Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Segítség megromlott a házasságom a baba érkezése után. Mit tudok még tenni?
Szép kis életünk van a házasságom mégis egyre rosszabb.
A babánk 4 hónapos koráig 100%-ban mindent én csináltam vele, mert a férjemre nem igazán lehetett számítani. "túlóráznom kell", "beteg vagyok" "fáradt vagyok" "most mást kell csinálnom" én már mindent hallottam. Egy imádnivaló férj és alapvetően jó apa, mindent megcsinál ha kérem, csak nagyon sokszor cserben hagyott már, mikor még nehéz volt a picivel. Emlékszem volt olyan nap, mikor 1 percet sem volt nála a baba, aki egész nap sírt, amint hazajött lefeküdt aludni én pedig még letusolni sem tudtam. És még sorolhatnám.
Mikor visszamentem dolgozni 4 hónap után (külföldön élünk) és anyám vigyázott a babára napközben, illetve néha a párom. Egy napot alig bírt ki a babával és nemhogy háztartást vezetni, de még konkrétan egy kiteregetésre sem volt ideje. Elkezdte jobban becsülni a munkám, beismerte hogy dolgozni SOKKAL KÖNNYEBB mint a babával lenni otthon. Többet segített de mégis állandóan vannak indokok, miért nem ér éppen rá.
Ráadásul sokat veszekedtünk mert mindenféle hülyeséget kitalált, hogyan szoptassak, meg aludja már át az éjszakát, meg nem kéne éjszaka szoptatnom, meg hagyjam kicsit sírni meg ilyenek...
Most éppen egy 1,5 hónapja tartó fejfájása van, amit vizsgáltat ki orvosokkal, eddig semmit sem találtak.
De én már beleőrülök az állandó kiszámíthatatlanságába, hol jókedvű hol pedig valami hihetetlen kemény velem, mikor hogy sikerül a napja.
És az egészben az a legdühítőbb, hogy amíg ő éli az életét és hol jól van hol rosszul, addig én dolgozom, intézem a háztartást plusz a babánkkal vagyok minden szabadidőmben és én NEM DŐLHETEK KI. Egyszer egy pár napig beteg voltam, de akkor is keltem a babához éjjel, elláttam ahogy kell. Szegénykém el is kapta a betegséget, de hát nem volt kire hagyni őt, mert a férjem a másik szobában aludt mert ő nagyon beteg most.
Megértem hogy beteg, megértem hogy fáradt, megértem hogy rossz napja volt...de nem lehet így leélni egy életet! Én amikor hazamegyek a munkából, akármilyen napom is volt, akkor is ölelgetem, puszilgatom a babát és a legjobbat hozom ki magamból neki. És SOHA nem tudok annyira fáradt/beteg/nyűgös lenni, hogy ne tudjak a babánkkal lenni.
Sokat beszélgetünk, megegyezünk dolgokban, de aztán semmi sem változik. És ugyanúgy ha jó napja van akkor egy cuki férj és jó apa, de ha rossz napja van, ami a gyakoribb, akkor mindenkinek legyen rossz napja és az élő fába is beleköt.
Félek a babánk úgy fog felnőni, hogy "hagyd most aput, most fáj a feje/elfoglalt/nem ér rá/dolga van/dolgozik". Ezt nem akarom!
Könyörgöm magyarázza már el nekem egy férfi, hogy lehet ennyire alacsony terhelőképességű egy pasi egy nőhöz képest!
Én is közel ugyanannyit dolgozom, közel ugyanannyit keresek, mégis minden rám marad otthon.
Már a baba érkezése előtt is voltak ilyen napok, de olyankor csak pihentünk otthon és lógattuk a lábunkat, ezt most nem lehet megtenni. Én elfogadtam és teszem a dolgom, ő pedig megengedheti magának, hogy túl fáradt legyen a családunkhoz. Kiborító!
válasza:"de majd leszokik róla ha a természet is úgy akarja vagy én nem fogom már bírni "
Igen, ezt szokták mondani az ágyba pisilésre, aztán meglepődnek, hogy a természet még 9 évesen is akarja...
válasza:"Sokszor elgondolkodtam már, hogy kevesebbet legyek a babával és menkünk többet kettesben ide vagy oda, de őszintén mondom nem érzem jól magam és annyira hiányzik a babám, hogy el sem tudom mondani. Állandóan hiányérzetem van mert nem tudok vele lenni egész nap...és még ebből az időből is el kellene vennem"
ITT a probléma kulcsa!
Te úgy érzed hogy nincs elég időd semmire (és 12 óra mellett gondolom tényleg nincs), így minden időd a babával töltenéd (jogos, újdonsült anyuka vagy). Ha a férjedre szánod az időt, akkor nem tudod magad jól érezni, mert kevesebb jut a babára (ilyen kevés idő mellett szintén jogos) - a férjednek viszont nem elég ez az idő (ami meg az ő oldaláról megint jogos...). Magyarán NEM SZÍVESEN vagy a férjeddel, ami érthető, inkább a baba, és ezt gondolom ő is tökéletesen érzi. Benne meg generálódik az az érzés, hogy (már elnézést) a fenébe a babával, jusson már rá/rátok is idő.
Utoljára írom le, ha váltanál a 12 óráról, minden megoldódna! 4!!! órával többet nyernél, ami bőven elég lenne arra, hogy a babáddal és a férjeddel is legyél, anélkül, hogy az egyiktől sajnálnád az idődet.
válasza:én sose tudtam elviselni ezt az újdonsült anyukáknál:
baba,baba,baba,baba
Más nem jut az eszetekbe? minek délben is haza sunnyogni ha ott az anyukád? miért lenne ez rossz a babának ha mindig van vele valaki?
És az ég szerelmére egy gyerek akár 3 éves koráig is szopik ha az anya nem állítja le róla,neked kell nemet mondanod az éjszakai etetésre és nem a babának mert ez lesz:
Baba nem kap éjszaka sír, mert mi az már hogy nem kapja meg a szokásos nasit(te megsajnálod és tovább eteted) és ez nem fog befejeződni.
De azt is teheted hogy jó szülő módjára abbahagyod az éjszakai etetést egy ideig sírni fog aztán rájön hogy ennek is vége szakadt és nyugodtan alussza végig az éjszakát.
Vedd észre férjed is van, tény amit tesz kicsit bunkó dolog de vele kb. annyit törődsz most mint egy közeli uncsitesóval és most a baba a nagy szerelmed, ha így folytatod szeretgetheted majd egyedül azt a babát.
válasza:Most komolyan a kerdezot ekezitek???
Megmondta, hogy nem tud valtani, szuksege van az o fizetesere is. Nem eleg, ha csak 4 oraban dolgozna.
Dolgozik, ellat mindent, mellette egy picike babarol gondoskodik. A ferje pedig nem segit. Altalaban rosszkedvu, beteg. Ha tenylegesen megallapitodik, mi a baja, akkor azt mondom: ez van, nem tud mit tenni, beteg es kesz.
Bennem inkabb az merult fel, hogy betegsegbe menekul a felelossegvallalas elol. Nem az a baj, hogy anya a munkaja mellett a gyerekevel is akar foglalkozni, hanem a ferje hozzaallasa a problema.
Nem is ertem, hogy gondolhatjatok, hogy itt az anyanak kellene meg onfelaldozobbnak lennie?!
Beszelned kellene vele errol, hogy talan tul sok ez neki? Mert akkor irany a pszichologus, csaladterapia, es probaljatok megoldani. Nagyon nem jo, hogy minden a te nyakadban van.
válasza: válasza:jó de akkor is a férjéről mint egy idegenről ír és közben a baba így meg úgy orrba szájba.
A férj lehet hogy látta hogy a babával nagyon sokat foglalkozik és féltékeny lett a babára, nem mondom hogy ez normális és sajnos teljesen rossz irányból próbálja ezt feldolgozni,de a nő is írhatna róla úgy mint a szerelméről nem úgy mint egy rossz szomszédról-.-"
Hú hát jó rendesen kapom az ívet csak azért mert 12 órát dolgozom és éjszaka szoptatok még.
A bankhitelt pedig akkor sem hagyjuk úszni, nagy álmunk volt a ház. Persze legvégső esetben akár az is ússzon, de most egy pár hónapos válság miatt még nem kell egyből eladni a házat, amikor mondom, én tökéletesen boldog tudnék így lenni.
Az éjszakai szoptatásról meg minden osztja itt az észt, de én egyenlőre így érzem helyesnek. Napközben nem szoptatok, ha az éjszakait is abbahagyom akkor el is apadhat a tejem. (és a szoptatást nem lehet az ágyban pisiléshez hasonlítani, az egyik jó a másik rossz) És nehogy már ne kapjon a baba anyatejet 1 vagy igen, akár 2 éves koráig is. Ezt nekem senki nem magyarázza be, hogy a férjem miatt szoktassam le a babát az éjszakai szoptatásról. Meg egyébként is, neki semmi "gondja" nincs ezzel, én kelek fel, én szoptatok, ő fel sem ébred (mármint ha együtt alszunk akkor).
Abban lehet valami, hogy nincs időm semmire, de ez engem nem zavar. A babának ez most jó, láthatóan remekül érzi magát, nem akarok változtatni.
A férjem egyébként már elment párszor egy pszichológushoz hogy kibeszélje magát, mert hátha nekem nem úgy tudja elmondani a dolgokat. De csak annyit mondott a pszichológus, hogy túlterhelt (ki nem az egy baba mellett) és túl sok dolog van egyszerre az életében (ház, házasság, baba, munka), mintha mi lennénk az elsők akik házba vállalnak kisbabát.
De azért kaptam itt pár ötletet, el fogok gondolkozni rajta köszönöm.
Ó ez nem hivatalosan 12 óra. Csak már 8 előtt bent vagyok és ha 6-kor felállok megkérdezik, hogy baj van-e amiért ilyen hamar már megyek... De általában 11 órával megúszom a napokat és fürdetésre hazaérek.
És azért megyek haza délben, mert akkor is ennyit kell dolgoznom ha nem megyek ebédelni és akkor is ha 2-2,5 órás ebédszünetet tartok. Úgyhogy akkor ezidőben inkább hazamegyek...
Válthatnék munkát, egy sima 9-10 órásra (ebédszünettel nyilván), de egy új munkahelyen keményen kellene hajtanom itt meg már kialakítottam a magam kis rendjét és kövezzetek meg, de itt pihenem ki magam.
válasza:Tudod mit?
Akkor sz*rj a férjedre, szoptass a gyerek 3 éves koráig, sőt még tovább is, ha nem választja le magát, szoptasd 2 éves koráig, nehogy elapadjon a tejed (ami amúgy normális, ha az ember dolgozik és nem otthon van).
Nem mondom, a férjed egy bunkó, hogy nem segít neked, de ilyen hozzáállással kezdem megérteni, mi a baja... "nehogymár" ez meg az legyen, ami kettőtöknek jó lenne, ami kettőtökről szólna, nem...
válasza:Ha egy nőnek nem elég 24 óra, hogy ellássa a gyereket, a háztartást, és tudjon pihenni, akkor valamit nagyon nem jól csinál!
Főzni lehet 2 napra is. Takarítani hetente egyszer.
Mosni a mosógép mos, te csak berakod a mosást, és kiveszed.
Nem értem, hogy hogyan nem volt olykor 5 perced letusolni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!