Ilyen esetben mit tennétek? Elválnátok? Vagy kibírnátok még 1 évig?

Áh, látom lemaradtam kicsit.

Na igen, akkor itt már képbe jön a tiszta önzőség :)

Azt csak te érezheted, hosszabb távon mennyire bírod ezt eltűrni.

6 hónapja szültem, de az én férjem nem ilyen, tehát nem igaz, hogy a férfiak ilyenek.

Tényleg elég érdekes a férjed hozzáállása. Ezek szerint az az ő pénze, mert ő kereste meg, és a te gyereked, mert te szülted? Durva, hogy inkább költ a számítógépre mint a kisgyerekre.

Bírnám plusz egy évig. Utána visszamennék dolgozni, és titokban új társat próbálnék találni.

Gyerekkel ismerkedni nehezebb, de ha hajlandó vagy új társadnak 2. gyereket szülni, akkor fogsz találni új partnert.

Mennyit keres a férjed? Mennyi az összbevételetek?

Ez nagyon sok mindentől függ. Ha valóban szűkössen éltek, akkor talán megértem, ha nem, akkor válnék.

Márcsak az a kérdés, hogy a szülés előtt ez hogy volt?

"Igen, de ha most is egyedül nevelem a gyereket és csak én költök rá, akkor miért legyünk házasok? Mi értelme akkor az egésznek?"

Ezek szerint azért házasodtál össze vele, hogy gyereket csináljon neked.

Nem kellett volna házasodnod, elmehettél volna a spermabankba.

Ja, hogy akkor nincs aki beszálljon a gyerek anyagi szükségleteibe. Az is igaz. Hát akkor ez van, ha nem egyedül akarod felnevelni, akkor valahogy ki kell jönnöd azzal a férfivel, akit a feladatra kiszemeltél. Ő belement a házasságba, gyerekbe, neki is kötelessége a gyerek nevelése, és veled kijönni. Szóval hajrá, birkózzatok meg egymással!

" új pasira sem vágyok"

Szavaidból nagyon egyértelmű, hogy nem szereted a férjedet. Ezen el kéne gondolkoznod, mielőtt anyatigrisként csőlátásosan csak a gyereket helyezed minden elé, mert ettől a gyerek fog legjobban szenvedni, amit nagyon sokára fogsz észrevenni és felfogni, de akkor már nagyon fájdalmas lesz neked. (Amikor már férj sincs, új pasi sincs, a gyerek meg menekül tőled amint felnőtt...)