Miért nem kellenek az ilyen srácok a nőknek?

#52

Ti meg az önsanyargatásotokban és kínotokban.

#51-es: ne csak egy mondatot ragadj már ki abból, amit írtam... Így könnyű támadni a másikat. Elolvastad a többit is, vagy csak azokat a részeket, amik neked szimpatikusak?

Na ez a szánalmas.

Nem nem vagyunk felszínesek, csak azért mert nem jövünk össze olyannal, aki TASZÍT é NEM VONZ. Ezen mit nem lehet megérteni.

Talán te össze tudsz jönni olyannal, aki bűn ronda és undorodsz tőle? Ja hogy nem, ugye? Ja, akkor te/ti is felszínes(ek) vagy(tok), ugye? ... :)

Hadd döntse már el mindenki maga, hogy kivel jön össze, anélkül hogy emiatt felelősségre vonnának.. Köszi.

54:

Nem vártam magasabb hangvételű érvelést...:)))

Nem kell senki kedvéért megváltoznod, ha az nem te vagy, de az iskolában is kell alkalmazkodni, egy munkahelyen is, a közlekedésben is, miért pont egy párkapcsolatban ne kéne?

Én pont ezek miatt gondolom azt, hogy nagyon fontos két ember között a hasonlóság és összhang, mert akkor kevésbé okoz problémát az összecsiszolódás, mert akkor hasonló dolgok lesznek természetesek, és nem lesz nehézség a változás. Míg ha olyanra veted ki a hálód, aki nagyon más, mint te (nem külsőre, inkább gondolkodásmódban, viselkedésben, hozzáállásban, kompromisszumkészségben), és ezek nem összeegyeztethetők, előbb-utóbb konfliktusok lesznek, ami meg a kapcsolat végéhez vezet. Ezeket valaki vagy ki tudja szűrni rögtön ismerkedésnél, vagy csak később.

Azért gondolom, senki nem akar olyannal randizni, aki számára egyáltalán nem vonzó. Nekem van egy kollégám, frászt kapok a viselkedésétől, és a körülményeskedésétől. Egy ilyen embert nem tudnék elviselni magam mellett a magánéletemben. Kollégaként még elnézem, hogy ilyen. Viszont van egy kolléganőm, akinek meg pont az imponál, hogy kicsit anyáskodhat fölötte. Nem vagyunk egyformák.

Hát én még mindig nem bírok lefeküdni, egyszerűen nem tudom megállni, hogy ne válaszoljak. :D

Szóval... csiszolódás. Igen. Ahogy említettem, egy kapcsolatban alkalmazkodni kell. A családodban is kell, mégis mindenki ott úgy szeret ahogy vagy; de ha bömbölteted a zenét este 11-kor és átmegy anyukád, hogy kisfiam halkítsd le, mert édesanyád holnap hajnalban dolgozni indul, ne anyukád legyen már a sz*r!!!!! Ha lejjebb veszed a hangerőt, ezáltal kedveskedsz anyukádnak, hagyod pihenni, amit későn meghálál egy finom sütivel -> mindenki boldog.

Párkapcsolatban pl ha egy lány szereti a virágot, vagy mozit, és a barátja mondjuk nem romantikus típus, de tudja, hogy a szerelme ezt szeretné, hát miért ne kedveskedhetne neki? Jól fog esni a lánynak és biztos megköszöni, viszonozza később. Filmválasztás is pont erről szól. Azért mert neked nem tetszik a vígjáték, neki meg igen, nem kéne emiatt szakítani, mert "úgysem illetek össze". Legközelebb majd akciót néztek. Igaz, nem minden lány szereti, de megnézi VELED.

Na ez is alkalmazkodás, kompromisszum. Nem papucsság. Meglenne az összhang...

"Savanyú a szőlő? :) Jó ezt látni."

Most ezzel mit is magyaráztál meg? :D

"Nem tudom miért vagytok ennyire elkeseredve, úgy beszéltek, mintha egyetlen nő létezne, aki már rég le van foglalva és most vége mindennek, értelmetlen az élet."

Ezt senki nem állította. Ha megfigyeled, pont arról van szó hogy a Kérdezők rengeteg helyen és időben próbálkoznak, és ettől függetlenül ugyanaz lett a vége. Nem különös kicsit ez a sok véletlen egybeesés?

"Biztos könnyebb kifogásokat keresni, meg siránkozni, ahelyett, hogy változtatnátok valamin"

Nem lehet MINDENEN változtatni, ronda külsőn például hogy? Szülessen újjá? Ritka hasznos egy tanács, mit ne mondjak.

"Csak tudjátok azt nem értem, hogy ha ennyire tisztában vagytok mi kell a nőnek, miért nem teszitek azt?"

Hát persze, szánt szándékkal senki nem akar itt milliomos lenni, ugyanmár :DDDD

"Jaaaa, csak egy a bibi, már az első kudarc után feladjátok."

Eddig 20 elutasítás volt, nem 1. Erről pediglen ennyit.

" A férfiakra annyira ne hallgass, ők csak a saját igazukat fújják, meg az átélt kudarcaikat, amivel riogatni akarnak! "

Igazad van, ne is hallgasson ránk, elvégre nem mi csajozunk, és kapjuk a bunkó elutasításokat. A tapasztalataink is egytől-egyig kitalációk, nehogy higgy nekik!

"Értem tehát azok a nők, akik elutasítottak nem voltak normálisak?! Mi a fene..."

Kicsit félreértelmezed a fogalmakat. Nem attól "normális" egy nő, hogy senkit nem utasít el, hanem hogy nincsen ötszázcsillió elvárása, és nem a Mr. Tökéletest várja, aki sosem fog megérkezni. Tudod, nekem 3 alap elvárásom van: ne legyen felszínes, ne legyen anyagias, és nagy ritkán néha néha tudjon igazat is mondani. És az a szégyen hogy a többségnek még ez a 3 se megy. A kincstári minimum, érted.

Nem vagyok hibátlan, ahogy a nők sem azok, mégis, tőlük soha egyszer nem olvastam itt önkritikát. De máshol se...

"Nem bántásból, de azt az energiát, amit a nők szidásába fektetsz másban kamatosztatnád, már nem ilyen megkeseredett ember lennél"

Fektettem bele éppen eleget idáig, és csak deficitet hozott. De ha esetleg még van csudamódszered, örömmel hallgatom, mi lenne az, mert én konkrétan kifogytam az ötletekből.

"Elolvastad a többit is, vagy csak azokat a részeket, amik neked szimpatikusak? Na ez a szánalmas."

Már meg ne sértődj, de ti nem ugyanezt művelitek a "szűznyomilúzerpasis" kérdéseknél? Végig se olvassátok, mit ír le a Kérdező, hanem egyből indul a köpkölődés és a mocskolódás. Volt kitől tanulnunk...

"úgyis mi nők leszünk a szánalmas, felszínes, buta libák"

Ejnye-bejnye, közszemlére tesznek egy inget, és rögvest magadra is veszed? Tc-tc-tc :D mik vannak...

Amúgymeg ha nektek lehet kritizálni és ocsmányolni a "szűznyomilúzer" férfiakat, akkor nekünk is lehet titeket, ha másért nem, ezért a szokásotokért. Vagy az úgy már nem poén ha az ellenfél vissza is tud lőni? :DDD