Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Segítség megromlott a házasságom a baba érkezése után. Mit tudok még tenni?
Szép kis életünk van a házasságom mégis egyre rosszabb.
A babánk 4 hónapos koráig 100%-ban mindent én csináltam vele, mert a férjemre nem igazán lehetett számítani. "túlóráznom kell", "beteg vagyok" "fáradt vagyok" "most mást kell csinálnom" én már mindent hallottam. Egy imádnivaló férj és alapvetően jó apa, mindent megcsinál ha kérem, csak nagyon sokszor cserben hagyott már, mikor még nehéz volt a picivel. Emlékszem volt olyan nap, mikor 1 percet sem volt nála a baba, aki egész nap sírt, amint hazajött lefeküdt aludni én pedig még letusolni sem tudtam. És még sorolhatnám.
Mikor visszamentem dolgozni 4 hónap után (külföldön élünk) és anyám vigyázott a babára napközben, illetve néha a párom. Egy napot alig bírt ki a babával és nemhogy háztartást vezetni, de még konkrétan egy kiteregetésre sem volt ideje. Elkezdte jobban becsülni a munkám, beismerte hogy dolgozni SOKKAL KÖNNYEBB mint a babával lenni otthon. Többet segített de mégis állandóan vannak indokok, miért nem ér éppen rá.
Ráadásul sokat veszekedtünk mert mindenféle hülyeséget kitalált, hogyan szoptassak, meg aludja már át az éjszakát, meg nem kéne éjszaka szoptatnom, meg hagyjam kicsit sírni meg ilyenek...
Most éppen egy 1,5 hónapja tartó fejfájása van, amit vizsgáltat ki orvosokkal, eddig semmit sem találtak.
De én már beleőrülök az állandó kiszámíthatatlanságába, hol jókedvű hol pedig valami hihetetlen kemény velem, mikor hogy sikerül a napja.
És az egészben az a legdühítőbb, hogy amíg ő éli az életét és hol jól van hol rosszul, addig én dolgozom, intézem a háztartást plusz a babánkkal vagyok minden szabadidőmben és én NEM DŐLHETEK KI. Egyszer egy pár napig beteg voltam, de akkor is keltem a babához éjjel, elláttam ahogy kell. Szegénykém el is kapta a betegséget, de hát nem volt kire hagyni őt, mert a férjem a másik szobában aludt mert ő nagyon beteg most.
Megértem hogy beteg, megértem hogy fáradt, megértem hogy rossz napja volt...de nem lehet így leélni egy életet! Én amikor hazamegyek a munkából, akármilyen napom is volt, akkor is ölelgetem, puszilgatom a babát és a legjobbat hozom ki magamból neki. És SOHA nem tudok annyira fáradt/beteg/nyűgös lenni, hogy ne tudjak a babánkkal lenni.
Sokat beszélgetünk, megegyezünk dolgokban, de aztán semmi sem változik. És ugyanúgy ha jó napja van akkor egy cuki férj és jó apa, de ha rossz napja van, ami a gyakoribb, akkor mindenkinek legyen rossz napja és az élő fába is beleköt.
Félek a babánk úgy fog felnőni, hogy "hagyd most aput, most fáj a feje/elfoglalt/nem ér rá/dolga van/dolgozik". Ezt nem akarom!
Könyörgöm magyarázza már el nekem egy férfi, hogy lehet ennyire alacsony terhelőképességű egy pasi egy nőhöz képest!
Én is közel ugyanannyit dolgozom, közel ugyanannyit keresek, mégis minden rám marad otthon.
Már a baba érkezése előtt is voltak ilyen napok, de olyankor csak pihentünk otthon és lógattuk a lábunkat, ezt most nem lehet megtenni. Én elfogadtam és teszem a dolgom, ő pedig megengedheti magának, hogy túl fáradt legyen a családunkhoz. Kiborító!
válasza:Megint a férjedről kezdesz el beszélni de a vége,de legalább a baba jól van:S
Neked csak a babáról szól az élet a férjed meg már csak egy megtűrt valaki hisz ő nem a baba pártján van-.-" ez ciki
És igenis minek adod oda a nagyinak hogy vigyázzon rá miközben te hazamész ránézni(ez olyan mintha a nagyiban nem bíznál meg) Egyszer nem mész haza és tuti felrobban a ház mi?!:D
és nem egészséges túl sokáig szoptatni egy gyereket különben is nappal üvegből is kaphatja már azt a tejet amit előre lefejsz:S Eljön majd a pillanat amikor rá fogsz jönni a gyerek nélküled is elvan és akkor nagyot fogsz koppanni és férjed sem lesz.
válasza: válasza:Hiba pontozott le valaki 0 %-ra, tovabbra is ugy latom, itt a ferj az, aki kihuzza magat a dolgok alol, es a felesegre harul minden.
Szerintem, ha a baba most 4 honapos, aki nem mondhato el az, hogy a kerdezo sokaig (!)szoptatta es kozben a ferj hatterbe szorult.
Annyiban ertek egyet, hogy nagyon nem jo, hogy ilyen pici baba mellett 12 orazol, es erthetetlen, hogy miert dontottetek ugy, hogy ezt bevallajatok. Valoban jobb let volna szerenyebb korulmenyek kozott (lakasban elve) vallani gyereket, akivel tovabb maradsz otthon, nem amortizalod le magad es a hazassagod is rendben mukodik.
Tovabbi egyuttmukodest szorgalmaznek a pszichologussal, esetleg termeszetgyogyasszal, tobb beszelgetest a ferjeddel.
Kivanom, hogy sikeruljon megoldani!
válasza:"Könyörgöm magyarázza már el nekem egy férfi, hogy..."
Nyilvan le kell pontozni, ha leirom a multbeli erzeseimet. Es igen "halatlan csaladfenntarto szerepben" ereztem magam. Gondolom ferjkent nem en voltam az elso hasonlo erzesekkel.
Sarkitva irva: "Dolgozz! Mindent rosszul csinalsz! Tobb penz kell! Ne legyen semmi igenyed! Az en gyerekem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!"
Es szerintem a te parod is hasonlot erezhet. Es, hogy ez az erzes nem teszi boldogga, az is biztos!
Lehet pontozni Lyanyok!
válasza:Én erre már komolyan nem tudok mit mondani. Magad is bevallod, hogy nincs időd semmire és senkire, de nem is zavar. A babának jó, anyád foglalkozik vele, te meg majd amikor ráérsz. A férjed le van fosikázva. Igaz, már pszichológushoz jár a problémáitok miatt, de kit érdekel? A lényeg, hogy a babának legyen szép nagy házikó, anyuka csak vele foglalkozzon.
A férj az bele is dögölhet:)
válasza:Én először válaszolni akartam, nagyjából ugyanazokat amit az előttem lévők már nagyon sokszor, nagyon sokféleképpen leírtak. De amikor elolvastam, hogy te azt nevezed pozitívumnak, hogy bemész a férjed szobájába (?), tehát ne rinyáljon, mert ugye szerinted ezt csinálja.
Nagyon sajnálom a férjed, szerintem nagyon boldogtalan és mégcsak meg sem hallgatod.
válasza:Hú kaptam aztán meleget hideget, inkább hideget. Most ki lettem titulálva házisárkánynak mert én vezetem a háztartást(nem mondtam, hogy állandóan takarítok, heti egyszer porszívózok úgyhogy messze nem tiszta a házunk). A baba után a férjem az első, igyekszem a tőlem telhető maximummal a kedvében járni. Szerintem teljesen érthető, hogy a baba az első, mert ha sír, akkor ugrik az ember és nem hagyja sírni pár percnél többet csak mert mást csinál. Tehát ilyen módon tényleg a babát a férjem elé helyeztem.
Aztán meg miért dolgozom ennyit, mikor írtam, hogy nem tudok változtatni, sajnos külföldön nem úgy működnek a dolgok, mint Magyarországon. Itt az átlag elég hamar visszamegy dolgozni, én még kirívó eset voltam, hogy a törvényben megengedett maximum 16 hetet (még 4 hónap sincs) otthon maradtam a gyerekemmel. Valaki írta, hogy nem kell hazamenni délben (amikor azért megyek haza, mert így is úgy is ilyen hosszú az ebédidőm, akkor már miért ne mennék haza ha belefér) de másvalaki már írta, hogy nem fogom látni a gyerekemet felnőni meg nem a nagyinak kell szülni. Most akkor hazamenjek vagy ne délben? :-) Csak Magyarországon lehet 3 évet otthon maradni emberek!
Ráadásul pénzre is szükség van (egyébként egy 100 nm-es lakás bérleti díját fizetjük kb törlesztőrészletként), egyáltalán nem nyújtóztunk tovább mint ahogy a takarónk ér. Ezek szerint az egyedüli megoldás az lehetne, hogyha eladnánk a házat és egy pici lakásba költöznénk, akkor aztán én egész nap otthon lehetnék a lakásban a babával, és biztosan mosolyogva várhatnám haza a férjemet.
A tegnap esténk egyébként: mikorra hazajött palacsintával vártam és egy régóta várt filmjét beszereztem, azt néztük meg este. Utána együtt elmentünk fürödni, csak felsírt a gyerek és nekem ugranom kellett. Addig ő ment lefeküdni. Miután visszaaltattam a gyereket (fél óra) akkor mentem át hozzá kicsit odabújni, és mondtam mennyire hiányzik és hogy úgy érzem egyedül nevelem a gyereket mert ma még 5 percet sem volt a kezében, erre mondta hogy mennyire nem vagyok megértő és mennyire fáj a feje és aztán én hagytam őt, hogy akkor pihenjen. Na most lehet megkövezni, mekkora egy hárpia vagyok. :-)
34-es, kíváncsi lennék bővebben a véleményedre mert úgy látom sok tapasztalatod van a másik oldalról. Akár privátban is írj kérlek.
válasza:"Aztán meg miért dolgozom ennyit, mikor írtam, hogy nem tudok változtatni, sajnos külföldön nem úgy működnek a dolgok, mint Magyarországon. Itt az átlag elég hamar visszamegy dolgozni, én még kirívó eset voltam, hogy a törvényben megengedett maximum 16 hetet (még 4 hónap sincs) otthon maradtam a gyerekemmel. "
Nem tudom hol élsz, én Németországban. Itt 6 hónapot lehet a gyermekkel itthon maradni támogatással; utána a legtöbb nőt félmunkaidőben veszik vissza, elsőször 1, majd 2, majd 3 vagy 4 napot dolgoznak (pár havonta nő az adag) hetente, és ha akarnak maradhatnak is 3-4 napban.
De itt nem is azzal van a probléma, hogy visszamentél dolgozni, hanem azzal, hogy 12 órában. Nekem ne magyarázd, hogy máshol nem így mennek a dolgok, mert de. Keresel mellette más helyet, kedvezőbb időkkel, közben meg felmondasz, ilyen egyszerű. Itt az az egyetlen bökkenő, hogy te nem akarsz. Neked kényelmes ez a munkahely - sőt, valamilyen szinten a saját bevallásod szerint az időbeosztás is, hisz napközben is jut a kicsire, és az egész estét rászánhatod, más dolgokat kizárva.
De befejeztem, nem tépem tovább a számat, mert hiába írjuk le 50-en, hogy 12 órázni 4 hónapos baba mellett nem egészséges, és hogy a nagymamája nem az anyja, úgysem fogod megérteni, hiszen magad is írtad, hogy ez neked így jó. Akkor váljék egészségedre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!