Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Segítség megromlott a házasságom a baba érkezése után. Mit tudok még tenni?
Szép kis életünk van a házasságom mégis egyre rosszabb.
A babánk 4 hónapos koráig 100%-ban mindent én csináltam vele, mert a férjemre nem igazán lehetett számítani. "túlóráznom kell", "beteg vagyok" "fáradt vagyok" "most mást kell csinálnom" én már mindent hallottam. Egy imádnivaló férj és alapvetően jó apa, mindent megcsinál ha kérem, csak nagyon sokszor cserben hagyott már, mikor még nehéz volt a picivel. Emlékszem volt olyan nap, mikor 1 percet sem volt nála a baba, aki egész nap sírt, amint hazajött lefeküdt aludni én pedig még letusolni sem tudtam. És még sorolhatnám.
Mikor visszamentem dolgozni 4 hónap után (külföldön élünk) és anyám vigyázott a babára napközben, illetve néha a párom. Egy napot alig bírt ki a babával és nemhogy háztartást vezetni, de még konkrétan egy kiteregetésre sem volt ideje. Elkezdte jobban becsülni a munkám, beismerte hogy dolgozni SOKKAL KÖNNYEBB mint a babával lenni otthon. Többet segített de mégis állandóan vannak indokok, miért nem ér éppen rá.
Ráadásul sokat veszekedtünk mert mindenféle hülyeséget kitalált, hogyan szoptassak, meg aludja már át az éjszakát, meg nem kéne éjszaka szoptatnom, meg hagyjam kicsit sírni meg ilyenek...
Most éppen egy 1,5 hónapja tartó fejfájása van, amit vizsgáltat ki orvosokkal, eddig semmit sem találtak.
De én már beleőrülök az állandó kiszámíthatatlanságába, hol jókedvű hol pedig valami hihetetlen kemény velem, mikor hogy sikerül a napja.
És az egészben az a legdühítőbb, hogy amíg ő éli az életét és hol jól van hol rosszul, addig én dolgozom, intézem a háztartást plusz a babánkkal vagyok minden szabadidőmben és én NEM DŐLHETEK KI. Egyszer egy pár napig beteg voltam, de akkor is keltem a babához éjjel, elláttam ahogy kell. Szegénykém el is kapta a betegséget, de hát nem volt kire hagyni őt, mert a férjem a másik szobában aludt mert ő nagyon beteg most.
Megértem hogy beteg, megértem hogy fáradt, megértem hogy rossz napja volt...de nem lehet így leélni egy életet! Én amikor hazamegyek a munkából, akármilyen napom is volt, akkor is ölelgetem, puszilgatom a babát és a legjobbat hozom ki magamból neki. És SOHA nem tudok annyira fáradt/beteg/nyűgös lenni, hogy ne tudjak a babánkkal lenni.
Sokat beszélgetünk, megegyezünk dolgokban, de aztán semmi sem változik. És ugyanúgy ha jó napja van akkor egy cuki férj és jó apa, de ha rossz napja van, ami a gyakoribb, akkor mindenkinek legyen rossz napja és az élő fába is beleköt.
Félek a babánk úgy fog felnőni, hogy "hagyd most aput, most fáj a feje/elfoglalt/nem ér rá/dolga van/dolgozik". Ezt nem akarom!
Könyörgöm magyarázza már el nekem egy férfi, hogy lehet ennyire alacsony terhelőképességű egy pasi egy nőhöz képest!
Én is közel ugyanannyit dolgozom, közel ugyanannyit keresek, mégis minden rám marad otthon.
Már a baba érkezése előtt is voltak ilyen napok, de olyankor csak pihentünk otthon és lógattuk a lábunkat, ezt most nem lehet megtenni. Én elfogadtam és teszem a dolgom, ő pedig megengedheti magának, hogy túl fáradt legyen a családunkhoz. Kiborító!
Mivel minden más jól működik, egyedül a férjemmel való kapcsolatomon szeretnék változtatni.
Könyörgöm hagyjátok már az éjszakai szoptatást, semmi de semmi köze a kérdéshez, hogy meddig akarom szoptatni a kisbabánkat.
Arra lenne jó ötletelni, hogy a mély beszélgetéseken túl hogyan tudnék változtatni a viszonyunkon, hogy újra legyen kedve hozzánk. A szobájába átmenős dolgot csak azért írtam, hogy ne a szex legyen a vád, mert az van. Persze megértem a fejfájását és ezért minden mást át is vállalok tőle, nem konkrét segítségre van szükségem, csak annyit szeretnék, hogy amennyi időt velünk tölt (akármilyen kevés is) az jó hangulatban teljen.
válasza: válasza:De már ezerszer leírtuk 30-an, hogy a férjeddel való kapcsolatodon csak akkor tudsz változtatni, ha máson, az egész életeteken is változtatsz.
A férjed egyrészt beteg, másrészt stresszes, életunt (ezért morcos és nem foglalkozik a babával), harmadrészt nem jut rá elég időd, és MINDEN, de minden vele kapcsolatos problémád erre vezethető vissza: nincs rá elég időd, bevalottan kín neked, ha rá kell áldoznod a gyerekkel szemben.
Ez csak akkor fog változni, ha a napod, a munkabeosztásod is változik. Amíg az a régi, addig pont ugyanennyi időd marad, és pont ugyanannyira nem fogod tudni beosztani. Mert mi tagadás, ha az ember 7-8-kor ér haza, azon a 2-3 óra ébrenléten nincs is nagyon mit beosztani...
De mondjuk nem igazán érthető, ha lakásban vagy akárhol máshol laknánk és én nem dolgoznék, az miben befolyásoná a kapcsolatunkat. Ő ugyanakkor érne haza, ugyanolyan fáradt/beteg/nyűgös lenne, és ugyanannyit tudna belőlem is kapni este, mert ugye nekem a gyerekkel kell foglalkoznom. Vagy ő vagy én foglalkozunk a babánkkal, valakinek muszály. Ugyanannyit tudnék így is úgy is foglalkozni vele. Most talán annyival könnyebb, hogy mivel van Nagyi, így neki odaadhatom a babát, hogy mi kettesben tudjunk vacsorázni vagy ilyesmi.
A baba szempontjából persze nem mindegy, de a férjem szempontjából teljesen mindegy, dolgozom-e vagy nem.
Ennél jobb ötletetek nincs?
válasza:"De mondjuk nem igazán érthető, ha lakásban vagy akárhol máshol laknánk és én nem dolgoznék, az miben befolyásoná a kapcsolatunkat."
Senki nem mondta, hogy ne dolgozz, csak azt, hogy kevesebbet. Hogy másra is jusson idő.
"Ő ugyanakkor érne haza, ugyanolyan fáradt/beteg/nyűgös lenne, és ugyanannyit tudna belőlem is kapni este, mert ugye nekem a gyerekkel kell foglalkoznom. "
Ha nem 8-kor, hanem 4-kor érnél haza, akkor pl. a fürdetést, játékot, etetést letudhatnátok előbb, a kicsit 7-kor ágyba lehetne rakni és a maradék időt szentelhetnéd a férjednek, kettőtöknek. Jelenleg ez megvalósíthatatlan, mert ha 7-8 fele érsz haza nyilván akkor kell etetni a babát, fürdetni, altatni, csoda ha 9-10-re ágyban van. Magyarán pontosan azzal a 2-4 órával több időd lenne a férjedre, amit most a babára szánsz, mert muszáj.
"Most talán annyival könnyebb, hogy mivel van Nagyi, így neki odaadhatom a babát, hogy mi kettesben tudjunk vacsorázni vagy ilyesmi."
A fent említett esetben meg nem lenne luxus az, hogy kettesben vacsizzatok, mert addigra rég aludhatna a baba. Nem kellene mindent időzíteni, más segítségéhez kötni. Fárasztó ám ez.
"a férjem szempontjából teljesen mindegy, dolgozom-e vagy nem."
Az isten szerelmére, értsd már meg, hogy nem mindegy! Teljesen egészséges,gyerek nélküli házasságok is simán rámennek arra, ha valaki 12 órázik, mert jóformán nem is látják a másikat! Hát még egy kicsi babával, ahol a maradék idő is az övé!
válasza:En eddig vedtelek, de a hozzaszolasaid utan, eskuszom, nem ertelek.
Komolyan azt hiszed, hogy a ferjed allapota nem kotheto ossze azzal, ahogyan eltek? Megkerdezted-e mar tole, hogy o mit gondol, miert van hangulatingadozasa, fejfajasa, elegedett-e azzal, ahogy eltek es mit lat megoldasnak?
Szerinted tenyleg minden jo igy, es csak vele van a baj, ami teljesen fuggetlen toled/toletek?
válasza:A férjed segít neked valamiben? Mert itt mindenki leírja, hogy mennyi mindent kéne tenned a férjedért de Ő mit tesz érted? Annyi, hogy Ő stresszes mert dolgozik. De Te is dolgozol akkor ennyi erővel Te is lehetnél stresszes.
Nem értem a válaszadókat. A kérdező Gyereket nevel, háztartást vezet, 12 órában dolgozik és még próbál a férjével is foglalkozni. Ezt mind bezsúfolva 24 órába. Ellenben a férjnek csak annyi a dolga, hogy elmegy és dolgozik. Ő nem vezet háztartást Ő nem nevel gyereket. Még hova kéne a kérdezőnek szakadni? Annyi a kérése a férj felé, hogy ha hazajön akkor kicsit legyenek egy család. Szerintem akkor is több idő jutna a másikra, ha a férj is kivenni és dogát otthon. Ő is takaríthatna és Ő is foglalkozhatna a gyerekkel és akkor a kérdező sem 10 kor végez. Az meg, hogy éjjel is szoptat. A legtöbb anyuka szoptat éjjel egy 4 hónapos babát. Nem értem ezen mért kell fent akadni. Nem a kérdezőnek vannak kifogásai, hanem a férjnek. A kérdező szívesen lenne még ennyi minden mellett is a férjével, de a férje talál ki minden kifogást.
válasza:Sajnos nem mi döntjük el mikor alszik a baba... ha rossz napja van képes 10-11-ig is nyűglődni. Próbáltuk már sokféleképpen korábban fektetni, eddig még semmi nem jött be. Úgy néz ki 9 óra működik csak.
Igen, szoktam beszélni a férjemmel erről. Általában azt mondja fáradt és kimerült, vagy hogy egész nap játsza a jókedvűt, itthon ki kell engednie magát, vagy hogy nem foglalkozom vele eleget, nem ő az első nekem. De közben mondja, hogy mennyire örül milyen jó anya vagyok és panaszkodás nélkül teszem a dolgom. De mondott már olyat is, hogy lehet féltékeny kicsit a babára, de persze megérti nem hagyhatom magára.
A dolog akkor volt érdekes csak, mikor néha elvállalt egy-egy napot, és rájön hogy fele annyit nem tud megcsinálni és semmire sincs ideje.
válasza:Na hát elég sok minden nem klappol nálatok........ Bennem az a kérdés vetődik fel miért neked kell átmenned a férjedhez, konkrétan miért van ő más szobában? Miét nem éjszakázol vele és a baba egyedül? Ja mert te olyan oltári jó anya akarsz lenni, hogy mellette vagy éjjel, és ki nem szarja le a férjet. Hát nem egészséges.
Te minden nyekkenésére cicit dugsz a baba szájába, és azt hiszed ettől alakul ki majd az oltári nagy kötődés. Gondolom úgy vagy vele, hogy az szar anya, aki nem szoptat. Majd úgy jársz mint a egy drága ismerősöm. ott már 1,5 éves a baba és nem lehet elaltatni cici nélkül. Napközben mászik az anyjára, mert nem ismeri azt hogy nem lehet. Ezt nem oldja meg a természet, mert a gyerek nem fogja neked azt mondani, hogy anya nem kell cici, mert neki az természetes hogy kapja.
Mindeközben a férjed nem létezik, nem csak szét kell csapni a lábad és azt mondani, hogy ok van szex működik a házasság.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!