Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez csak szerintem lenne abnormális vagy a gyerekek miatt lenne értelme?
Férjem ma elém állt hogy van egy kapcsolata már fél éve, nem nehéz megoldania a találkozásokat, mert vállalkozó... Van 3 csodálatos gyerekünk (10, 8 és 5 évesek), miattuk nem akar válni, ezért kitalálta hogy amikor a kicsik elalszanak ő lelép itthonról és mire kelnek hazaér mindennap, nem akarja bántani őket, így el akarja játszani továbbra is a minta családot, közös lakás, támogatja a kicsiket, fentartja a lakást nekünk, csak a gyerekeknek ne mondjak semmit és ne asjam be a válást. Állítólag a barátnőjének ez így jó mert nem akar gyereket soha, szoval elfogadta...
Ez most csak szerintem abnormális vagy el kéne fogadnom a feltételeit? Dolgozok én is, nem lenne gond eltartani a kicsiket, főleg a gyerektartással együtt.
Előre is bocsánat ha nagyon zavaros lenne amit írok, de remegek az idegtől hogy hogy választhattam ennyire pocsékul, bár az a baj hogy még így is szeretem :(
Sziasztok!
Alakulnak a dolgok. Sikerült találnom egy lakást, ami jó lesz nekünk, holnap szabadnapos leszek, így amíg a kedves férjem dolgozik átköltözünk. Egyenlőre ő még nem tud semmiről, jövő héten megkapja a válási papírokat is, szerintem elég nyilvánvaló lesz neki.
Továbbra is minden estét a kisasszonynál tölt, a gyerekek már sejtik hogy valami nincs rendben, de ha az ég rám szakad akkor se veszem le ezt a terhet a férjem válláról, megegyeztem Velük hogy apa mindent elmond Nekik hétvégén, úgy néz ki elfogadták.
Én meg továbbra is próbálom tartani magam, de egyre nehezebb! A főnök asszonyom nagyon sokat segít és természetesen a családom is. Egyedül a kedves anyósom keseríti meg az életemet, egyre többet jön hozzánk, pedig eddig évente ha 5 alkalommal jött lehet hogy sokat mondok. Folyamatosan a gyerekek előtt próbálja felhozni a témát, de igyekszek kikerülni, tegnap pedig jól össze is vesztem el! Ez a boszorkány pont a kislányunknak (aki a legkisebb) kezdte el finoman ecsetelni, hogy hamarosan anya majd elhagyja őket, mert már nem leszek beszámítható szerinte, gondolhatjátok, hogy mit kapott utána tőlem.
Nagy vonalakban ennyi történt az elmúlt pár napban.
Ügyes vagy!!!!
Továbbiakra is sok erőt,és ne feledkezz meg rólunk! Majd írj,h.hétvégén mi történt! Sok sikert!
Sziasztok! Előre bocsánatot kérek tőletek, mert biztos hogy nagyon zavarosan fogok írni, de ha elolvassátok meg fogtok érteni.
Szóval szerettem volna korrekt lenni azzal az emberrel akivel 15 évig éltem együtt és a gyerekeim apja, hát megkaptam érte a magamét.
Még reggel mielőtt elment dolgozni, megkértem hogy ebédelni jöjjön haza, mert szeretnék vele beszélni (nem akartam a gyerekek előtt szembesíteni), 2 órakor felhívtam hogy mégis mi van, mert lassan mennem kell a kicsikért. Kapásból leorditotta a fejem, hogy hagyjam őt békén, majd jön mert a barátnőjével van. Na de csak sikerült kihisztizni, hogy hazajöjjön.
Hazaért, elmondtam neki, hogy nem megyek bele az egyezségébe és még ma elköltözök a gyerekekkel, ne ijedjen meg nem megyek messzire (3 utcával arrébb), természetesen akkor láthatja a gyerekeit amikor akarja, csak fel kell hívnia vagy smst írni és már öltöztetem is a kicsiket és jövök Velük, természetesen én nem maradok, ha pedig kiszórakozta magát Velük, szintén csak egy hívás vagy SMS és jövük is értük. Jövő héten megkapja a válási papírokat, semmi meglepő nem lesz benne, a lakásról 100%-ban lemondok, a gyerektartás pedig összesen annyi lesz ami fedezi a kicsiknek az ovit/iskolát/szakköröket, ha nem akarja, ne is adja ide nekem a pénzt, csak mutassa meg a befizetést igazoló papírokat. A láthatás minden 2. hétvégén és szintén minden 2. héten délután 4-7-ig, amíg dolgozok, de természetesen ha ezen felül látni akarja a gyerekeket nem fogok nemet mondani soha!
Na hát minden voltam csak fehér ember nem, úgy ordított velem, mint még soha se hallottam. Azt mondta hogy addig fog menni, amíg el nem veszi tőlem a kicsiket, kirúgat a munkahelyemről, de ha az kell felbérel valakit, hogy megveressen. És ezek csak a lightosabb beszólásai voltak...
Ezután jöttek a kicsik, megmondtam neki, hogy nem veszem le a terhet a válláról és igenis magyarázza el ő a kicsiknek, hogy válunk és azért azt se felejtse el, hogy azért mert ő megcsalt engem.
A gyerekeknek elmondta hogy válunk és rövid időn belül ők visszaköltözhetnek hozzá és az új anyukájukhoz, mert én el fogom őket hagyni és hogy azért válunk mert én rossz feleség és anya vagyok, ezért keresett Nekik egy sokkal jobb anyukát. Na itt öltöztettem fel őket és elindultunk az új lakásba.
Szerintetk???? Tényleg ezt érdemlem 15 év együtt élés után????
Olyan hihetetlen a számomra,hogy ennek semmi előjele nem volt.
Mármint,hogy a 15 év alatt nem voltak ilyen kijelentései (hogy megveret) vagy,hogy ne lett volna ezelőtt agresszív vagy kiabálós,veszekedős.
Ahogy még a kérdésed végén is azt írod,hogy
az a baj hogy még így is szeretem :(
én azt hittem van még itt visszaút.
Mármint ha válaszút elé állítod akkor veled marad.
No mindegy.
100%osan megértelek.
Azért kíváncsi leszek arra a szuper22évesanyukára,aki nem akar saját gyereket,de a másénak jobb anyja lesz,mint a sajátja.
Én levelestül szedném a nyugtatókat,hogy ellenem fogják hangolni.
Nem elkeserítésnek szánom,de lehet,hogy dobozostul szedném.
Ennyire soha nem volt előjele! Persze ha nem tudta elsőre lecserélni a kereket, akkor a földhöz vágta a kerék kulcsot (mint majdnem mindegyik férfi). Hidd el ha azelőtt is ilyen lett volna nem szülök neki gyereket, pláne nem hármat!
Szerettem volna visszautat adni vagy legalább meghagyni a lehetőséget rá, de ahogy folyamatosan alázott az elmúlt hetekben, az már nem ad erre lehetőséget sem!
A 22 éves szuper anyuka nem tudom hogy milyen lesz, főleg az én 3 kis rosszcsontommal, az biztos hogy amint a kicsiktől csak egy fél mondatnyi panaszkodást hallok rá, rögtön nem találkozhatnak vele.
Attól pedig nem félek hogy ellenem lehetne hangolni őket, már most sem akarnak hallani az új anyáról, a nagyfiam pedig egyenesen megmondta qz apjának, hogy az ő anyukája tökéletes és vigye az új anyukát az árva gyerekeknek, neki és a testvéreinek nem kell!
Nyilván nem ezt érdemled, és nagyon rossz lehetett ezt átélni, ezt a reakciót látni tőle, azok után, hogy Te olyan jóindulatot tanúsítottál, és egy annyira korrekt ajánlattal álltál elő, amire szerintem nagyon kevés nő lett volna képes azok után, ami történt.
Azért amennyire tudsz, próbálj megnyugodni, és gondold végig higadtan, hogy a fenyegetéseiből mi a valós veszély, és mi az üres fenyegetés, amit indulatában mondott, miután hirtelen szembesült vele, hogy nem mész bele az ő jól kitervelt, az ő tökéletes kényelmét és igényeit szem előtt tartó "nappal van egy szép családom, éjjel vígan élem az életemet a szeretőmmel" forgatókönyvbe.
Nyilván azt gondolta, hogy Te vagy kiszolgáltatott helyzetben, és ehhez képest most egy pillanat alatt szembesült vele, hogy Te az első sokkból magadhoz térve mennyire önállóan, talpraesetten elrendezted ilyen rövid idő alatt a dolgokat, megoldást találtál a lakáshelyzetre, beadtad a válókeresetet, így gyakorlatilag Te vagy lépéselőnyben, és mindezt úgy, hogy megőrizted az önbecsülésedet, nem magadat sajnáltatod, nem állítod őt választás elé, nem vádaskodsz, hogy hogy volt képes ilyet tenni három gyerekes apaként, hanem nagylelkűen a számára is elfogadható megoldást keresed, és még Te teszel neki egy - szerintem elismerésre méltóan - korrekt ajánlatot a jövőtökre nézve.
Ami a fenyegetéseit illeti:
"Azt mondta hogy addig fog menni, amíg el nem veszi tőlem a kicsiket."
Először is, látod magad előtt azt a bírót, aki egy esetleges gyermekelhelyezési perben neki ítéli a gyerekeket ebben a helyzetben, ilyen előzmények után (ha Te megfelelően tudsz gondoskodni róluk)?
Mert én nagyon nem! :-)
Egy családjogra specializálódott ügyvéd honlapján ezt találtam:
"Az ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek (vagyis annak, aki koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen kialakítani a saját véleményét) biztosítani kell, hogy e véleményét a gyermekelhelyezés során kifejthesse."
Nem vagyok jogász, de laikusként úgy gondolom, hogy ezeknek a kritériumoknak a két nagyobbik gyereketek valószínűleg simán megfelel.
Másodszor, még ha tegyük fel, pusztán a gondolatment kedvéért el is képzeljük azt a képtelen helyzetet, hogy valamiért a férjedhez kerülnének a gyerekek, Te el tudod képzelni, hogy a 22 éves szeretője, (aki a férjed állítása szerint saját gyerekeket sem akar), a ti három gyereketeket fogja nevelni, amíg a kis ovis legalább el nem éri a 18 éves kort? Szerinted vágyik arra, hogy három gyerekről gondoskodjon, akár csak egy hétre is, akik ráadásul nyilván imádni fogják őt, és feltehetően ennek megfelelően fognak viselkedni vele? :-)
Annyira nagy vajon a szerelem, hogy vállalná ezt is a Férjed kedvéért? Ha netalán meg is próbálná, mi sülne ki ebből?
Vagy a lány marad ott, ahol él, a férjed meg éjszakánként bébiszittert fogad, hogy továbbra is nála aludhasson?
Vagy szakít a lánnyal, és neveli a három gyerekét egyedül?
Ezek közül melyik életszerű opció egy kicsit is?
Nagyon szorítok Neked, Nektek, hogy a mai konfliktus után azért normális mederbe terelődjenek vissza a dolgok, és miután a férjed magához tért a nem várt sokkból, normálisabban, fehér ember módjára álljon a dolgokhoz.
Amennyit tudsz, próbálj pihenni, és kialudni magad, hogy lelkileg is, fizikalag is minél jobb állapotban legyél az előtted álló kihívások előtt.
Gondolom, a szüleid is, barátok is segítenek és támogatnak abban, amiben tudnak.
Szerintem sokunk nevében mondhatom, hogy így ismeretlenül is a legjobbakat, sok erőt és kitartást kívánunk Neked!
Utólag még az jutott eszembe, hogy kíváncsi lettem volna a férjed arcára, ha amikor azzal fenyegetőzött, hogy "addig fog menni, amíg el nem veszi tőled a kicsiket", Te elgondolkozó, kicsit bűnbánó arckifejezéssel azt mondod, hogy őszintén szólva Te is komolyan elgondolkoztál azon az elmúlt egy hétben, hogy nem lennének-e Nála jobb helyen a gyerekek, mert nem tudod, hogy egyedül hogy fogod bírni munka mellett, eddig is nehéz volt, ők mégis ketten vannak, könnyebben megoldanák a 24 órás "szolgálatot", neked meg jól jönne egy kis szabadidő, hogy 10 év után kicsit több időd maradjon saját magadra, meg talán új társat is könnyebben találsz, ha nem Veled lakik egy háztartásban a három gyerek. Tudod, hogy így is lehetnél sokat Velük, de nem lenne annyira strapás, mint egyedül megbirkózni minden teendővel és felelősséggel, és belátod, hogy az apjukra is ugyanúgy szükségük van. :-)
Gondolom, a Férjed persze ismer Téged 15 év után annyira, hogy nem tennél ilyet, de amennyire Te nem nézted ki belőle, hogy ilyenekre képes, amit ma leírtál, ha jól színészkedsz, talán ő is elhihette volna, hogy olyan oldaladról mutatkozol be, amit nem ismert, vagy hogy ez a krízishelyzet ezt hozta ki belőled.
Szerinted a férjed hogy reagált volna arra a felvetésre, hogy nem zárkózol el ettől lehetőségtől sem, ha Ő vállalni tudja, hogy nála maradjanak a gyerekek? :-)
Szia!
Tegnap nem írtam, gondolván jól összefoglalt, sok érvvel teletűzdelt, kerek egész kommmentet érdemelsz, amiből érzed menyire jől csinálod. Amiből erőt merítesz, mert hiába tűnik a hzzászólásaid alapján úgy,nhogy teljesen egyben vagy, és birod, tudom hogy nehéz, kellenek a tartalékok. A lényeg, hogy addig húztam, míg "passiflora" mindent leírt amít gondolok, aokkal szebben, kerekebben, mint nekem valaha sikerült volna...
Én is úgy gondolom, hgy nem lesz ez annyira szörnyű(már ha lehet ilyet mondani), mint most tűnik, hiszen a gyerekeinek nem akar rosszat.
Az első ötlete is ezt igazolná, bár azt nagyon nem gondolta végeig..(még mindig nem térek magamhoz, hogy ő azt hitte te eltemeted magad, esetleg néha"meglátogat" vagy én nem is tudom)..
Tehát arra gondolok,mhogy talán kompromisszumképes, amiket mondott azt a düh, a meglepetés, a csalódottság mondatta vele...
Viszont nagyon jó tanács volt: ebből melyik életszerű?
Ami nagyon fontos szeribtem, hogy amennyire tudsz maradj korrekt..
Soha ne szidd az apjukat, mert az nem segít, a gyerekek pontosan érzik,mhogy ki milyen(lásd az apjuk téged szidott, azonnal le lett hurrogva) légy magabiztos, hiszen jó anya vagy.
Nem szabad sosem a gyekekre kivetíteni, h. Az apjuk esetleg miattuk ment el " mert nem szeret minket".. Nagyon sok önértékelési oroblémát okozhat.
Még egy fontos, ami talán a legnehezebb... Az új barátnőt sm szabad szidni, nem tudhatod, hogy az apjuk vele marad-e...alapvetően nem csak ő tehet erről a helyzetről, a férjed sokkal nagyobb ludas... (Azt sem lehet tudni, hogy vajon a lány a kapcsolat elején mit hitt rólatok, vagy tudott-e)
Sokkal jobb ha megfelelő viszonyt alakítasz ki vele, hiszen minimum 2 hetente a gyerekeidet rá IS kell bíznod, ami talán a leges- legnehezebb..
Ne faggasd a gyerekeket milyen.. Mert akkor bezárkóznak..
Ártatlan kérdés, amit úgyis feltennl az mehet
"Mit csináltatok?"
Ami nehéz,hogy ne mitass reakciót, mert a 2 nagyobb gyereknek nagyon van radarja, azt fogja figyelni, hogy mut reagálsz, kesőbb aszerin mondják el a dolgaikat.
Ha nem faggatod őket, akkor hamarbb megnyílnak, mesélnek...
A gyerekek nagyon nehezen viselik, amikor "anyu faggat, apu faggat...semmmit nem merek mondani, mert ha azt mondom rossz volt dühös lesz, ha azt, hogy jó..szomorú lesz"
Remélem érted mire gondolok..
Aztán soha ne süllyedj arra a szintre, mint amre a férjed vetemedett 2 napja!!! Viszont nem hinném , hogy ilyen veszély fenyeget, mert a kerdésed, éskommentjeid alapján nem olyannak ismerhettünk meg.
Szerintem a leírt tanácsaim nagy része evidens(nek kelene,mhogy legyen), de leírva kicsit talán konkrétabb, ezért tartottam fontosnak...
Remélem egyet értesz velem, ha nem,azt is elfogadom:)
Nem írtad, hova valósi vagy, ha esetleg bp-i, akkor ha szükséged van segítségre, pl gyerekekre vigyázni, és nem tudod megoldani, akkor szívesen segítek. Természetesen csak azután hogy megismertél személyesen, és szimpi vagyok, (a gyerekeknek is)...munkanélküli vagyok,múgyh az esetek többségében sajnos ráérek..(természetesen csak kedvességből gondoltam, nem fizetségért, csak a félreértések elkerülése végett:))
Milyen az új lakás? Sikerült már valamennyire elhelyezkednetek?
Gyerekek hogy viselik? Nekik tetszik az új hely?
Nagyon erős vagy, nagyon jól csinálod, kitartás.. Én nem vagyok benne biztos, hogy ezt így meg tudtam volna tenni a helyedben!
Én csak pár szót szeretnék írni, abban bízva, hogy kicsit hozzájárulhatok a támogatásodhoz. Nagyon remélem, hogy kamatostul vissza fogja kapni az élettől ezt a férjed, ilyen gerinctelen tetűség mellett, amit veled művelt, nem fog elsétálni a karma.
Kevesen viselnék ilyen jól, korrekt, borzasztóan érett gondolkodású nő vagy, sok kitartást kívánok!
Sziasztok! Gondoltam írok Nektek, hátha még valaki kíváncsi a mi kis történetünkre. Ma kezdték az első közös hétvégét a kicsik az apjukkal és a szuper anyuval... Igen a kisasszony már oda is költözött, nem várt sokat... Hát kíváncsi vagyok hogy fogja bírni vasárnap estig a gyerekekkel, főleg hogy a 2 kisebb nyűgösebb (picit megfáztak, de nem vészes).
A kedves ex pedig tovább balhézik, nem akarja elfogadni a válási feltételeket. Nem tetszik neki, hogy kb 40 ezret kellene a,gyerekekre fizetni, mert szerinte a sulik/ovi/szakkörök felét nekem kellene fizetni és a havi 20 ezer reális 3 gyerekre... Természetesen a Felügyeleti idő sem tetszik neki/nekik, mert túl sok, a kétheti hétköznapokat oldjam meg a szüleimmel/testvéreimmel. De ha füttyent akkor vigyem a gyerekeket. A nyáron viszont csak 1 hónapot vállalnak el, négy részletben (mert ők élvezni akarják a nyarat és utazni sokat), illetve ősztől természetesen más lesz majd a helyzet, mert a királylány egyetemre megy és nem lesz ilyen sok ideje a gyerekekre... Nem tudom még hogy mi lesz, sok függ az első közös hétvégétől is. Én pedig nekiálltam pszichológushoz járni, mert egyedül nagyon nem sikerül feldolgozni mindent...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!