tudsz hordozóval túrazni egyet? Nincs anyuka csoport a környéken? Lassan játszóra is tudod vinni.

Persze a vírus neheziti, de talán csak jobb lesz lassan.

A pároddal tudtok randizni este? Én inkább visszavenném tőle a fürdetést, hogy azalatt pihenjen, aztán kiülnék vele egy sörrel a kertbe vagy egy teával egy jó filmhez.

Ahogy nézem, nagyon sokat dolgozik a családért.